Kereső toggle

Carter a Hamaszt mosdatja

A volt elnök békepartnernek ajánlja a terrorvezéreket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jimmy Carter volt amerikai elnök közel-keleti körútja végén bejelentette: a
Hamasz kész elfogadni, ha Mahmúd Abbász palesztin vezetőnek sikerült valamilyen
békeszerződést kialkudnia a zsidó állammal, amennyiben azt a palesztin nép
megszavazza. Később a Hamasz vezetői hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy
elismernék a zsidó állam létét, a palesztin állam létrejöttét legfeljebb csak
átmeneti megoldásként fogadnák el.

„A Hamasz vezetői elfogadnák a palesztin államot, ha az az 1967-es határok
mentén jönne létre, és a palesztinok népszavazás során elfogadnák” – mondta
Carter, miután Egyiptomban és Szíriában a múlt hét során találkozott a Hamasz
vezetőivel. A Nobel-békedíjas Carter kétszer is tárgyalt Damaszkuszban Kaled
Mesál Hamasz-vezérrel (kis képünkön) arról, hogy az iszlamista csoportot hogyan
lehetne bevonni a békefolyamatba. Carter szerint a Hamasz kész elfogadni Izrael
jogát ahhoz, hogy „békében éljen a szom-szédai mellett”, és kész elállni attól,
hogy megakadályozza Mahmúd Abbász palesztin vezető erőfe-szítéseit, hogy
béke-megállapodást kössön a zsidó állammal. Abbász célja, hogy az Izrael által
az 1967-es háborúban elfoglalt Gázai övezetben és a Nyugati parton létrehozza a
palesztin államot az Egyesült Államok közvetítésével megkötendő békemegállapodás
keretében.

Carter közel-keleti útja komoly tiltakozást váltott ki Izrael és az Egyesült
Államok részéről, mivel mindkét ország terrorista csoportként tartja nyilván a
Hamaszt, és úgy vélik, hogy a találkozó legitimitást ad a terrorista
szervezetnek, amelynek deklarált szándéka Izrael megsemmisítése. A látogatás
jelentőségét maga a Hamasz is így értékeli: „Carter látogatását úgy tekintjük,
mint annak a ténynek az elismerését, hogy a Hamasz mára megkerülhetetlen
tényezővé vált a térségben” – nyilatkozta Iszmail al-Askar, a Hamasz vezetőinek
egyike. Al-Askar szerint Carter nemzetközi ismertsége révén kiválóan alkalmas
arra, hogy a Hamasz rajta keresztül juttassa el üzenetét a világnak: „Azt
akarjuk, hogy a világ megértse, az ellenállás a palesztinok jogai
helyreállításának egyetlen módja, ezért lövünk ki rendszeresen rakétákat
Izraelre.” Korábban kifejtette, hogy az „ellenállás” – a terrorizmus – a
palesztinok számára nem eszköz céljaik elérésében, hanem létezésük célja és
értelme.

Szavait megerősítendő, a látogatás másnapján támadás érte Izraelt: a Gázai
övezetből az izraeli hadsereg egységeinek álcázott, robbanóanyaggal teli
teherautók törtek át a biztonsági kerítésen a Kerem Salom-i átkelőnél. A
robbanásban 13 izraeli katona megsebesült. Az, hogy ez alkalommal halálos
áldozat nem volt, csak annak köszönhető, hogy miután a határátkelő parancsnoka
nem tudott rádiókapcsolatot létesíteni a járművekkel, riadót rendelt el, így a
katonák időben fedezékbe vonulhattak. A Hamasz vezetői „hősies” akciónak
minősítették a támadást, és ígéretet tettek arra, hogy további támadások fogják
követni mindaddig, amíg Izrael fel nem számolja a blokádot. „Érzékeny ponton
sújtottunk le, mivel az izraeli hadsereg ezt az átkelőt használja a Gázai övezet
elleni támadásokkor.” Az izraeli hadsereg szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott,
hogy ezzel pont a palesztinokkal „szúr ki” a Hamasz, mivel mindaddig amíg az
átkelő a támadás következtében zárva lesz, nem tudja Izrael a Gázai övezet
lakosságának nyújtott heti 200 teherautónyi segélyszállítmányt eljuttatni a
rászorulók részére.

Izrael részéről Carter látogatását szinte minden izraeli vezető ellenezte. Ehud
Olmert kormányfő azért nem volt hajlandó Carterrel találkozni, hogy ne keltse
azt a benyomást, rajta keresztül tárgyal Mesállal. Izrael szerint Kaled Mesál a
zsidó állam ellen folytatott terrortáma-dások egyik fő kiagyalója, őt teszi
felelőssé azokért az öngyilkos merényletekért, amelyek eddig közel 250 izraeli
halálát követelték, valamint több izraeli katona – köztük a két éve fogságban
levő Gilad Salit tizedes – elrablásáért.

Az amerikai külügy minisztérium felszólította Cartert, hogy ne találkozzon a
terrorszervezet vezetőivel, mivel „egyértelmű, hogy a Hamasz nem változtatott
korábbi hozzáállásán, és nem hajlandó elismerni Izrael létezéshez való jogát és
felhagyni az erőszakkal” – mondta Tom Casey külügyi szóvivő. Ám Carter nem
fogadta el a felszólítást. „Úgy vélem, az igazi gond nem az, hogy a Hamasszal
találkoztam Szíriában, hanem az, hogy Izrael és az Egyesült Államok elutasítja,
hogy ezekkel az emberekkel találkozzon, akiknek pedig részt kellene venniük a
békefolyamatban. […] Nem lehet megállapodást kötni bizonyos felek között, csak
ha ezeket a feleket bevonjuk a tárgyalásba.

A Hamaszt pedig be kell vonni.”

Carter Hamasz-barátsága nem új keletű, az elsők között gratulált a
terrorszervezetnek, miután az 2006-ban megnyerte a palesztin választásokat.
Mindig is hangot adott abbéli véleményének, hogy a Hamasz egyszer még
erőszakmentes szervezetté válhat, mivel meggyőződése, hogy a probléma gyökere
nem abban rejlik, hogy a Hamasz politikai programjában első helyen szerepel
Izrael megsemmisítése, hanem abban, hogy „Izrael gyarmatosította a palesztinok
földjét, ami a békemegállapodások elsődleges akadályát jelenti” – írta 2005-ben
a Palesztina: békét, nem apartheidet! című könyvében. Ehhez képest, mióta Izrael
2005-ben kivonult a Gázai övezetből, eddig több mint hatezer rakétát – csak a
2006-os „tűzszünet” idején több mint ezer rakétát – lőttek ki Izraelre. Ennek
ellenére Carter szerint „a Hamasz vezetői tiszteletben tartották a tűzszünetet”,
és idézte a Hamasz szóvivőjét, aki szerint a szervezet „kész két, tíz vagy akár
ötven évre is meghosszabbítani a tűzszünetet, ha Izrael a maga részéről betartja
azt”.

Olmert átadná a Golán-Fennsíkot

Carter közel-keleti útja során Bassár al-Aszad szír elnökkel is találkozott.
A találkozó után Aszad bejelentette, hogy harmadik félen keresztül egyeztet
Izraellel a közvetlen tárgyalások lehetõségérõl. Ezt a héten Ehud Olmert is
megerõsítette, aki szerint Izrael és Szíria azt próbálják meg tisztázni, hogy
milyen elvárásaik vannak egymás felé egy jövõbeli békemegálla-podással
kapcsolatosan.

Szerdai sajtóértesülések szerint Olmert Recep Tayyip Erdogan török
miniszterelnö-kön keresztül azt üzente Aszadnak, hogy Izrael kész feladni a
teljes Golán-fennsíkot a Szíriával való megbékélés érdekében. Az izraeli
miniszterelnöki hivatal nem tagadta a hírt, de nem is volt hajlandó nyilatkozni
az üggyel kapcsolatban.

Olvasson tovább: