Kereső toggle

Tűz és víz

Az elnökjelöltek a Közel-Keletről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

John McCain republikánus elnökjelölt szerint az iraki háborút meg lehet
nyerni, míg egyik lehetséges demokrata ellenfele, Barack Obama inkább a muzulmán
világ vezetőit vonná be a tárgyalásokba. McCain közel-keleti útja és az iraki
háború megindításának ötödik évfordulója előtérbe helyezte az elnökségre
aspirálók Irakkal és Közel-Kelettel kapcsolatos politikáját, amelyben minden
másnál nagyobb a különbség az álláspontok között.



Barack Obama demokrata szenátor

Az iraki háború ötödik évfordulója alkalmából a demokrata elnökjelöltségért
versenyző politikusok is megszólaltak. Míg Hillary Clinton szerint Irakban az
amerikai erők egy polgárháború mellett „bábáskodnak”, Barack Obama úgy véli,
hogy az amerikai hadsereg mindössze tizenhat hónap alatt kivonható Irakból.
Véleményét a Washington Post vezércikkében puszta fantáziálásnak nevezte.
Szerzője úgy látja, hogy egy gyors kivonulást követően Irakban vallási és
polgárháború törne ki, amely destabilizálná a térséget, és közvetett módon
ártana az Egyesült Államok érdekeinek.

A Washington Post kritikájára reagálva Barack Obama a Larry King- show-ban
kijelentette: az újság félremagyarázta a szavait, ő ugyanis azt állította, hogy
Irakból több lépcsőben kellene kivonulni, és az első fázisra tizenhat hónapon
belül sor kerülhet. Obama szerint az Egyesült Államoknak nyilvánvalóvá kellene
tennie az iraki kormányzat előtt: itt az idő, hogy saját lábukra álljanak, és
megkössék azokat az egyezményeket, amelyeknek segítségével stabilizálni lehet az
országot. Obama úgy véli, Irak stabilizálásába be kellene vonni a szomszédos
országokat, beleértve Iránt és Szíriát is. A politikus Larry King műsorában azt
is bejelentette, hogy megválasztása esetén csúcstalálkozóra hívná a muszlim
világ vezetőit, hogy együttesen lépjenek fel a radikális terrorizmus ellen. „A
tárgyalások kiszélesítése jelzés lenne a muszlim világ számára, hogy megértsük
törekvéseiket, azt szeretnénk, hogy sikeres és stabil társadalmat építsenek, és
be szeretnénk vonni őket a terrorizmus elleni harcba, amely nemcsak a
Közel-Keleten, hanem a világ számos más régiójában jelen van” – nyilatkozta a
politikus.

Barack Obamával szemben John McCain úgy véli, hogy az iraki háború
megnyerhető – ennek érdekében az amerikai csapatoknak azonban még hosszú ideig
Irakban kell maradniuk. McCain ezt a Le Monde című francia lapnak nyilatkozta
párizsi látogatása során. A lap kérdésére válaszolva a republikánus jelölt nem
határozott meg egyetlen távolabbi időpontot sem azzal kapcsolatban, hogy mikor
kellene az amerikai csapatokat kivonni Irakból: „Nem tudok pontos dátumot
mondani… az amerikaiakat elsősorban nem az amerikai csapatok iraki jelenléte
aggasztja, hanem az amerikai veszteségek. A közvéleményt ugyanis hidegen hagyja,
hogy 1950 óta jelen vagyunk Koreában, de erősen foglalkoztatják az [Irakban]
elszenvedett veszteségek, amelyek azonban jelentősen csökkentek a
csapatnöveléseket követően. Szeretném aláhúzni, hogy az al-Kaida visszavonulóban
van, de még nincs legyőzve.”

McCain közelmúltban tett látogatásai alapján következtetni lehet arra a
külpolitikára, amelyet egy esetlegesen általa vezetett kormány folytatna.

A republikánus elnökjelölt közel-keleti útját követően – amelynek során Irakba
és Izraelbe is ellátogatott – Londonban és Párizsban tárgyalt, jól érzékeltetve,
hogy a veterán politikus hol keresi szövetségeseit. Párizsi látogatásán
kifejtette: az Egyesült Államoknak, vezető szerepe megőrzése mellett, meg kell
hallgatnia szövetségeseit. Bár az Élysée-palota szerint McCain csak egy az
amerikai elnökjelöltek közül – szívesen látják a demokrata elnökjelölteket is –,
az, hogy a francia elnök a közelmúltban kétszer is találkozott vele, arra enged
következtetni, hogy Nicolas Sarkozynek nem lenne ellenére, ha megválasztanák. A
két politikus ugyanis nagyon hasonlóan vélekedik az Irán által jelentett
fenyegetésről és az afganisztáni háborúról, miközben Irakról udvariasan
hallgattak.

McCain és vendéglátója egyetértettek abban, hogy az ENSZ BT által hozott
szankciók nem elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzák Iránt atomprogramjának
végrehajtásában. McCain szerint ezek az ENSZ által hozott intézkedések olyan
erőtlenek, hogy nem is lehet őket igazából szankcióknak nevezni. Ezt megelőzően
a Jerusalem Postnak adott interjújában John McCain kifejtette, hogy mivel Irán
nem titkolt célja Izrael megsemmisítése, mindeközben pedig atomfegyver
birtoklására tör, Izrael létét nagyobb veszély fenyegeti ma, mint 1947 óta
bármikor.

Iránnal kapcsolatos véleményét tekintve Hillary Clinton McCainnél harciasabb
álláspontot képvisel: a Foreign Affair című lapban megjelent írásában
kifejtette: amennyiben Irán nem tartja be az atomsorompó-egyezményt, „minden
megoldási lehetőség az asztalon marad”. Ebből is látható, hogy közel-keleti
kérdésekben az egykori first lady „héjább a héjáknál is”, már-már republikánus
szemléletet képvisel, és nyitott a katonai megoldásokra. Bár véleménye szerint a
terrorizmus elleni harc kulcsországa nem Irak, hanem Afganisztán, Hillary
Clinton például különleges egységeket vetne be Irakban a terrorizmus
visszaszorítására.

Izraelhez való viszonyukban John McCain és Hillary Clinton között nincs jelentős
különbség, mindkét jelölt közel-keleti politikájának középpontjában Izrael
biztonsága áll. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Irán atomfegyvereket
birtokoljon, és mindketten Jeruzsálembe költöztetnék például az amerikai
nagykövetséget – ami jelentős szimbolikus döntés Jeruzsálem státuszával
kapcsolatban.

A Jerusalem Post által gunyorosan Messiásnak elnevezett Barack Obamának az
Izrael-politikája is mást ígér, mint akár az előző kormányok, akár McCain és
Clinton. Nem véletlen, hogy a Haarec nevű izraeli napilap honlapján található
elemzés – amely Izrael szempontjából értékeli a jelölteket – McCainhez és
Clintonhoz képest jelentősen hátrább sorolja a demokrata szenátort. Ennek
hátterében többek között az Iránnal kapcsolatos véleményei és pásztorának
antiszemita kijelentései állnak.

Olvasson tovább: