Kereső toggle

Egy német kancellár Jeruzsálemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új időszámítás kezdődik a német–izraeli viszonyban. Angela Merkel kancellár
asszony és hat minisztere az izraeli kormánnyal közös ülést tartott
Jeruzsálemben. A Merkel és Ehud Olmert elnökletével megtartott kormányülés közös
projekteket

indított útjára az oktatás, a környezetvédelem és a honvédelem területén. Ehud
Barak és német kollégája, Franz Josef Jung közös katonai kiképzésről állapodtak
meg. Merkel ellátogatott a Jad Vasem múzeumba, és tiszteletét tette a Negev
sivatagban található Szde Boker kibucban Ben Gurion, az Öreg sírjánál. Meg is
jegyezte: ha befejezi politikai pályafutását, ebben a kibucban fogja kipihenni
fáradalmait.

Most először ülésezett német kormány Jeruzsálemben. Ráadásul az izraeli
kabinettel együtt. A két fél megállapodott abban, hogy jövőre Berlinben tartanak
közös kormányülést. Arról is határoztak, hogy a két nép közötti politikai,
kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat tovább erősítik. „Ez az első
alkalom, hogy az izraeli kormány ül a német kancellárral és miniszterekkel
szemben. Ez is tükrözi a két nemzet akaratát, hogy kivételes kapcsolatokat
létesítsenek, különbözőt attól, amit Izrael más népekkel létesített” –
jelentette ki Olmert.

Olmert az iráni fenyegetéssel kapcsolatban elmondta: „Izrael meg van győződve
arról, hogy Teherán továbbra is atomfegyver előállítására törekszik, és ez az
egész térséget fenyegeti.” A kormányfő a déli országrész vonatkozásában
említette, hogy mindent megtesznek a polgárok védelmében, de hangsúlyozta, hogy
folytatják a palesztinokkal megkezdett tárgyalásokat.

Merkel hétfőn Jeruzsálemben a Jad Vasem Holokauszt Emlékmúzeumban koszorúzott.
Németország sosem feledkezik meg „történelmi felelősségéről” – jelentette ki
Merkel. Az emlékkönyvbe a kancellár a következőt jegyezte: „A holokauszt miatt
vállalt felelősséget szem előtt tartva a német kormány kifejezi
elhatározottságát, hogy az első izraeli–német konzultáció megtartásával közös
jövőt alakítson ki.”

A nap során a kancellár asszony meglátogatta a Rehovoton található Weizmann
Intézetet, amely Izrael leghíresebb tudományos és oktatási intézménye. Angela
Merkel a fizika doktora, férje pedig vegyész professzor, így az intézetben
folytatott, a világon egyedülálló kísérletek a kancellár asszony érdeklődését
igencsak felkeltették.

Kormányfők között elsőként Merkelnek adatott meg kedden, hogy a knesszet plénuma
előtt beszélhessen.

A múltban ez a megtiszteltetés az izraeli törvények szerint kizárólag
államfőknek és királyoknak járt ki. Korábban két német elnök is élt ezzel a
lehetőséggel. Ezt a törvényt most a knesszet kifejezetten Merkel kedvéért
módosította. A képviselők egy része azonban már előre jelezte, hogy kivonul a
teremből. „Képtelen vagyok német beszédet hallgatni a knesszet plénumán” –
jelentette ki a Nemzeti Egység–Nemzeti Vallásos Párt képviselője, Arye Eldad.
„Ez az a nyelv, amelyen nagyapámat és nagyanyámat megölték. Ezeket a szavakat
hallották utoljára. Felállok és kijövök.”

A kancellárasszony héberül köszönte meg a megtiszteltetést, hogy az izraeli
parlament előtt beszélhet. Majd németre váltva emlékezett meg a náci Németország
hatmillió zsidó áldozatáról a knesszetben. „A holokauszt szégyennel tölt el
bennünket, németeket. Meghajtom fejem az áldozatok előtt” – mondta Merkel. A
kancellár azt is hozzátette, hogy Németország örökre elkötelezte magát Izrael
biztonsága mellett, különösen a növekvő iráni veszély árnyékában. „Ha Irán
atomfegyverre tenne szert, annak katasztrofális következményei lennének, amit
meg kell akadályozni” – jelentette ki. A kancellár úgy véli, hogy a palesztin
állam megalapítása hozzájárulhat a közel-keleti békéhez, ugyanakkor hozzátette,
hogy Izraelnek nincs szüksége kéretlen tanácsadókra biztonsági kérdésekben.

Útja során Merkel nem találkozik palesztin vezetőkkel, mivel ezt az utat
kizárólag Izraelnek szenteli, és a zsidó állam 60. évfordulója alkalmából teszi
meg. Merkel azonban egész látogatása során napirenden tartotta az
izraeli–palesztin konfliktus problémáját. Több ízben is kijelentette, hogy a
zsidó lakásépítések és a palesztin terror a béke legfőbb akadályai, és
különleges fontosságot tulajdonít a konfliktus feloldásának. Ennek köszönhető,
hogy júniusra nemzetközi biztonsági konferenciát kíván összehívni Berlinbe,
amelyen számít majd Tony Blair, a Kvartett képviselője, az EU és néhány arab
ország részvételére is.

Németország egyébként Izrael vezető kereskedelmi partnere, 3,5 milliárd dollár
értékben exportált 2007-ben árut, míg az import értéke elérte az 1,9 milliárd
dollárt. Berlin 25 milliárd dollár kárpótlást és több mint 700 millió dollár
értékű árut fizetett az izraeli holokauszttúlélőknek.

A németek iráni próbája

A „különleges viszony” kifejezést nem most halljuk először. Hat évtizeddel a
holokauszt után, német kormányzati tisztségviselők rutinszerűen hivatkoznak
felelősségükre. Izrael és Németország 1965-ben diplomáciai kapcsolatot
létesített, és Berlin valóban Izrael egyik legerősebb támogatójává és politikai
szövetségesévé vált.

Ez a különleges viszony Németországnak Izrael államával 1952-ben kötött
kárpótlási egyezménnyel vette kezdetét, évtizedeken át fejlődött és erősödött.
Ennek több százezer holokauszttúlélő látta hasznát, és lassan megerősítette a
németekben az általuk elkövetett súlyos történelmi bűncselekmény súlyát. Ezt
persze nem minden német gondolja így. A német cégek még az első öbölháborút
megelőzően Szaddám Huszein számára ideggázt szállítottak. Nemrégiben közel
félszáz egyetemi tanár gondolta úgy, hogy ennek a különleges viszonynak ideje
véget vetni. Állításuk szerint azzal, hogy Hitler által elűzött 160 ezer zsidó
Erec Izraelbe érkezhetett, a hatmillió zsidó kiirtása lenullázható. Berlin mai
vezetői ezt szerencsére nem így gondolják.

„Nem lehetsz egyszerre Izrael barátja és közömbös az iráni atomprogrammal
szemben” – jelentette ki dr. Johannes Gerster, a Német–Izraeli Baráti Társaság
elnöke. Gerster bírálta Németországot, hogy nem vállal eléggé tevékeny szerepet
az Irán elleni szankciók megítélésében. „Merkel szerint az iráni nukleáris
fenyegetés nem csak Izraelt, de az egész világot fenyegeti” – jelentette ki a
volt izraeli német nagykövet, Shimon Stein. A diplomata állítja, hogy a német
kormány megerősítette: minimálisra kell korlátoznia a gazdasági kapcsolatokat
Németország és Irán között. Izraelben pedig már hadrendbe állították azt a három
tengeralattjárót, amelyek izraeli tervek alapján Németországban készültek, és
amelyek atomrakéták víz alól való kilövésére is alkalmasak.

Ennek ellenére német társaságok, mint például a Siemens, továbbra is üzletelnek
Iránnal. Ha azonban Németország komolyan gondolja, hogy Izraelhez különleges
viszony fűzi, és speciális felelősség terheli, akkor ezt most lesz alkalma
bebizonyítani.

Olvasson tovább: