Kereső toggle

Atomdiplomácia

Irakról tárgyal a Nagy Sátán és a Gonosz Tengelye

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Huszonhét év után először ültek hivatalosan tárgyalóasztalhoz iráni és
amerikai diplomaták. Az „üzleti típusúnak” minősített találkozó során a felek
kizárólag az Irakban kialakult helyzetről értekeztek, mely során Irán kifejezte,
hogy harmadik szereplőként részt kíván venni Irak rendezésében. Az
együttműködésre való hajlandóság ellenére azonban sokan kevés reményt látnak
előrelépésre, mivel Irán rohamléptekkel halad előre atomprogramjának
megvalósításában.



Fotó: AP

Az Egyesült Államok részéről tárgyaló Ryan Crocker bagdadi nagykövet arról
számolt be a találkozót követően, hogy iráni partnerével nagy vonalakban azonos
állásponton vannak az Irakkal kapcsolatos politikát illetően. Mint elmondta, az
irániak által felvázolt politika „nagyon hasonló ahhoz, amit ők maguk és az
iraki kormány irányelvként meghatározott”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
szeretnék nyilvánvalóan látni, hogy a hasonló álláspont nemcsak elméletben,
hanem a gyakorlatban is megvalósul Irán részéről. Amerika továbbra is
ragaszkodik ahhoz, hogy Irán vessen véget az Irakban harcolók felfegyverzésének,
kiképzésének és anyagi támogatásának. Az iráni nagykövet, Hasszan Kazemi Qomi a
nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy
„az amerikai vádakat nem veszik nagyon komolyan”. A történelmi találkozó
körülményeihez egyébként hozzátartozik az is, hogy ez idő alatt is erőszak dúlt
Bagdad utcáin. Az egyik merénylet során egy autóba rejtett bomba oltotta ki
legalább huszonegy ember életét Bagdad kereskedelmi körzetében.

Crocker nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni tárgyalópartnerének
felvetéseiről, ezeket az iráni nagykövet ismertette, aki elmondta, hogy kormánya
részt kíván venni az iraki hadsereg és a rendőrség kiképzésében és
felfegyverzésében, mellyel „új katonai és biztonsági szerkezetet” tudna
teremteni. Crocker az Irán által javasolt háromoldalú biztonsági mechanizmust
illetően kijelentette, hogy a javaslat alaposabb tanulmányozást igényel majd
Washingtonban. Kazemi azt is kijelentette, hogy minden valószínűséggel újabb
találkozóra fog sor kerülni egy hónapon belül. Ezzel kapcsolatban az amerikai
fél azonban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy erről a hivatalos meghívó
kézhezvétele után fog dönteni az amerikai kormány. Teheránban az iráni
külügyminiszter azt mondta, hogy ez a megbeszélés csak akkor vezethet további
találkozókhoz, ha Amerika elismeri, hogy a térségben folytatott politikája
kudarcot vallott.

Izraeli szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Irakkal kapcsolatosan
valójában ellentétes érdekek jellemzik a két országot. Míg Amerika célja az,
hogy az ellenállókat legyőzze, valamint hogy stabil demokráciát és győzelmet
hagyva maga után vonja ki csapatait, addig Iránnak „kedvező” lenne a jelenlegi
helyzetet fenntartani. Ezzel ugyanis lekötnék az amerikai erőket, mellyel
nemcsak korlátoznák az Egyesült Államokat abban, hogy atomlétesítményeik ellen
katonai úton fellépjen, hanem 160 ezer amerikai célpontot biztosítanának arra az
esetre, ha támadás érné őket.

A nagy jelentőségűnek tartott találkozón Irán atomprogramja egyáltalán nem
került napirendre. Pedig sokan úgy vélik, hogy e nélkül előrelépés nem várható a
két ország kapcsolatában. Az elmúlt időszak eseményei azt mutatják – és ezt
Mahmúd Ahmadinezsád nem is rejti véka alá – , hogy Iránnak esze ágában sincs
felhagyni nukleáris tevékenységével.

A múlt hét folyamán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy újabb jelentést tett
közzé, melyben beszámolt arról, hogy Irán nemhogy nem függesztette fel
atomprogramját, hanem inkább gyorsította annak ütemét. Egy vezető
ENSZ-tisztviselő szerint a tavalyi negyvenhez képest Irán most ezerhatszáz
urándúsító centrifugával rendelkezik, és ha ilyen ütemben halad, akkor június
végére ez a szám elérheti a háromezret. George W. Bush ezért a múlt hét folyamán
újabb ENSZ-szankciók bevezetését sürgette Iránnal szemben.

Nem hanyagolható el az iráni rezsim Izrael-ellenessége sem: az elmúlt években az
iráni elnök Izrael megsemmisítésére vonatkozó kijelentései továbbra is
„érvényben vannak”, a gázai események miatt pedig újabb fenyegetést intézett a
zsidó állam ellen.

Szintén nem képezte a megbeszélések tárgyát az irániak, illetve az Egyesült
Államok által fogva tartottak helyzete. Az elmúlt hétvégén Teherán az állami
televízióban arról tájékoztatta az irániakat, hogy az országon belül leleplezett
több, amerikaiak által vezetett „kémgyűrűt”, melyekről részleteket a
későbbiekben kívánnak közölni. A közelmúltban Teheránban letartóztatták Haleh
Esfandiarit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kormányellenes tevékenységeket
folytat. Az amerikai külügyminisztérium többször is követelte Esfandiari
szabadon bocsátását, valamint információkat további három iráni amerikairól,
akiket bebörtönöztek, illetve útlevelüket elvették. Mindezek mellett egy
nyugalmazott FBI-ügynöknek, Robert Levinsonnak március 8-a óta nyoma veszett. Az
amerikai hadsereg pedig elmondása szerint hét iráni hírszerzőt tart fogva
Irakban, akik közül ötöt Teherán diplomatának nevezett.

A találkozónak azonban sokan örültek Amerikában, mivel úgy vélik, az amerikai
kormány eleget tett az Iraki Tanulmány Csoport javaslatának. Mint emlékezetes, a
Baker–Hamilton Bizottság tavaly azt szorgalmazta Bush elnöknek, hogy az iraki
helyzet megoldása érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat Iránnal és Szíriával.
Az Egyesült Államok ugyanis az 1979-es amerikai nagykövetségi túszdrámát
követően befagyasztott minden hivatalos kapcsolatot Iránnal. Az elmúlt
hónapokban azonban már nem hivatalos keretek között találkoztak amerikai és
iráni diplomaták.

A találkozó levezetésében egyébként az iraki kormány vett részt, melynek
képviselője mindkét félnek leszögezte: Irak célja, hogy olyan stabil országgá
váljon, amely mentes a külföldi erőktől és a regionális beavatkozástól, vagyis
az ország nem válhat terrorcsoportok bázisává, de amerikai támadások indításának
helyszínéül sem kívánnak szolgálni.

Olvasson tovább: