Kereső toggle

Az elrontott háború ára

Káosz az izraeli belpolitikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elkészült a Winograd-jelentés első változata, mely a jelenlegi kormányt
teszi felelőssé a tavalyi, a második libanoni háború kudarcáért. A jelentés
megállapításai ellenére nem mondott le Amír Perec hadügyminiszter, de a
közvélemény-kutatások szerint nulla (!) százalékos támogatottságra süllyedt Ehud
Olmert (képünkön fent) széke nagyon megingott. A Kadimában most egyesek
„vezéráldozatra”, Olmert–Livni-vezetőcserére készülnek, hogy legalább az
előrehozott választásokat elkerülhessék. Erre azonban kevés esély mutatkozik.
Közben megkezdődött a többszörös nemi erőszakkal vádolt Móse Kacav államelnök
ügyészségi meghallgatása is.



Fotók: AP

A Winograd-bizottság ideiglenes jelentése erőteljesen bírálja Ehud Olmert
kormányfőt, Amír Perec honvédelmi minisztert és az egykori vezérkari főnököt,
Dán Haluc tábornokot a háború első öt napjáról készített százötven oldalas
ideiglenes jelentésében. Elijahú Winograd legfelsőbb bírósági bíró a
sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a döntések és a háború irányításának módja
súlyos hiányosságokban szenvedett, melyekért a jelentés a teljes felelősséget a
kormányfő, a honvédelmi miniszter és az egykori vezérkari főnök vállaira
helyezte. Az azonnali intenzív katonai csapás megindításáról szóló határozatot
nem előzte meg sem részletes, átfogó és jóváhagyott katonai terv, sem a libanoni
helyzet bonyolult összetevőit gondosan elemző tanulmány. A kormányfő viseli a
legfőbb és átfogó felelősséget kormányának döntéséért és az izraeli
hadműveletekért”.

Olmert – a jelentés szerint – elhamarkodottan határozott, anélkül hogy részletes
katonai terv állt volna a rendelkezésére vagy katonai szakértőkkel konzultált
volna. Olmertnek felróható, hogy az általa kitűzött hadicélok „túlságosan
ambiciózusak és megvalósíthatatlanok” voltak. A Winograd-jelentés első, most
közzétett része magában foglalja a Dél-Libanonból való kivonulástól (2000)
egészen 2006. július 17-ig terjedő időszakot. A másik fele – előreláthatóan – ez
év júliusában készül el. A mostani ideiglenes jelentés a kemény bírálat ellenére
sem tesz személyi ajánlásokat, azt majd a végleges változat fogalmazza meg.



Amír Perec

A bizottság úgy véli, hogy Perec nem rendelkezett kellő tudással és
tapasztalattal katonai, politikai és kormányzati ügyekben. „Súlyos hiányosságai
ellenére” – állítja a jelentés – Perec a döntéseket anélkül hozta meg, hogy
rendszeresen konzultált volna a megfelelő katonai és politikai szakértőkkel. Nem
kérte el és nem vizsgálta meg az izraeli hadsereg hadműveleti terveit. Emiatt
honvédelmi minisztersége a háború alatt jelentősen hátráltatta Izraelt abban,
hogy megfelelően válaszolhasson az országot ért kihívásokra.

Haluc pedig elmulasztotta jelezni a politikai vezetésnek, hogy a fegyveres erők
széles körű szárazföldi hadműveletekre való felkészültségében súlyos
hiányosságok mutatkoztak. A bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem
válaszolt elég gyorsan a Hezbollah július 12-ei támadására, amelyben elrabolták
Ehud Goldwasser és Eldad Regev tartalékos katonákat. Haluc – a jelentés szerint
– nem terjesztett be alternatív terveket, amikor az eredeti akciótervet illetően
komoly hiányosságok merültek fel, és elhallgatta, hogy a megvalósítandó célokról
és a végrehajtás módozatairól a hadseregen belül is viták folytak.

A jelentés Olmert, Perec és Haluc mellett az egész kormány működési
mechanizmusát is komoly bírálattal illette. A vezetésben hiányzott a magas
szintű összehangolt szakmai munka, és a kormány nem vállalt teljes körű
felelősséget döntéseiért. A miniszterek anélkül döntöttek a hadműveletekről,
hogy fogalmuk lett volna azok stratégiai következményeiről. A jelentés
egyértelműen megállapítja, hogy a zsidó állam nem készült fel erre a háborúra,
mert a katonai és politikai elit úgy vélte: Izrael „túl van már a háborús
korszakon”. Úgy gondolták, hogy Izraelnek nem lesz szüksége újabb háború
indítására, és a szárazföldi erőket csak alacsony intenzitású kis hadműveletekre
kell felkészíteni.

A bírálat ellenére – lapzártánkig – Olmert és Perec is a helyén maradt, és
egyelőre egyikük sem kíván távozni. A politikai élet különböző szereplői azonban
lemondásukat követelik. Marina Szolodkin munkapárti parlamenti képviselő a
párton belül az első, aki nyíltan követeli a kormányfő távozását. A képviselőnő
a hadsereg rádiójában jelentette ki, hogy „a tegnap [hétfőn] közzétett jelentés
olyan súlyos, hogy az abban foglaltak szerint [Olmertnek] le kell mondania.
Olmert súlyos hibákat követett el a háború alatt.” Josszi Fuchs ügyvéd – aki
tartalékosként végigharcolta a háborút – petícióval fordult a Legfelsőbb
Bírósághoz, hogy kikényszerítse a kormányfő távozását a háborúról szóló jelentés
nyomán. Ami Ajalon, a Munkapárt elnökjelöltje is azon a véleményen van, hogy a
háború kudarca miatt felelősségre vont vezetőknek távozniuk kell. „A jelentés
szerint Olmert és az izraeli vezetés személy szerint is csődöt mondott, és ezért
a kormányfőnek nem szabad megengedni, hogy a posztján maradhasson” – jelentette
ki Ajalon.

A televízió kettes csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 65
százaléka véli úgy, hogy Olmertnek, 75 százaléka pedig, hogy Perecnek távoznia
kell. A megkérdezettek 53 százaléka javasolja előrehozott választások kiírását.
A felmérések szerint ma Benjamin Netanjahunak, a Likud elnökének lenne a
legnagyobb esélye a kormányfői cím elnyerésére. Olmert egyáltalán nem kapott
támogatást.

A Winograd-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően Olmert értekezletre hívta
a Kadima minisztereit, ahol senki sem vette a bátorságot, hogy nyíltan bírálja a
kormányfőt. A párt képviselői – akik a jelenlegi felmérések szerint elveszítenék
parlamenti mandátumukat – egyhangúlag ellenezték az új választások kiírását. Egy
nappal később azonban már Cipi Livni külügyminiszter Olmert lemondását sürgette.
A Kadima koalíciós partnerei egyelőre várakozó állásponton vannak. Liebermann
emlékeztetett, hogy pártja (Izrael a Hazánk) csak a háború után csatlakozott a
kormányhoz, míg Eli Jisaj, a Sasz vezetője óva intett a belharcoktól, és
megjegyezte, hogy „a jelentés alkalmat kínál Izrael közös megújulására”.
Ugyanakkor Perec munkapárti kritikusai is hallatták hangjukat. Ofír Paz-Pinesz
volt miniszter és parlamenti képviselő szerint „a kormányfőnek és a honvédelmi
miniszternek fel kell állnia”. Az ellenzéki Likud vezetése új választásokat
követel. Netanjahu egyelőre nem kommentálta a bizottság jelentését.

Egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik majd Olmertre és pártjára, amelynek
eredményeképpen Olmertnek várhatóan hamarosan fel kell majd állnia a kormányfői
székből.

A Kadimát azonban feltehetően még ez a vezéráldozat sem menti meg.

A politikai élet szereplői gondolatban már az előrehozandó választásokra
készülnek.

Hazaáruló képviselő

Az izraeli rendőrség bejelentette, hogy kémkedéssel és hazaárulással
gyanúsítják Azmi Bisara volt parlamenti képviselőt, aki ellen elfogató parancsot
adtak ki. A mandátumáról áprilisban lemondott izraeli-arab knesszettag a
hatóságok szerint a tavaly nyári libanoni háború idején állítólag titkos katonai
információkkal segítette a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, s ezekért több
százezer dollárt kapott cserébe.

 

A vizsgálatok megindulásakor képviselői mentességét kihasználva Bisara
külföldre menekült, és a kairói izraeli nagykövetségen keresztül nyújtotta be
lemondását. Amennyiben a vádak beigazolódnak, Bisarát Izraelben halálra
ítélhetik háború idején az ellenség javára végzett kémkedésért és hazaárulásért.

Olvasson tovább: