Hány szavazatot hoz bin Laden?

Választási láz az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban javában folyik a felkészülés a november 7-én tartandó kongresszusi választásokra. Mindkét nagy politikai párt, a republikánusok és demokraták számára komoly jelentoséggel bír az esemény, hiszen a Kongresszus egy részének újraválasztása történik, amelyet sokan a 2008 novemberében megrendezett elnökválasztás fopróbájának tartanak.

american_obama
Barack Obama

Mind a Republikánus mind a Demokrata Párt sajátos módon „játszik rá” szavazótáborának hagyományos értékeire, illetve az amerikai szavazási szokásokra. A republikánusok a hagyományos konzervatív értékekkel, nemzetbiztonsági kérdésekkel, a terrorveszély bemutatásával kívánják a szavazatokat maximalizálni. A Republikánus Párt kampányának központi eleme a terrorizmus elleni hatásos harc folytatása: a szavazók mozgósításához Oszama bin Laden képét és szavait tartalmazó hirdetést vetettek be. A viszonylag egyszeru politikai üzenetet közvetíto reklámklipben al-Kaida harcosok képei tunnek fel katonai kiképzés közben, mellettük több terrorista vezér látható, majd egy bin Ladennek tulajdonított mondatot idéz a hirdetés, mely szerint „ami ezután következik, az még nagyobb lesz”. „Ez most a tét” – zárul a politikai hirdetés.

american_clinton
Hillary Clinton

A kampány finisében a mozgósításnak, illetve a másik tábor szavazóinak otthontartásában a legválogatottabb eszközöket sorakoztatják fel a pártok. Nem kis botrányt kavart a republikánusok háza táján a konzervatívok vélt xenofóbiájára és bevándorlás-ellenességére rájátszó ügy, melyben tizennégy ezer levelet postáztak latin-amerikai származású szavazóknak Kaliforniában azzal a szándékkal, hogy ne éljenek szavazati jogukkal. A levél arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az olvasó nem legálisan lépte át a határt és szavazni megy, a törvények szerint buncselekményt követ el, és akár börtönben is végezheti. Az ügy pikantériája, hogy a szálak egy bevándorló republikánus Tan Nguyenhez vezettek, aki maga is nyolcévesen a kommunista Vietnámból menekült az Egyesült Államokba. A volt akcióhos, Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója több más ismert republikánus személyiség mellett elhatárolta magát a jelölttol, akit a botrány miatt visszalépésre szólított fel.

american_nguyen
Tan Nguyen

Az iraki háború miatti népszeruség-csökkenés után nem kis kihívás Bush elnöknek a mandátumok jelenlegi többségét megtartani az amerikai Kongresszusban. Amennyiben a mostani választások során a demokratáknak legalább tizenöt helyet sikerül megszerezni a Képviseloi Közgyulésben, illetve hat helyet a Szenátusban, akkor mindkét kamarában kisebbségbe szorulnak a jelenleg legnagyobb frakciót képezo republikánusok.
A Demokrata Párt eltéro módon igyekszik áttörni a szavazók ingerküszöbét voksok többségének megszerzése érdekében: új személyiségek bemutatásával és felfuttatásával kampányolnak. Ilyen emblematikus arc a kenyai származású Barack Obama, Illinois Állam szenátora, akirol már mint a 2008-as elnökválasztások egyik esélyes elnökjelöltjeként beszélnek. A Demokrata Párt nagy reményeket fuz a viszonylag fiatal, a televízióban remekül szereplo fekete politikus személyéhez. Megnyero stílusa miatt sokan egyenesen John F. Kennedyhez mérik politikusi kvalitásait, aki több hasznot hozhat a Demokrata Párt konyhájára, mint az egyes vélemények szerint megosztó Hillary Clinton, akire szintén befutóként tekintenek az esélyeket latolgatók.
A fekete bevándorló politikus népszerusége többek között annak is köszönheto, hogy személyében az „amerikai álom” valósul meg. Ezen hagyományosnak mondható amerikai alapértékek szerint az Egyesült Államok továbbra is a szabadság és a lehetoségek társadalmát jelenti állampolgárai számára. Egy connecticut állambeli egyetem országos közvéleménykutatása szerint a kenyai származású demokrata politikus Rudolph Giuliani után jelenleg a második legnépszerubb politikus az Egyesült Államokban.

PARTNEREINK: