Kereső toggle

Új atomhatalmak reneszánsza

Nukleáris fegyverkezési verseny előtt áll a világ?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az észak-koreai nukleáris kísérlet után az ENSZ Biztonsági Tanácsa
megszavazta az 1718-as számú határozatot, amely szankciókat szorgalmaz Phenjan
ellen, de Kína és Oroszország nyomására a katonai beavatkozást nem teszi
lehetővé. Az, hogy a szankciók mennyire lesznek hatékonyak, egyelőre még a jövő
zenéje, de az elemzők máris attól tartanak, hogy a fejlemények nyomán teljes
gőzzel beindulhat Földünkön a nukleáris fegyverkezési verseny.

Az észak-koreai atompolitikát a határozat „a nemzetközi béke és biztonság
világos fenyegetéseként” ítéli meg, és felszólítja a phenjani rezsimet a
tömegpusztító fegyverek gyártását célzó programjai feladására. Míg a nemzetközi
közösség foganatosítani kívánja a szankciókat – sőt, egyesek még
pluszintézkedések bevezetését is szükségesnek látják –, némelyek viszont
aggodalmuknak is hangot adtak. Bár Phenjan eddig élvezte Peking támogatását, a
kínai rezsim bizalma megrendült déli szövetségesében a nukleáris kísérlet óta.
Egy dél-koreai lap értesülése szerint Kína már két nappal a robbantás után
szögesdrótkerítést emelt az észak-koreai határ egy szakaszán. Köztudott ugyanis,
hogy Peking azért is támogatta eddig Észak-Koreát, mivel tart tőle, hogy a
kommunista rendszer összeomlása nyomán koreaiak milliói nyomulhatnak a kínai
határ felé. Illegális határátlépésekkel már így is ezrével kell számolniuk, de
ennek veszélye most még inkább megnőtt.

Saját büntetőintézkedést vezetett be Ausztrália is: a szankciók elfogadása
mellett kitiltotta kikötőiből az észak-koreai hajókat. Dél-Korea ugyanakkor,
amellett, hogy szintén támogatja a szankciók bevezetését, jelezte: biztonsági és
gazdasági kockázatokat is lát bennük. A határozat elrendelte ugyanis az
észak-koreai hajók feltartóztatását és átvizsgálását, ami Szöul szerint akár
fegyveres konfliktust is kirobbanthat a térségben.

Phenjan az ENSZ-határozat meghozatala után a hadsereg megerősítéséről tett
bejelentő nyilatkozatot. Az észak-koreai rezsim második emberének számító Kim
Dzsong Nam, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökségének elnöke szerint „Észak-Korea
legyőzi az Egyesült Államokat a történelmi konfrontációban”. Ehhez, úgy tűnik,
lelkes támogatóra találnak Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökben, aki elutasította
az ENSZ-határozatot. Az elnök egy teheráni mecsetben arról beszélt követői
előtt, hogy míg őt közvetlenül Allah inspirálja, Bush elnököt maga a Sátán
irányítja. A teheráni vezetés ismét jelezte, hogy félelem nélkül folytatja
tovább atomprogramját.

Az elemzők pontosan ettől tartottak: az észak-koreai kísérleti atomrobbantáshoz
kapcsolódó fejlemények nyomán Teherán még magabiztosabbá válhat. Arra a
következtetésre juthat ugyanis, hogy a világ közvéleményére és a nagyhatalmak
fenyegetésére fittyet hányó, határozott vezetés képes atomfegyverre szert tenni.
Néhányan azonban a két ország eltérő motivációira is rávilágítottak: Észak-Korea
fő célja ugyanis a kommunista rendszer fenntartása. Korábban már jelezte a
program leállítására vonatkozó hajlandóságát, cserébe viszont garanciákat – a
rezsim elismerését és egy megnemtámadási egyezményt – kért Washingtontól. A
robbantást egyesek szerint abbéli frusztráltsága miatt hajtotta végre, hogy a
Nyugat nem veszi komolyan ajánlatait. Iránnál azonban a cél a regionális
befolyás növelése, a külső veszélyekkel szembeni elrettentés, illetve
diplomáciai és esetlegesen territoriális nyereségek megszerzése.

Más különbség emellett az is, hogy míg Irán rendelkezik megfelelő gazdasági
háttérrel atomkísérletek folytatásához, addig Phenjan szó szerint milliók szája
elől vonja el a mindennapi betevőt. Az Élelmezési Világprogram (WFP) felmérése
szerint ezen a télen nagy megpróbáltatás előtt állnak Észak-Korea lakosai – a
fegyverkezés által kiváltott szankcióknak köszönhetően a tavalyi 6,5 milliós
létszámhoz képest idén 1,9 millió ember juthat élelmiszersegélyekhez, mivel Kína
az általánosan szállított segély kétharmadát visszatartotta, Dél-Korea pedig
teljesen leállította támogatását. A legnagyobb veszély a gyermekeket és az
időseket fenyegeti, akiknek 30 százaléka már eddig is alultáplált volt.

Mindemellett egyre növekszik az aggodalom, hogy a „gonosz tengelye” nukleáris
fegyverkezési láncreakciót indíthat el. A The New York Times szerint legalább
negyven ország rendelkezik technikai ismeretekkel egy bomba elkészítéséhez.
Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika már bejelentette urándúsítási terveit, de a
fenyegetéseket látva Szaúd-Arábia és Egyiptom sem szeretne atomprogram nélkül
maradni. „A nukleáris energia reneszánsza jött el” – mondta George B. Assie, a
kanadai Cameco cég munkatársa. Szakértői becslések szerint jelenleg 28 új
reaktor építése van folyamatban, 62 tervezés alatt, és további 160-ra vannak
javaslatok. A legtöbb új berendezés Ázsiában van. Jelenleg 443 reaktor üzemel a
világban.

Olvasson tovább: