Kereső toggle

Nem csitul a harag

Mohamed zászlója a Vatikán fölött?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem csitul a XVI. Benedek regensburgi beszéde körül kialakult felbolydulás
az iszlám világban, amelyről múlt heti számunkban beszámoltunk. (A félhold
árnyéka. Hetek, 2006. szeptember 22.) A pápa ugyan bocsánatot kért a muszlimok
szerint elhibázott mondatáért, a muzulmán világ mégsem akarja ezt tudomásul
venni. José Manuel Barroso közben kijelentette, hogy Európának ki kellett volna
állnia Benedek mellett.

A muzulmán világ ismét tanújelét adta annak, hogy vallási kérdésekben
semmilyen kritikát nem hajlandó eltűrni. A hét végén a Hamasz által kiadott
egyik újságban karikatúra jelent meg a pápáról, ahol pásztorbotja végén
horogkereszttel, nyakában dán és amerikai zászlóval ábrázolják. Mahmúd Abbász
Fatah-mozgalmának hivatalos televíziójában pedig olyan prédikációkat lehet
hallani, ahol a katolikus egyház fejét „arrogánsnak”, „hülyének” és „bűnözőnek”
nevezik. Egy gázai hitszónok pedig szent háborúra hívott fel a pápa ellen, és
kijelentette, hogy Mohamed zöld zászlója hamarosan ott fog lobogni a Vatikán
fölött.

Közben XVI. Benedek diplomáciai megoldásokkal törekszik a felbőszült iszlám
közhangulat kiengesztelésére: castelgandolfói kastélyába hívta a muszlim
országok vatikáni nagyköveteit, és az Arab Liga képviselője is részt vett a
találkozón. Nyitó beszédében a pápa elmondta, hogy a keresztényeknek és a
muzulmánoknak együtt kellene az erőszak és az intolerancia ellen küzdeniük, meg
kell tanulniuk együttműködni. A félórás találkozó után egyedül Irak nagykövete
nyilatkozott, aki elmondta, hogy „a Szentatya kifejezte tiszteletét az iszlám
felé. Ez az, amit elvárunk. Itt az ideje, hogy félretegyük, ami történt, és
hidakat építsünk”. A többi résztvevő nem kívánt a történtekkel kapcsolatban
reagálni – ez pedig világosan mutatja az iszlám világ többi részének véleményét,
akik folyamatosan pápaellenes tüntetéseket rendeznek, tovább fenyegetve az
egyházfőt.

Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben II. János Pál pápa ellen merényletet kísérelt
meg, a börtönből üzent Benedeknek, hogy jobb, ha elfelejti tervezett
törökországi látogatását – az élete is veszélyben forog. A továbbra is forrongó
helyzetre utal a vallási vezetők kinyilvánított álláspontja is: egy radikális
prédikátor, Abu Saker szerint a pápa valójában nem kért bocsánatot, „a
diplomáciai eljárások nem mutatták, hogy sajnálná a dolgot. Sajnálom, hogy ez a
kis rasszista nem gondolta át annak következményeit a keresztény világra nézve,
hogy inzultálta a prófétánkat. Nyílt háborút vívnak a muszlimok mindenki más
ellen.” Saker később azt is elmondta, hogy a viszszakozás a félelem jele. „Az
iszlám a jövő, és ez a törpe pápa tévedett. De én szimpatizálok vele. Egyszerűen
azért frusztrált, mert megértette, hogy milyen dolgok előtt áll.”

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (kis képünkön) később élesen
bírálta az európai vezetőket az esettel kapcsolatosan. „Csalódott voltam, hogy
nem volt több európai vezető, akik elmondták volna, hogy »természetesen a
pápának is joga van elmondani a véleményét«. Nem a pápa megjegyzéseivel van a
baj, hanem a szélsőségesek reakciójával.” Barroso szerint Európának komolyan
kell vennie azt a fenyegetést, amelyet az iszlám szélsőségesek jelentenek, akik
semmi jelét nem mutatják a politikai korrektségnek.



Egy Hamasz-kiadvány karikatúrája

Kivégzett keresztények Indonéziában

Kivégeztek három keresztény férfit a múlt hét végén Posóban, az indonéziai
Celebesz fővárosában. Azzal vádolták a férfiakat, hogy hat évvel ezelőtt
támadásokat szerveztek muzulmánok ellen. Az ítélet végrehajtását többször
elhalasztották, az elítéltek érdekében pedig XVI. Benedek pápa is szót emelt.

A helyi keresztények tiltakozásba kezdtek, mivel erős a gyanú arra, hogy
Fabianus Tibo, Marinus Riwu és Dominggus da Silva koncepciós per áldozata lett.


A 2000 és 2001 között Celebesz szigetén kirobbant véres öszszecsapások, amelyek
miatt a három katolikus férfit kivégezték, a keresztények és a muzulmánok között
folytak, több mint kétezer, főként keresztény halálos áldozatot követelve. Az
ezt követően aláírt békemegállapodás után a Laskar Dzihád iszlám terrorcsoport
továbbra is folytatta véres akcióit, legtöbb esetben keresztény célpontok ellen.

A férfiakról a titkosszolgálat egyik tisztje is azt állította, hogy humanitárius
szolgálatot láttak el, az indonéz külügyminiszter, Hasszán Wirajuda szerint
viszont a hatóságok szabályszerűen jártak el. „Az ügynek semmi köze az iszlám és
a más vallások közötti toleranciához.”

A Celebesz szigetén kitört zavargásokban a három kivégzett férfi mellett
korábban már néhány muszlimot is elítéltek, akik legfeljebb tizenöt éves
börtönbüntetést kaptak.

Olvasson tovább: