Kereső toggle

Irán Libanonból támad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Libanon és Gáza, Izrael kétfrontos harca nem helyi, még csak nem is
regionális háború. Más és több: globális krízis, közepében az iráni
atomprogrammal. A Hamasz és a Hezbollah egyike sem nemzeti, hanem iszlám
mozgalom. Stratégiai céljuk Iránéval közös: letörölni a zsidó államot a
Közel-Kelet térképérol. Ennek végrehajtására külön-külön, de együtt sem elég
erosek. Az iráni atombomba azonban alkalmas lehet közös céljuk elérésére.

A Hamasz a Muzulmán Testvériség helyi szervezeteként 1993-ban került
kapcsolatba az iráni Iszlám Forradalmi Gárda alapította Hezbollahhal, amikor
Jichak Rabin kormányfo négyszáz hamaszost Libanonba számuzött. Itt ismerkedtek
meg a bombakészítés és az öngyilkos merénylet „rejtelmeivel”. Az izraeli
miniszterelnök azonban az egyre erosödo nemzetközi nyomás miatt kénytelen volt
visszatelepíteni oket. Irán mindkét szervezetet pénzzel, fegyverekkel,
technológiával és modern harci eszközökkel látta el.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a Biztonsági Tanács elé rendelte az iráni
atomprogram ügyét. Oroszország és Kína elore jelezte: Teheránnal szemben nem
hajlandó megszavazni a szankciókat. A nemzetközi közösség ezért olyan csomagot
állított össze, amellyel ösztönözte volna Iránt az önálló urándúsításról való
lemondásra. Mostanra kellett volna választ adnia, ám Irán jelezte: csak
augusztus 22-én hajlandó a válaszadásra. Ali Laridzsani iráni fotárgyaló még meg
is fenyegette a Nyugatot, arra az esetre, ha ügyüket a BT elé citálják. Várható
volt, hogy Szentpéterváron a G8-ak közös nyilatkozatban foglalkoznak a legújabb
fejleményekkel. Hogy mégsem tették, annak oka az iráni közremuködéssel
kirobbantott libanoni háború.

E provokációval Iránnak valószínuleg kettos célja volt. Egyrészt tesztelni
akarta, hogy a zsidó állam miképpen reagál az ot ért támadásra. Másfelol meg
akarta osztani az iráni atomprogram elutasításában egységes nemzetközi
közösséget, ami sikerült is: bár az EU elismerte Izrael jogát az önvédelemre,
bírálta a zsidó államot a szerinte aránytalan ero alkalmazásáért. A brüszszeli
tuzszüneti javaslat nem késett: a Hamasz, a Hezbollah adja ki az elrabolt
izraeli katonákat, a két szembenálló fél pedig azonnali hatállyal szüntesse be a
hadmuveleteket. A status quo fenntartása megfelelne a teheráni várakozásoknak.
Az európai javaslat azonban csak szonyeg alá söpörné a Hezbollah-problémát, és
meghagyná Iránnak a lehetoséget, hogy egy késobbi idopontban egy ellene indított
támadást a zsidó államon toroljon meg.

Június közepén Irán és Szíria kibovítette katonai együttmuködését. Teherán saját
pénzen felfegyverezte Szíriát és a Hezbollahot orosz, kínai, ukrán és iráni
fegyverekkel, és olyan rakétákkal, amelyek akár Tel Avivot is elérhetik.
Soraiban szép számmal vannak jelen az Iszlám Forradalmi Gárda tagjai,
egységeiket iráni katonatisztek irányítják. Idáig kilenc, Libanonban elesett
iráni fegyverest azonosítottak.

Az Egyesült Államok azonban nem hátrál meg a nemzetközi nyomás elol. Érdekei
most teljességgel egybeesnek Izraelével. Condoleezza Rice amerikai
külügyminiszter, aki a térségbe utazott, elutasítja az azonnali tuzszünetet:
Izraelnek elobb le kell fegyvereznie a Hezbollahot. Az a cél, hogy a libanoni
kormány terjessze ki szuverenitását a déli országrészre is, és vegye ellenorzés
alá a határt. Nem véletlen, hogy az Arab Liga Kairóban nem támogatta a
Hezbollahot; Szaúd-Arábia, Jordánia és Egyiptom nem örül annak, hogy Irán ismét
háborúba rángatná oket a zsidó állammal.

A helyzetet bonyolítja, hogy Irán és Szíria mögött két nagy támogató,
Oroszország és Kína áll. Moszkvának nagy üzlet az iráni atom, a Hamasz pedig híd
a Közel-Keletre; Irán ugyanakkor szabad kezet adott Moszkvának a csecsen
probléma rendezésére. Oroszország, Európa legnagyobb gáz- és olajszállítója Irán
segítségére lehet Európa befolyásolásában. Kína pedig lekötelezettje Iránnak,
mivel rohamosan növekvo energiaszükségletének több mint a felét innen elégíti
ki.

Ha Izraelnek a nemzetközi közösség nem engedi meg a Hezbollah megsemmisítését,
ezzel nagy mértékben csökken az iráni atomprogram leállításának esélye. A status
quo, és vele a probléma fennmarad. Ha azonban a nemzetközi közösség euroatlanti
szövetsége Izrael kérdésében is összezár, a Hezbollahot az ENSZ BT 1559-es
határozatának megfeleloen felszámolhatják. Irán kénytelen lesz visszavonulót
fújni, és az atomkrízisben jó esély lenne a békés megoldásra. Ellenkezo esetben
a mostani háború csak elojátéka egy Iránnal vívandó nagy háborúnak.

Iszlám fasizmus: korunk kihívása

Rick Santorum (képünkön) pennsylvaniai republikánus szenátor kijózanító
véleményt fogalmazott meg a Közel-Keleten vívott terrorellenes háborúval
kapcsolatban a múlt hét végén Washingtonban megrendezett rangos
sajtórendezvényen, a National Press Clubban.



Rick Santorum

A szenátor szerint „az iszlám fasizmus a legnagyobb próbája ennek a
generációnak”, amely úgy fenyegeti a világot, ahogy a náci Németország, vagy a
kommunista Szovjetunió.

Santorum szerint Irán az iszlám fasiszta struktúra sarokköve, és „önmagában
fenyegetés a civilizált világra nézve”. Szerinte Ahmadinezsád elnök és elodje,
Mohammad Khatami „azon dolgoznak, hogy a szabad világnak véget vessenek, amilyen
gyorsan csak tudnak, hogy az emberiséget az új kalifátus rabszolgájává tegyék”.
Santorum elmondta: „Az Iráni Iszlám Köztársaság politikájának megváltoztatásához
magát a rezsimet kellene megváltoztatni.”

Olvasson tovább: