Kereső toggle

Vízumkényszer és energia

Miért jön Európába Bush?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lázas készülődés előzi meg az Európai Unió és az Egyesült Államok júniusi
csúcstalálkozóját. A Fehér Ház bejelentette, hogy a bécsi csúcson, ahol George
W. Bush, a soros elnök Ausztria kancellárjával, Wolfgang Schüssellel



George W. Bush Komoly témákról tárgyalna

(jobbra) és az EU elnökével, José Manuel Barrosóval találkozik, az
energia-együttműködésről, a Világkereskedelmi Szervezet kérdéseiről és Irán
nukleáris programjáról lesz szó. Az esemény másnapján Bush Magyarországra is
ellátogat majd az ‘56-os forradalom 50. évfordulója kapcsán.

Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a tárgyalások vezetéséért felelős
az amerikai oldalról, azt is bejelentette, hogy a Fehér Ház „hadműveleti
javaslatokat” és „akcióterveket” is szeretne látni a Közel-Kelettel és más
régiókkal kapcsolatosan. Néhány uniós tagország azonban, Franciaországgal az
élen, felszisszent az üzenet hallatán, mondván: „az EU nem kíván (nyilvánvaló)
közös akciókban Amerika mögé felsorakozni”.



Fotók: AP

A június 21-ei csúcson emellett valószínűleg szó esik arról az
adatszolgáltatási ügyről is, amelyben az Egyesült Államok olyan adatokat
követelt az országba beutazó személyekről, amelyek kiadását az Európai Bíróság
később illegálisnak minősített. Az illegálisnak minősített gyakorlatokkal
kapcsolatban Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter azt is bejelentette, hogy
újra felhívják majd George W. Bush figyelmét arra, hogy a Guantanamo-öbölben
fenntartott terroristabörtön létezése rendellenes egy olyan országban, mint
Amerika, és követelni fogják a bezárását.

Mindezek mellett valószínűleg megemlítik majd a vízumkényszer felszámolásának
igényét is, amit minden uniós tagállamra nézve érvényesíteni kívánnak. A cseh
külügyminiszter, Cyril Svoboda szerint a szenátus által nemrég kiadott
feltételrendszer nem elfogadható, mivel az csak egyetlen országra érvényesíthető
a jelenleg vízumköteles tagországok között. A feltételek szerint minden olyan
ország, amely legalább 300 katonával támogatja Amerikát Irakban és
Afganisztánban, valamint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Amerika számára,
megkapja a vízummentességet. Ezt a szintet jelenleg egyedül Lengyelország tudja
teljesíteni a tíz új tagország közül (amelyek közül Szlovénia eleve
vízummentességet élvez).

A csúcstalálkozó témáinak listája korábbi megállapodások eredménye, amelyeket a
soros EU-elnökség videokonferenciákon vitatott meg a Bush-adminisztrációval.

A transzatlanti csúcs sikeressége érdekében az EU csütörtökön és pénteken a
tagországok kormányfői és államfői számára is rendez egy csúcstalálkozót,
amelyen a jelenlevők többek között a június 21-ei tárgyalás témáit is sorra
veszik.



José M. Barroso

 Uniós hivatalnokok szerint az Európai Alkotmány és az EU-bővítés
mellett az energiakérdésben indított vita lesz az egyik kulcs napirendi pont a
brüsszeli előkészítő tárgyaláson. Ha a vezetők támogatják azt a szemléletet,
amelyet az energiapolitika külpolitikai szempontjairól kiadott legutóbbi Európa
Tanács-dokumentum körvonalaz, hogy legyen nagyobb együttműködés a felhasználók
között a problémák meghatározására, lehetőség nyílik új stratégiai dimenziók
kidolgozására az Egyesült Államokkal.

A hét elején a külügyminiszterek szokásos találkozóján, Luxemburgban is téma
volt a közelgő csúcstalálkozó. A külügyminiszterek többek között tárgyaltak az
EU bővítéséről, valamint szó esett a közel-keleti konfliktusról is. Mivel az
unió korábban jelentős összegekkel támogatta a Mahmúd Abbász vezette palesztin
kormányt, most is kérdés, hogy hogyan tudnak közvetlenül a néphez segélyeket
eljuttatni – a jelenleg regnáló Hamasz-kormány megkerülésével.

Fogy a török lelkesedés

Újra hírértéke van Brüsszelnek a török sajtóban. A luxemburgi
külügyminiszteri találkozón ugyanis kemény üzenetet fogalmaztak meg Törökország
vezetői felé a résztvevők: feltűnő, hogy amint az ország zöld utat kapott a
csatlakozási tárgyalásokon, szinte azonnal leálltak a reformok. Az üzenet
szerint amennyiben a reformok nem folytatódnak, az egész csatlakozási folyamat
veszélybe kerülhet.

Szakértők szerint a török kormány több okkal is magyarázhatja a lelkesedés
visszaesését, valamint a reformok leállását. Egyrészt nehéz egy olyan országban
unióval kapcsolatos reformokat népszerűsíteni, amely az egyetlen a csatlakozási
tárgyalásokat folytatók közül, ahol nem szabtak meg konkrét csatlakozási
időpontot. Ez úgy tűnhet a törökök számára, hogy az unió nem is igazán akarja
őket soraiba felvenni. Még a gyerekek is érzik a dolog súlyát: az uniót
népszerűsítő információs centrumba ellátogató diákok közül többen
megfogalmazták, hogy „nem túl jó dolog, ha nem akarják az embert”.

Egy másik indok, amelyet az ország Európai Unió-szakértői, valamint a
csatlakozás lehetséges legnagyobb nyertesei, az üzletemberek fogalmaznak meg,
hogy közelegnek a választások, és a kormány ezzel azokat a nacionalista
szavazókat kívánja megszólítani, akik számára nem vonzó az unióhoz történő
csatlakozás – Brüsszel Ciprussal és a kurdok kérdésével kapcsolatos álláspontja
miatt.

Olvasson tovább: