Fotók: AP
Bush szerint Észak-Korea „nem egy őszinte társadalom, és jobban tenné, ha
megosztaná terveit a világ többi részével”. Az amerikai elnök 2002-ben a „gonosz
tengelyéhez” sorolta az országot Irak és Irán mellett. Song Min Szun, a
dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki a bejelentést tette, nem
részletezte, hogy milyen lépésekre kerülhet sor.
Dél-Korea mellett Kína, Japán és Oroszország is csatlakozott az Egyesült
Államokhoz, amely június 19-én, az első rakétafeltöltés után felszólította
Észak-Koreát a hadműveletek leállítására. A tesztelt Taepodong–2 típusú rakéták
ugyanis elegendő hatótávolsággal (3500–6000 kilométer) rendelkeznek ahhoz, hogy
elérjék az amerikai partokat.
Japán már háromszor figyelmeztette Phenjant, hogy az Egyesült Államokkal
karöltve határozott ellenlépést tesz a rakéta kipróbálása esetén. Koidzumi
Junicsiro japán miniszterelnök Tokióban reményét fejezte ki, hogy Phenjan eláll
a rakétateszttől. Ellenkező esetben Japánnak nem marad más választása, mint az
Egyesült Államokkal együtt megtorolni azt. A megtorlás mikéntjét azonban a
kormányfő nem pontosította. Aszo Taro japán külügyminiszter leszögezte: a
szigetország támadásnak tekintene egy területére akár csak véletlenül lehulló
észak-koreai rakétát, és azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulna.
Wen Jiabao kínai és John Howard ausztrál elnök
2006. 06. 30. (X/26)
