Amerika elégedett Magyarországgal, de reformokat vár

Bush jön is, meg nem is

Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására.

walker
George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László

Az áprilisi választások után „határozottan erősödött” annak esélye, hogy George Bush Magyarországra látogat – mondta a nagykövet. Walker az időpontról talányosan csak annyit árult el, hogy az őszi amerikai választások miatt az 1956-os forradalom októberi évfordulója nem jöhet szóba, ugyanakkor Bush előbb fog Magyarországra jönni, mint hogy az újraválasztott Gyurcsány Ferenc Washingtonba látogatna. A két érintett valószínűleg ennél többet tudhat, miután a múlt héten George Bush telefonon gratulált a magyar miniszterelnöknek. Megtudtuk: a beszélgetés hat teljes percig tartott, ami a nagykövet értékelése szerint arra utal, hogy Magyarországot „jó és erős szövetségesként” tartják számon Amerikában.
„Minden parlamenti párt vezetőjével találkoztunk a választások éjszakáján, így alaptalanok azok a feltételezések, miszerint valamelyik oldalhoz húztunk a kampány során” – szögezte le a nagykövet, aki szerint a média fontos szerepet játszott abban, hogy a magyarok nagy arányban mentek el választani. Jó jelnek tartja azt is, hogy a vesztesek is azonnal elfogadták az eredményt, „nem úgy mint Olaszországban”, és vállalják azt, hogy ellenzékből is az ország érdekeit tartják a legfontosabbnak. „Örülünk, hogy Orbán Viktor kijelentette, a Fidesz konstruktív ellenzék lesz, és bízunk abban, hogy a kormánnyal együtt fog működni a reformok megvalósításában” – mondta Walker.

bushgyurcsany

A nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés elvárásait is az új Gyurcsány-kormánnyal szemben. A költségvetés hiányának egyik fő oka Walker szerint a túlméretezett központi apparátus és a helyi önkormányzati rendszer: „Ily módon Magyarországon 3200 kormány működik, ez nagyon költséges, és elriasztja a befektetőket is.”
A nagykövet szerint a reformok másik fő célja az „átláthatóság” növelése, vagyis – mint egy kérdésre válaszolva egyértelműbben megfogalmazta – a „korrupció visszaszorítása”. Enélkül nem számíthatunk arra, hogy többen jöjjenek befektetni Magyarországra.
George H. Walker a Hetek kérdésére elmondta, hogy az amerikai külpolitika legfontosabb célja ma az iráni atomfenyegetés elhárítása. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok minden eszközzel azon lesz, hogy meggyőzze a Biztonsági Tanács ma még vonakodó állandó tagjait – Kínát és Oroszországot –, hogy szavazzák meg az Iránnal szembeni szankciókat. „Bármi is történik, mi nem adjuk fel” – szögezte le a nagykövet. A beszélgetés végén Walker elmondta: megbízatása várhatóan a nyár végén lejár. A nagykövet egyébként rokonságban is áll az elnökkel: az ő családneve a „W” rövidítés George Bush nevében. Utódja szintén Bush bizalmasai közül kerül ki. April Foley, a PEPSI és a Reader’s Digest volt igazgatónője, a Washington Post értesülései szerint a Harvardon egyetemista korában rövid ideig még együtt is járt George W. Bushsal.

Diplomáciai visszaszámlálás

Tovább éleződik a helyzet az iráni atomprogram körül. Míg a Nyugat továbbra is a békés diplomáciai megoldást keresi, Irán újra és újra semmibe veszi az atomprogramja leállítására kiszabott határidőket, és hajthatatlanul folytatja az urándúsítást.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán nem tartotta be a Biztonsági Tanács (BT) által kiszabott harmincnapos határidőt az urándúsítási program leállítására. A BT öt állandó tagja, valamint Németország és az Európai Unió külügyi szakértői Párizsban tartottak megbeszélést a következő lépés kidolgozására vonatkozóan. A javaslatokat az érintett országok külügyminisztereinek május 9-ei New York-i találkozójára dolgozták ki, amelyen Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes szerint megállapodás születik majd egy olyan határozat kibocsátásáról, amely felszólítja Iránt atomprogramja felfüggesztésére. Burns szerint, amennyiben Irán nem tesz majd eleget a határozat felszólításának, akkor Washington olyan újabb határozat mellett lobbizik majd, amely lehetővé teszi szankciók kivetését vagy akár a katonai beavatkozást is. Amerika ehhez Európa teljes körű támogatását várja, ugyanakkor Oroszország és Kína továbbra sem támogatja a keményebb intézkedéseket. (Busa Viola)

PARTNEREINK: