Kereső toggle

Amerika elégedett Magyarországgal, de reformokat vár

Bush jön is, meg nem is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint
a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet.
Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják,
hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció
visszaszorítására.



George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László

Az áprilisi választások után „határozottan erősödött” annak esélye, hogy
George Bush Magyarországra látogat – mondta a nagykövet. Walker az időpontról
talányosan csak annyit árult el, hogy az őszi amerikai választások miatt az
1956-os forradalom októberi évfordulója nem jöhet szóba, ugyanakkor Bush előbb
fog Magyarországra jönni, mint hogy az újraválasztott Gyurcsány Ferenc
Washingtonba látogatna. A két érintett valószínűleg ennél többet tudhat, miután
a múlt héten George Bush telefonon gratulált a magyar miniszterelnöknek.
Megtudtuk: a beszélgetés hat teljes percig tartott, ami a nagykövet értékelése
szerint arra utal, hogy Magyarországot „jó és erős szövetségesként” tartják
számon Amerikában.

„Minden parlamenti párt vezetőjével találkoztunk a választások éjszakáján, így
alaptalanok azok a feltételezések, miszerint valamelyik oldalhoz húztunk a
kampány során” – szögezte le a nagykövet, aki szerint a média fontos szerepet
játszott abban, hogy a magyarok nagy arányban mentek el választani. Jó jelnek
tartja azt is, hogy a vesztesek is azonnal elfogadták az eredményt, „nem úgy
mint Olaszországban”, és vállalják azt, hogy ellenzékből is az ország érdekeit
tartják a legfontosabbnak. „Örülünk, hogy Orbán Viktor kijelentette, a Fidesz
konstruktív ellenzék lesz, és bízunk abban, hogy a kormánnyal együtt fog működni
a reformok megvalósításában” – mondta Walker.

A nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés elvárásait is az új
Gyurcsány-kormánnyal szemben. A költségvetés hiányának egyik fő oka Walker
szerint a túlméretezett központi apparátus és a helyi önkormányzati rendszer:
„Ily módon Magyarországon 3200 kormány működik, ez nagyon költséges, és
elriasztja a befektetőket is.”

A nagykövet szerint a reformok másik fő célja az „átláthatóság” növelése, vagyis
– mint egy kérdésre válaszolva egyértelműbben megfogalmazta – a „korrupció
visszaszorítása”. Enélkül nem számíthatunk arra, hogy többen jöjjenek befektetni
Magyarországra.

George H. Walker a Hetek kérdésére elmondta, hogy az amerikai külpolitika
legfontosabb célja ma az iráni atomfenyegetés elhárítása. Mint fogalmazott, az
Egyesült Államok minden eszközzel azon lesz, hogy meggyőzze a Biztonsági Tanács
ma még vonakodó állandó tagjait – Kínát és Oroszországot –, hogy szavazzák meg
az Iránnal szembeni szankciókat. „Bármi is történik, mi nem adjuk fel” –
szögezte le a nagykövet. A beszélgetés végén Walker elmondta: megbízatása
várhatóan a nyár végén lejár. A nagykövet egyébként rokonságban is áll az
elnökkel: az ő családneve a „W” rövidítés George Bush nevében. Utódja szintén
Bush bizalmasai közül kerül ki. April Foley, a PEPSI és a Reader’s Digest volt
igazgatónője, a Washington Post értesülései szerint a Harvardon egyetemista
korában rövid ideig még együtt is járt George W. Bushsal.

Diplomáciai visszaszámlálás

Tovább éleződik a helyzet az iráni atomprogram körül. Míg a Nyugat továbbra
is a békés diplomáciai megoldást keresi, Irán újra és újra semmibe veszi az
atomprogramja leállítására kiszabott határidőket, és hajthatatlanul folytatja az
urándúsítást.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán nem
tartotta be a Biztonsági Tanács (BT) által kiszabott harmincnapos határidőt az
urándúsítási program leállítására. A BT öt állandó tagja, valamint Németország
és az Európai Unió külügyi szakértői Párizsban tartottak megbeszélést a
következő lépés kidolgozására vonatkozóan. A javaslatokat az érintett országok
külügyminisztereinek május 9-ei New York-i találkozójára dolgozták ki, amelyen
Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes szerint megállapodás születik
majd egy olyan határozat kibocsátásáról, amely felszólítja Iránt atomprogramja
felfüggesztésére. Burns szerint, amennyiben Irán nem tesz majd eleget a
határozat felszólításának, akkor Washington olyan újabb határozat mellett
lobbizik majd, amely lehetővé teszi szankciók kivetését vagy akár a katonai
beavatkozást is. Amerika ehhez Európa teljes körű támogatását várja, ugyanakkor
Oroszország és Kína továbbra sem támogatja a keményebb intézkedéseket. (Busa
Viola)

Olvasson tovább: