Kereső toggle

Arculatváltás a Hamasznál

Kimosdatott terroristák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jerusalem Post értesülései szerint a palesztin választások győzteseként elkönyvelt Hamasz hírhedt alapokmánya átfogalmazásán dolgozik. Az új dokumentum a Hamaszt mérsékeltebb és nem zsidóellenes szervezetként
állítaná be, amely Izrael és a Nyugat törvényes tárgyalópartnere. 



Iszmáil Hanije, az új palesztin kormányfő Fotó: Reuters

A Hamasz eredeti alapokmányát még 1988 augusztusában, nem sokkal a szélsőséges szervezet megalapítása után hozták létre. A Korán-idézetekkel telitűzdelt, szélsőségesen antiszemita- és Izrael-ellenes dokumentum nyelvezetét „politikai nyelvezetre” fogalmaznák át. „A Sion bölcseinek jegyzőkönyvével és az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos ostobaságokat kiveszik az alapokmányból. Ezeket egyáltalán nem is kellett volna belevenni annak idején” – nyilatkozta dr. Azzam Tamimi, az Iszlám Politikai Gondolkodás londoni intézetének igazgatója. A charta dzsihádot hirdet a Palesztin mandátum területének felszabadítására, és nyíltan kimondja, hogy az „úgynevezett békés megoldások ellentétben állnak a Hamasz alapelveivel”. A dokumentum többek között a „cionistákat” vádolja a francia és az orosz forradalmak kirobbantásával, és minden romlás előidézésével. Tamimi, aki a Hamasz vezetőinek egyik médiatanácsadója, úgy véli: „Egyetlen tekintélyes csoport sem hinné ezt el, hiszen a Jegyzőkönyvek egy teljesen hazug könyv.”



Khaled Masal Hamasz-vezér Teheránban Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknél járt. Megértik egymást

Tamimi, aki a BBC-nek adott két évvel ezelőtti interjújában védelmébe vette az ártatlan civileket gyilkoló öngyilkos terroristákat, a Jerusalem Postnak elmondta: a dzsihádra való felhívás továbbra is az alapokmány része maradna, ám ezalatt elsősorban „a megszállás elleni fegyveres harchoz való politikai jogot” értenék, és nem vallásos kötelezettségként utalnának rá. Izraelt nem ismernék el legitim államként, de az új szöveg megnyitná a kiskaput a Hamasz számára egy hosszú távú „hudna”, azaz tűzszünet kialkudására, ha Izrael visszavonul az 1967-es határok mögé, és elismeri a palesztinok jogait. Az 1988-as alapokmány kijelenti, hogy az a föld, amelyen Izrael létezik, az „ítélet napjáig” a jövő mohamedán generációinak szentelt föld, amit tilos átengedni nem muzulmánok számára. Tamimi szerint az új dokumentumból ezt az állítást vagy törölnék, vagy tompítanák azt, „mivel nem tükrözi pontosan a valóságot”.



Fotók: Reuters

Míg a Hamasz frissen megválasztott képviselői közül többen azt állítják, nem tudnak az alapokmány megváltoztatására irányuló törekvésekről, a módosítás elől nem zárkóznak el.
Jasszer Mansour sejk, a Hamasz listájának ötödik helyén szereplő képviselő szerint „az alapokmány nem a Korán”, így valóban szóba jöhet a módosítása. A Hamasz-lista harmadik helyén szereplő Dzsamile Santi azt állítja: „A dokumentum szerint nekünk nincs problémánk a zsidókkal. Nekünk azokkal az
izraeliekkel van bajunk, akik elvették a földünket.”

A Hamasz embere

Koalíciót ajánlott a Hamasz a választásokon vesztes Fatah számára. Az új kormányt a 43 éves Iszmáil Hanije (képünkön balra) vezeti majd. A tizenhárom gyermekes Hanije a gázai Shati menekülttáborban született, és arab irodalomból szerzett diplomát. 

A gázai egyetemen került szoros kapcsolatba a Muzulmán Testvériséggel és a Hamasz alapítójával, Ahmed Jaszin sejkkel. Hanijét Izrael 1992-ben Libanonba száműzte, ám egy évvel később visszatérhetett az országba, és az Iszlám Egyetem dékánja lett. A reflektorfénybe Jaszin sejk és utóda, Abdel Aziz Rantisszi 2004-es likvidálása után került. Hanije 2003 júniusában kis híján maga is egy célzott likvidálási kísérlet áldozata lett.

A Nato is védi Izraelt

Szorosabb lesz a jövőben a kapcsolat Izrael és a NATO között – jelentette ki Jeruzsálemben Axel Teuttelmann tábornok, a katonai szövetség légi felderítési parancsnoka, aki egy AWACS gépen (képünkön) érkezett Izraelbe. A tábornok elmondta, ők felelnek többek között a torinói olimpia biztonságáért, és amennyiben sor kerülne egy támadásra Irán ellen, arról őket fogják először értesíteni. Két héttel ezelőtt Antonio Martino olasz védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Izraelt fel kellene venni a NATO-ba, de ezt a szervezet főtitkára nem tartja időszerűnek. A térséghez kapcsolódó másik hír szerint az Egyesült Államok Grúziával kezdett tárgyalásokat, hogy az Iránnal szomszédos ország átadja repülőtereit egy amerikai támadáshoz. Az izraeli sajtóértesülést a grúz vezérkari főnök cáfolta.

Olvasson tovább: