Kereső toggle

Német világsiker

Jól fogadták külföldön Angela Merkelt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Angela Merkel kancellári beiktatása óta folyamatosan a világot járja. Megválasztásakor világosan kijelentette, hogy nem célja a régi külpolitika teljes átalakítása. Sikerének egyik titka, hogy diplomáciájában a hangsúlyt a gazdasági érdekekről az emberi jogokra módosította. 



Washingtonban is hallgatnak a német kancellár asszonyra Fotó: Reuters

Az év eleje óta Merkel átszabta az eddigi német külpolitikai menetrendet: teljesen más hangnemet ütött meg George W. Bush elnökkel szemben, ahogy Vlagymir Putyin orosz elnökkel szemben is, mint elődje, Gerhard Schröder. Igaz, Schröderrel ellentétben nem szaunázott együtt Putyinnal, nem vette le a blézerét és nem hajtotta fel az ingujját azonnal, ahogy kiszállt a repülőből, nem dugta zsebre a kezét beszéde közben vagy nem ölelgette meg barátságosan a férfi politikusokat, és a viselkedésén kívül az „akcentusa” is tökéletesen elütött elődjétől a megbeszélések során. Megtalálta azonban azt a mértéktartóan barátságos, de őszinte hangot, amellyel mély benyomást tett úgy Bush elnökre, mint Putyinra. A sajtó mindenhol méltatja az új kancellárt, pedig Merkel nem fogta vissza magát: kényes kérdéseket is feszegetett látogatásai során.
Bush tréfálkozva említette, hogy egy közös kettőjükben: egyikük sem földrengésszerűen elsöprő többséggel győzött a választásokon. Ami a választások utáni időszakot illeti, abban viszont már nincs semmi közös: „a mi Angelánk”, ahogy újabban emlegetik a németek, saját hazájában soha nem látott népszerűségnek örvend, 87 százalékos népszerűségi mutatókkal, amelyeket csak Hans-Dietrich Genscher, korábbi külügyminiszter volt képes elérni az utóbbi húsz évben. 



Angela Merkel és Vlagyimir Putyin.Megmérkőztek Fotó: Reuters

Schröder korábbi irányvonalához képest az is más, hogy az új kancellár a kereskedelmi érdekek helyett az emberi jogokra helyezte a hangsúlyt a külpolitikában. Schröder kínai látogatásai például kizárólag a gazdasági érdekeket voltak hivatottak szolgálni, ennek érdekében a volt német kancellár mindent elkövetett, nehogy esetleges félreértések Irakkal kapcsolatban árnyékot vethessenek a zsíros üzletre. Utódja ebben is váltott: Iránnal kapcsolatos véleménye sokkal közelebb áll Washingtonéhoz, mint Pekingéhez, akár árt az üzletnek, akár nem. 

Az orosz kapcsolatokban is változás állt be: jó barátság helyett stratégiai partneri kapcsolat a cél. Merkelnek keletnémet származása miatt nincsenek illúziói Oroszországgal kapcsolatosan, és környezete szerint úgy véli: még ez a stratégiainak nevezett partnerség is eltúlzott. A német kancellár személyes varázsának köszönhetően azonban az orosz sajtó is „Angela barátnőnk”-ként lelkendezett róla a látogatás után. 

Legutolsó látogatásával Merkel igazán nagy fába vágta a fejszéjét. Első nyugati politikusként látogatott a Közel-Keletre, azóta, hogy a palesztin választásokon a Hamasz győzött. Bár a Hamasz jelezte, hogy tárgyalna Merkellel, a német kormányfő Jeruzsálemben kijelentette, hogy csak akkor van erre lehetőség, ha az új palesztin vezető szervezet bizonyos feltételeknek eleget tesz: ismerje el Izrael állam létezéshez való jogát, és hagyjon fel a terrorral. 

A változások a belpolitikában is hasonlóan alakulnak. Merkel ügyes politikai taktikával tette magáévá a Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi népszerűnek bizonyult felvetéseit, amelyek ellen megválasztása előtt keményen fellépett. Minimálbér, konjunktúraprogram: ezek korábban mind Schröder vagy a szociáldemokraták szájából hangzottak el. Most viszont az új kancellár kifogta velük az SPD vitorlájából a szelet azzal, hogy megvalósította vagy elindította őket. Az új, szociálisabb, a realitások talaján álló Angela Merkel képét az is csak erősíti a németek szemében, ha az amerikai elnököt kérdőre vonja a guantánamói támaszponton uralkodó „embertelen viszonyokkal” kapcsolatosan. 

Német atom

Angela Merkel sikeres külpolitikai törekvéseire egyes korábbi politikusok tettei vagy megnyilvánulásai vetnek csak árnyékot. A kancellár figyelmeztetett, hogy Gerhard Schröder közreműködése a Gazprom csővezeték kivitelezésében problémát jelenthet az orosz féllel történő kommunikációban.

Egy másik kényes kérdést érintett Rupert Scholz (képünkön), a Kohl-kormány védelmi miniszterének felvetése, aki szerint Németországnak meg kellene fontolnia, hogy a közel-keleti helyzet és a terroristák fenyegetései miatt korábbi ígéretei ellenére nem kellene kizárni az atomfegyverek kifejlesztését sem. Scholz úgy véli: többé nem vehető komolyan a második világháború utáni győztes hatalmakkal kötött megállapodás, amelyben azok garantálják Németország védelmét egy esetleges csapással vagy nukleáris fenyegetésekkel szemben. „Tudom, hogy egy tabut feszegetek. De olyan veszélyek fényében, hogy tömegpusztító fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek, úgy gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amely megérdemel egy komoly vitát”
– mondta a politikus. Rainer Arnold az SPD védelmi szóvivője szerint a nagykoalíciós kormány nem veszi komolyan a felvetést.

Olvasson tovább: