Kereső toggle

Behódol-e Európa?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kultúrák és vallások közötti összecsapássá fokozódott az eredetileg a Jyllands Posten című dán újságban megjelent és a meghatározó európai lapok által utánközölt Mohamed-karikatúrák ügye. Míg az iszlám iránt rendkívül toleráns Franciaországban haragot és heves ellenállást váltott ki a karikatúrákat utánközlő France Soir főszerkesztőjének menesztése, világszerte dühödt muszlim tömegek dán, norvég és francia érdekeltségű épületeket rohamoztak meg.

A Mohamed-karikatúrák körül kialakult botrány miatt a France Soir bemutatta mind a tizenkét rajzot. Raymond Lakah, a lap egyiptomi származású tulajdonosa még aznap este menesztette Jacques Lefranc főszerkesztőt. A cenzúra híre egységbe kovácsolta a francia közéletet, miniszterek, képviselők és újságírók szólaltak fel a szólásszabadság érdekében. 

Renaud Donnedieu de Vabres kulturális és kommunikációs miniszter megüzente: „Amíg én vagyok a miniszter, a személyem a garancia arra, hogy a sajtószabadságot semmi sem fenyegetheti, mivel az a demokráciánk egyik alappillére.” Pascal Clément igazságügy-miniszter szerint egy demokráciának el kell tűrnie az ilyen karikatúrákat, ugyanakkor azonban ügyelni kell arra, hogy ne sértsék meg a muzulmánokat, a keresztényekkel szemben ugyanis ők „kevésbé szoktak hozzá” az ilyen jellegű kritikákhoz. 
Arra a hírre, hogy Pakisztánban a tüntetők azt követelték, hogy vágják le a karikaturisták jobb kezét, a Le Parisien válasz-karikatúrát jelentetett meg. Ezen egy szakállas, turbános ember azt mondja a pallost tartó társának: „Nincs idő a tolvajokra, most a rajzolók jönnek.” A Franciaországi Muzulmánok Országos Szövetsége szerint „a közvélemény szemében most már minden muzulmán olyan, mint egy bomba, azt követően, hogy a prófétánkat terroristaként ábrázolták”. 
A Les Echos című gazdasági hetilap óvatosabb: úgy vélik, hogy Európának a harcias jogvédés helyett a civilizációs szakadék betemetésén kellene igyekeznie. A lap szerint ugyanakkor a karikatúra-botrány jól jön a palesztin választásokon vesztes Fatahnak, hogy újrapozicionálja magát, és az urándúsítási programjáról lemondani nem akaró Iránnak, ahol például soha nem tört ki botrány a holokauszt tagadása vagy a kereszténység gyalázása miatt. Gilles Kepel iszlámszakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a Korán tiltásai – vagyis hogy Mohamed prófétát nem szabad lerajzolni – az iszlám világra vonatkoznak, de nem vonatkoznak a Könyv népeire, a zsidókra és a keresztényekre. A Salman Rushdie-ügy és a Mohamed-karikatúrák keltette botrány is azt mutatja, hogy az iszlám a világnézetét saját területén kívül is el akarja fogadtatni.
Míg Franciaországban a szólás- és sajtószabadságot védik, Jordániában két újságírót tartóztattak le a Mohamed-karikatúrák utánközlése miatt. Dzsihád Momanit egy nappal az után vették őrizetbe, hogy Abdallah király a karikatúrákat a szólásszabadsággal való szükségtelen visszaélésnek nevezte. Momani egy szerkesztőségi cikkben – három karikatúra mellett – a Közel-Keleten végigfutó népharag jogosságát kérdőjelezte meg. „Világ muzulmánjai, legyetek észnél! Mi kelt több előítéletet vajon, ezek a rajzok, vagy azok a képek, amelyen egy túszejtő elvágja túszának a nyakát, vagy esetleg az, amikor valaki felrobbantja magát egy esküvőn Ammanban?”
Momani cikke pusztába kiáltott szó maradt: a pénteki prédikációk által felizzított népharag végigsöpört a Közel-Keleten. A muszlim tömeg – a beszámolók szerint elsősorban a választásokon vesztes Fatah brigádjai – először Gázában rohamozta meg a dán, norvég és francia érdekeltségű épületeket. Egy nappal később a tüntetők Damaszkuszban és Bejrútban gyújtották fel a skandináv államok nagykövetségeit. A szíriai incidenst követően Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök azzal vádolta meg Szíriát, hogy szándékosan nem védelmezte meg a diplomáciai misszió épületét. A szíriai kormány „sajnálkozását” fejezte ki a történtek miatt, a libanoni miniszterelnök azonban egy nyilatkozatában arra utalt, hogy a bejrúti akció mögött is Szíria áll. 

A nemzetközi válsággá szélesedő Európa-ellenes megmozdulások több földrészre is kiterjedtek. Afganisztánban a NATO-békefenntartókkal való összecsapásoknak halottjai is voltak. Teheránban a tömeg Molotov-koktélokkal dobálta meg a dán nagykövetséget, Nigériában pedig szintén ezrek tüntettek a karikatúrák ellen. Törökországban időközben letartóztatták egy olasz katolikus pap 16 éves gyilkosát, aki azt állította, hogy a karikatúrák miatti dühe következtében gyilkolt. A zavargások mellett több politikai akcióra is sor került: Irán felfüggesztette gazdasági kapcsolatait Dániával, Csecsenföldről pedig kiutasítottak egy nyugati segélyszervezetet, amely tízezreket látott el élelmiszerrel.

Olvasson tovább: