Kereső toggle

Amerikai vita: mi legyen Irakkal?

Kiutat keresnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az eddiginél is hevesebb belpolitikai vita folyik az Egyesült Államokban arról, hogyan lehetne kikerülni az iraki válságból. A választások eredményesek voltak, de közben az amerikai veszteségek is tovább növekedtek.



Fotó: Reuters

A tömegpusztító fegyverek léte vagy nem léte helyett a diskurzus most a nemzetközi terrorizmus melegágyává vált Irak demokratizálódásának esélyeiről szól. Részsikerek márpedig vannak. A Bush-kormányzat legalábbis ekként értékeli az iraki választási eredményt is, amely a napokban vált hivatalossá, csaknem öt héttel a tavaly december közepén megtartott választások után. Eszerint a síita frakció ugyan jelentős, de nem abszolút többséget szerzett az iraki nemzetgyűlésben, az új kormánynak a közel egyenlő arányú képviselőhelyet kapott szunnitákkal és kurdokkal sok kérdésben konszenzust kell kialakítania. Szintén eredmény, hogy a szunniták képviselői is elfogadták a kialakult helyzetet.

Az amerikai közvélemény ugyanakkor megosztott: a választási eredményeknél jobban foglalkoztatja őket a hetente növekvő veszteséglista. Több, a Bush-kormányzathoz kötődő prominens személyiség gyorsabb kivonulást, vagy legalábbis egy kivonulási menetrend létrehozását sürgeti. Colin Powell volt külügyminiszter jelezte, hogy az iraki biztonsági erők megerősítésével párhuzamosan, várhatóan ez év végétől megkezdődhet a jelenleg százhatvanezer főnyi amerikai haderő kivonása. Powell szerint ugyan hiba volt nem elegendő számú amerikai katonát küldeni Irakba közvetlenül a régi rezsim megbuktatása után, amikor is a felkelők még nem voltak ennyire szervezettek, most azonban az erős központi hatalom megszervezésével egy időben a kivonulást is elő kell készíteni.

A Republikánus Párt sem egységes: többen az amerikai elnök által csak "defetistáknak" titulált demokrata párti politikusokkal értenek egyet, akik szerint a megszálló erőknek azonnal, de legkésőbb két éven belül távozniuk kell. E vélemény szerint ezt a háborút nem lehet megnyerni, amit a háború hivatalos lezárását követő több mint kétezer katonai áldozat is jelez. Paul Bremer, aki a megszállás után az első ideiglenes kormányzó volt, most megjelent könyvében azt állítja, hogy a "rendszerváltás" során túl szigorúan ítélték meg azokat, akik nem tartoztak az előző rendszer vezetői közé. Szerinte az, hogy a Baáth párt volt tagjait nem integrálták az új rendszerbe, olyan hiba volt, ami a jelenlegi káoszhoz vezetett. A volt kormányzó szerint azonban "történelmi hiba" lenne bármilyen kivonulási menetrendet felállítani, mert ez a terroristák győzelme, valamint "az amerikai és iraki emberek eddigi áldozatvállalásainak elárulása" lenne. 

Konzervatív fordulat

Úgy tűnik, George Bushnak másodjára sikerült megtalálnia a megfelelő jelöltet a Legfelsőbb Bíróság megüresedett helyére. A kilenctagú testületbe valószínűleg a konzervatív Samuel Alito (képünkön) kerülhet, akinek jelölését az illetékes szenátusi bizottság kedden tíz-nyolc arányban támogatta. A végső döntésre a Szenátusban kerül sor, lapzártánk után. A szavazás során a demokraták továbbra is azt hangoztatták, hogy Alito korlátozni fogja az abortuszhoz való jogot, és attól tartanak, hogy a bíróság döntéseit a Fehér Ház fogja befolyásolni. A jelölés azonban az elnök alkotmányos joga, és ezt a lehetőséget a demokrata elnökök is messzemenően kihasználták: Bill Clinton két liberális jogászt nevezett a bírói testületbe, amelynek tagjait nem egy ciklusra, hanem életük végéig választják. 2005-ben két hely üresedett meg. Bush eredeti jelöltjei közül John Robertset viszonylag könnyen megválasztották, a másik, női jelöltjét, Harriet Meyerst azonban még a republikánusok közül is sokan bírálták, ezért még novemberben visszalépett. Alito megválasztása esetén az alkotmányos és emberi jogi kérdésekről döntő testületben többségbe kerülnek a konzervatívok. (Hetek)

Olvasson tovább: