Kereső toggle

Chirac üzent Iránnak: visszacsapnak

Francia atomválasz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Franciaország fenntartja magának a jogot, hogy akár nukleáris fegyvereket is bevessen terrorista támadás esetén, jelentette be Jacques Chirac, sőt szövetségeseit is kész ilyen eszközökkel megvédeni. Mint előző számunkban írtunk róla, az új iráni atom- és rakétaprogram Nyugat-Európát is eléri. 



A francia elnök az Ile Longue-i nukleáris támaszponton

A francia elnök arra nem adott választ, hogyan védekeznének, ha nem külföldiek, hanem saját országának állampolgárai követnének el támadást, mint ahogy Madridban vagy Londonban történt, vagy ha az atombombával sújtott ország felszólítaná a francia bevándorlókat, hogy álljanak bosszút a támadásért. Chirac mint a hadsereg főparancsnoka az Ile Longue-i nukleáris támaszponton ismertette Franciaország új nukleáris stratégiáját: "Mindazoknak az államoknak, amelyek terrorista eszközökhöz folyamodnak, illetve tömegpusztító fegyverek alkalmazását fontolgatják, meg kell érteniük, hogy részünkről kemény és megfelelő válaszra számíthatnak. Ez a válasz lehet konvencionális vagy akár nem konvencionális típusú is." Chirac kifejtette, hogy ha a helyzet úgy kívánja, megvan az akarat és a képesség is a nukleáris fegyverek bevetésére azok ellen, akik Franciaországot vagy szövetségeseit fenyegetik. 

Jacques Chirac bejelentése jelentős elmozdulást mutat az ország nukleáris stratégiájában, francia részről ugyanis első alkalommal hangzott el, hogy a terrorizmus elleni fellépésben nukleáris fegyver is bevethető; ugyancsak első ízben hangzott el az, hogy Franciaország nemcsak saját, hanem szövetségeseinek védelmében is alkalmazna korlátozott nukleáris csapásokat. A korábbi doktrína ugyanis a nukleáris fegyvereket csak az ország lakosainak és Franciaország területi integritásának, valamint szuverenitásának védelmében tartotta bevethetőnek. 

Chirac élesen kikelt az olyan országok ellen, amelyek a meglevő nemzetközi egyezmények ellenére nukleáris fegyverekre akarnak szert tenni. A francia elnök szerint számos országban radikális ideológiák terjednek, amelyek civilizációk közötti konfrontációkhoz készítik elő a terepet. "Egy regionális hatalom ellen nekünk nem a tehetetlenség és a teljes megsemmisítés közül kell választanunk… stratégiai erőink rugalmassága és cselekvőképessége lehetővé teszi, hogy közvetlenül a hatalmi központokra mérjünk csapást." Arra nem utalt az elnök, hogy mit tennének, ha a Franciaországban élő több mint hatmilliós muzulmán közül kerülnének ki a terroristák. A tavalyi utcai zavargások azt jelezték, hogy ebből a rétegből sokan kaphatók erőszakos cselekményekre. 

Annak ellenére, hogy Chirac beszédében nem említette Iránt, Gholam-Ali Hadad-Adel, az iráni parlament elnöke vasárnap a rádióban is közvetített beszédében éles szavakkal kritizálta a francia elnököt és Franciaországot. "Arra kell gondolnunk, hogy a francia elnök az ország megtépázott presztízsét szeretné helyreállítani…, ahol az igazságtalanság és az emberi jogok megsértése miatt elkeseredett fiatalok az utcára vonultak, és autók százait gyújtották fel." Hadad-Adel szerint a franciáknak inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy lemossák az egymillió algériai meggyilkolása, a Szaddám Huszeinnek nyújtott segítség és a ruandai mészárlások miatti szégyent. 

A franciaországi politikai elit vegyesen fogadta Chirac bejelentését: Helen Luc kommunista szenátor szerint "a nukleáris fegyverkezés a hidegháborúba visz bennünket vissza, és csak növeli azokkal az országokkal szembeni feszültséget, amelyek nukleáris fegyverek birtoklására törekszenek". Noel Mamere zöld képviselő szerint az új stratégia teljesen céltévesztett,
amellyel Chirac az Egyesült Államok nyomdokaiba akart lépni. Lorent Fabius szocialista képviselő, korábbi miniszterelnök ugyanakkor egyetértett a kemény hangvétellel. Fabius szerint az európai országoknak tanácskozásra haza kellett volna rendelniük teheráni nagyköveteiket azt követően, hogy Irán újra nekilátott az urándúsításnak. 

Van mit bevetni

Franciaország az ötvenes években fejlesztette ki atomarzenálját. Jelenleg mintegy 350 nukleáris töltettel rendelkezik, és a 3,3 milliárd eurós éves hadászati költségvetés mintegy tíz százalékát fordítja atomfegyverek fejlesztésére.

Olvasson tovább: