Kereső toggle

Vezető politikusok újévi beszédeiből

Fogadalmak napja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha valaki csak a világ vezető politikusainak újévi beszédeiből próbálná megismerni az elmúlt évet, úgy vélheti, hogy 2005 a folyamatos sikerek, előrehaladás éve volt. Ennél jobb már csak egy jöhet: 2006. 



Angela Merkel új német kancellár asszony Wolfgang Schüssel osztrák kancellár társaságában Fotó: Reuters

George W. Bush az elmúlt év eseményeiről elmondta: a 2005-ös év jelentős előrelépést jelentett egy szabadabb, békésebb világ kialakulásának irányába. Az elnök szerint az Irakban zajló események óriási eredményként értékelhetők a szabadság történelmében – kijelentette: az Egyesült Államok 2006-ban is folytatni fogja munkáját Irak demokratizálódásának és stabilitásának előmozdításában. 

Bush emellett leginkább Amerika stabil gazdasági helyzetét emelte ki. Az elnök ígéretet tett arra, hogy kormánya továbbra is megfontoltan fogja kezelni az adófizetők pénzét, és minden erőfeszítést megtesz azért, hogy az ország kevésbé függjön külföldi energiaforrásoktól. 

A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság erős pozícióban kezd neki a 2006-os évnek. Tony Blair szintén az ország erős gazdasági helyzetének elemzésével kezdte újévi beszédét. Kiemelte a szegénység elleni küzdelemben elért eredményeket is, és kijelentette, hogy az ország nemzetközi elismerését tükrözi az a tény is, hogy a 2012-es olimpiai játékok megrendezésének jogát London kapta meg. A miniszterelnök úgy véli, hogy 2006 során Nagy-Britannia továbbra is az egyik legsikeresebb ország lesz.

Angela Merkel német kancellár újévi beszédében arra bátorította a németeket, hogy tűzzék ki maguk elé azt a célt, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesznek a 2006-os év folyamán. Véleménye szerint Németországtól nemzetközi szinten is többet várnak, ezért vissza kellene szereznie vezető szerepét Európában. Ugyanakkor az ország célja egyben egy cselekvőképesebb, erősebb Európa is. Merkel nagy lehetőségnek tekinti, hogy a futball-világbajnokság megrendezésének alkalmából idén Németországra fog összpontosulni a világ figyelme. 

A francia elnök beszédében megemlékezett ugyan az elmúlt év viszontagságairól, a külvárosokban történt zavargásokról, valamint az európai alkotmányról tartott népszavazás kudarcáról, Jacques Chirac mégis hangsúlyozta: 2005-ben számos sikere is volt Franciaországnak: jelentős eredményeket értek el a munkanélküliség elleni küzdelemben, valamint a globális innováció területén. Az elnök a hazafiságra szólította fel az ország lakosságát, hogy higgyenek Franciaországban és dolgozzanak érte. Kijelentette, hogy tovább fognak harcolni az erőszak és bűnözés, valamint az illegális bevándorlás ellen. Hangsúlyozta azonban, hogy a diszkrimináció, a rasszizmus ellen is küzdelmet fognak folytatni, és minden erőfeszítést megtesznek, hogy jobb oktatási lehetőségeket biztosítsanak a szerényebb anyagiakkal rendelkező fiataloknak. A francia elnök szintén fontos feladatnak tartja Európa stabilizálását.

A lengyel elnök szintén eredményesnek tekinti az elmúlt évet, véleménye szerint Lengyelország sikeresen helytállt a nemzetközi versenyben. Lech Kaczynski kiemelte, hogy az ország helyzete megerősödött az Európai Unióban és reményét fejezte ki, hogy a kormány intézkedései elő fogják segíteni a gazdaság stabilizálódását az idei évben. Lengyelország nemzetközi szinten is aktív kíván maradni, és az elnök azt szeretné, hogy 2006 az igazi szolidaritás éve legyen.

A kínai államfő, Hu Jintao újévi beszédében hangsúlyozta, hogy Kína fejlődése békés, nyitott, együttműködő és harmonikus. Az ország célja, hogy továbbra is nyitott piaccal rendelkezzen és a befektetési körülmények javuljanak. Az elnök azonban beszédében leszögezte, hogy Tajvan függetlenségét ezután sem fogják tolerálni.

Az unió céljai 2006-ra – osztrák napirend

2006. január elsején Nagy-Britannia átadta az EU kormányrúdját Ausztriának, de míg Anglia a saját vállát veregeti az év végi sikereket hangoztatva, addig Bécs problémák tengerével néz szembe. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár alig könnyebbült meg a költségvetési megállapodás hallatán, újra szembe kell néznie a kérdéssel: mi legyen a tavaly csúfosan elbukott EU-alkotmánnyal.

Tony Blair brit miniszterelnök tényleges sikerként könyvelheti el a költségvetési megállapodást, amivel elkerülték, hogy a már amúgy is mozgásképtelen bürokratikus szervezet végleg megbénuljon. Siker az is, hogy legyőzve a huszonöt nemzetből álló közösség heves ellenállását, az utolsó pillanatban, októberben megindította a csatlakozási tárgyalásokat a többségében muszlim népesség? Törökországgal. A sors fintora, hogy ebben a legnagyobb akadály Ausztria volt, amelynek a jelen pillanatban le kell győznie saját ellenérzéseit, hogy a tárgyalások az év első felében folytatódhassanak. 

Az év végi megkönnyebbült sóhajokkal azonban visszatért az alkotmány sokkal alapvetőbb problémája. Nagy-Britannia 2005 júniusában úgy vette át az elnökséget, hogy két alapító tagállam, Franciaország és Hollandia utasította el elsöprő módon azt az alkotmányt, amely éppen egy döntéshozási modernizációt volt hivatott bevezetni. Ebben a krízisben a brit vezetés lehetőséget látott alapvető reformokra, melyekkel Európa kimozdítható a gazdasági bénultságból.

A kialakult helyzetben Ausztriának nem sok tere marad egyéni akciókra, bár ezt a kihirdetett program nem mutatja. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter felvázolta, hogy Európa újjászületése a soros elnökség prioritása: Európa fenntartható fejlődésének és a világban betöltött szerepének biztosítása lesz 2006 első felének két legfőbb célkitűzése. 

Újabb indítványokkal kívánnak előállni az alkotmány jövőjére nézve is, mielőtt júniusban átadnák a kormányzást Finnországnak. Mégsem vár senki komolyabb áttörést a 2007-es franciaországi elnökválasztásig, amely új politikai dinamizmust adhat az országnak – és az EU-alkotmánynak is. Az alkotmányos ratifikációval kapcsolatosan a soros elnöknek is problémái lesznek, Ausztriában ugyanis az emberek a munkanélküliséget is az unió számlájára írják. Négy megkérdezett osztrákból csak egy gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni jó dolog.

Egy másik fontos kérdés, hogy elhalasszák-e Bulgária és Románia 2007 januárjára tervezett EU-csatlakozását egy évvel, ezáltal is biztosítva azt, hogy teljesen megfeleljenek a szigorú belépési követelményeknek. A kérdés alighanem elméleti, hiszen mindkét ország mint jelentős támogatásra jogosult tagállam szerepel a 2007-tel induló új költségvetésben.

Szerepelnek a programban a brüsszeli bürokraták kedvenc szlogenjei is, úgymint Európa versenyképességének erősítése, a kutatás-fejlesztés további elősegítése, a munkaidő-direktíva felülvizsgálata, környezetkímélő technológiák használatának támogatása, valamint a bio- és természetes alapanyagok előállításának kiemelt támogatása a mezőgazdaságban.

Rimaszombati Andrea

Olvasson tovább: