Kereső toggle

Ciszjordániát és Jeruzsálemet is felosztanák

Béketervből mindig van másik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A harmincnyolc éve feldarabolt Ciszjordániában zsidó települések nélküli, egységes területet akar a leendő palesztin államnak adni választási sikere esetén Ariel Saron izraeli kormányfő. Erről azonban nem a Palesztin Hatósággal, hanem a magát egyoldalúan annak gyámjává kinevező Bush-kormányzattal kötne egyezséget – közölte a hír forrásának megjelölése nélkül hétfőn a Maariv című országos izraeli napilap.

Miután a négyek – az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország – által kidolgozott közel-keleti béketerv, az úgynevezett útiterv megvalósítására már évek óta semmi remény nincs, Saron viszont határozott tervekkel akar a március végi parlamenti választások előtt Izrael népe elé állni – melyek közül a legfontosabbak a biztonsági garanciák –, miként mondja: az útitervet egy mindenki számára elfogadható tervnek kell felváltania. A lap szerint a miniszterelnök tucatnyi zsidó települést adna fel a Jordán folyó nyugati partján, hogy ezekért cserébe a megszállt területnek azt a részét, ahol nagyobb tömbökben, felszámolhatatlan városokban élnek zsidó telepesek, Izraelhez csatolhassa. 

A miniszterelnök azzal indokolja tervezett egyoldalú lépését, hogy a palesztin vezetésnek nem sikerült úrrá lennie a fennhatósága alá tartozó területeken, ahol különböző fegyveres csoportok nemcsak az ott élő zsidó lakosságot, és nemcsak a közeli izraeli területek lakóit, de még a hivatalos palesztin rendfenntartó erőket is szünet nélkül zaklatják, és egyre jobban veszélyeztetik. A nemzetközi közvetítéssel létrejött többszöri megállapodás és kötelezvény ellenére a palesztin rendőrség nemhogy nem fegyverezte le a terrorszervezeteket – viszont elképzelhető, hogy annak hallgatólagos egyetértésével –, hanem egyenesen a közreműködésével újabb fegyverarzenál került be a Gázai övezetbe. A katonai rádió a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat hírszerzési értesüléseire hivatkozva közölte, hogy szeptember óta, amióta az izraeli katonaság kivonult az övezetből, a palesztinoknak tucatnyi légvédelmi és 305 harckocsielhárító-rakétát, több ezer géppisztolyt és több tonna robbanószert sikerült Egyiptomból becsempészniük Gázába. Ha nem tesznek ellene, e fegyverek onnan könnyen Ciszjordániába kerülhetnek. 

A Maariv cikke szerint Ariel Saron a január 25-ére kitűzött palesztin parlamenti választásokat követően akarja nyilvánosságra hozni Ciszjordániával kapcsolatos új, átfogó tervét. Azért akkor, mert a választások utáni időszakra a Sin Bét hírszerzőinek értesülései szerint a palesztin területekről kiinduló erőszakos cselekmények jelentős szaporodása várható. Erre utal az is, hogy a Hamasz képviselői hivatalosan indulnak a választásokon, méghozzá igen jó, a Fatahot a hatalom elvesztésével veszélyeztető esélyekkel.

A szervezet fegyveres szárnya, az Ezzeddin el-Kasszam Brigádok – a legszervezettebb, legveszélyesebb palesztin terrorszervezet –, hogy minél több szavazatot szerezzen magának, már most fitogtatja az erejét. Egy olasz békeküldött elrablásával, egy gázai ENSZ-klub felrobbantásával és Izrael elleni rakétatámadásokkal kezdte az új évet, véget vetve a tavaly január óta lényegében folyamatos fegyvernyugvásnak.

A terrorszervezet ezzel súlyosan megalázta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, aki kétségbeesett felhívást tett közzé, így próbálván véget vetni az ellenőrzése alá tartozó területeken eluralkodott zűrzavarnak. Tény, hogy az egy évvel ezelőtt kötött fegyvernyugvási megállapodás december 31-én éjfélkor lejárt, ám a palesztin elnök a fegyverszünet meghosszabbításában reménykedett. Csakhogy Izrael a Gázai övezettel határos lakott területei elleni rakétatámadások sorozata után olyan biztonsági övezetet hozott létre Gáza északi részén, ahol felszólítás nélkül lőnek az oda behatolóra. Palesztin fegyveres csoportok erre reagálva közölték: innen kezdve nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a "tahdiát", azaz a fegyvernyugvást. 

Az al-Aksza Brigádok fenyegetése különösen zavarba ejtő Abbász számára, mivel a szervezet az általa vezetett Fatah zászlaja alatt működik. Nem csoda hát, ha a Sin Bét, a hadsereg és az izraeli Külügyminisztérium szakértői már arról tárgyalnak, hogy milyen forgatókönyvek szerint lépjenek abban az esetben, ha a Hamasz részleges vagy abszolút győzelmet arat a január végi választásokon, és a Palesztin Hatóság összeomlásával kiújulnak a merényletek, s a térségben megnő Irán, Szíria és az al-Kaida befolyása.

Erre való Saron terve is, amiről a Maariv azt írta, hogy már le is zajlottak róla az amerikai kormány képviselőivel az első egyeztetések. A Bush-kormányzat siker esetén olyan eredményt mutathat fel, amilyet egyetlen eddigi amerikai kormánynak sem sikerült elérnie. Igaz, korábban már Bill Clinton is úgy gondolta, hogy kizárólag az ő közreműködésével oldódik meg a közel-keleti válság, és teremtődnek meg a palesztin állam létrehozásának feltételei.

Sarontól azt várják, hogy elfogadja: Ciszjordánia területének mindössze 8-12 százalékát csatolják Izraelhez. Ennek fejében a jeruzsálemi kormány kivezényelné a nyugati part palesztin területeinek mintegy 90 százalékáról – beleértve az óvároson kívül Jeruzsálem arabok lakta negyedeit is – a zsidó telepeseket és az izraeli katonaságot. E területrendezéssel egy olyan egységes palesztin tömb alakulna ki a folyó bal partján, mint amilyen a Gázai övezet. Azzal összekötve pedig meghúzhatnák a palesztin és a zsidó állam közötti határokat. Ezzel együtt Izrael az eddigieknél nagyobb biztonságban tudhatná magát – vélik a sokadik béketerv támogatói.

Lapzártakor érkezett: Saron életveszélyben



Ariel Saron izraeli miniszterelnököt lapzártánkkor érkezett hír szerint szerda este újabb, súlyos kimenetelű agyvérzés érte. A válságos állapotban lévő, egész testében bénulást szenvedett
kormányfő életéért a műtőasztalon küzdöttek az orvosok. Saron munkatársai a Channel 10 televíziós csatornának azt nyilatkozták, hogy "csodára" várnak, de a 77 éves politikus felépülésére kevés az esély. Miközben
politikai pártállástól függetlenül valamennyi izraeli politikus jókívánságait fejezte ki Saron gyógyulása reményében, a kormányfői tisztet 100 napos időtartamra – gyakorlatilag a március végi választásokig - helyettese, Ehud Olmert vette át. Fotó: Reuters

Olvasson tovább: