Kereső toggle

Kivonulások Izraelben

Területet, de miért?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idei év jelentős változásokat hozott Izraelben, és ezeknek az eseményeknek kétségtelenül Ariel Saron volt a kulcsszereplője. Politikája jelentős változáson ment keresztül: a kérlelhetetlen tábornokot 2005-ben leginkább a pragmatizmus jellemezte, és ő lett az első olyan izraeli vezető, aki a palesztin állam megvalósításának követelése miatt lemondott izraeliek által ellenőrzött területekről.



Netanjahu maradt a Likudban, Ehud Olmert és Ariel Saron kiléptek, és Simon Peresszel új pártot alakítottak Fotó: Reuters

Sorsdöntő fordulatot jelentett a Gázai övezet átadása a Palesztin Hatóságnak. Az izraeli hadsereg augusztus 15-én kezdte meg a kivonulást Gázából, mely során a körülbelül nyolcezer-ötszáz izraeli telepest öt nap alatt sikerült kitelepítenie a térségből komolyabb incidensek nélkül. Bár a lakosság többsége támogatta a kivonulást, sokan kifejezték aggodalmukat, hogy az övezet a terroristák központjává válik, ahonnan Izrael ellen intéznek támadásokat. 

A Gázai övezetből történt kitelepítés erőteljesen megosztotta Saron pártját. Benjamin Netanjahu ennek hatására lépett ki a kormányból, és élesen bírálta a kormányfő politikáját. Saron Ciszjordániában kívánta folytatni a telepek felszámolását, ám a Likudban elutasították tervét. Ezért november végén a miniszterelnök kilépett a pártból, melynek alapításában részt vett a hetvenes években, és kezdeményezte, hogy előrehozott választásokat írjanak ki jövő év tavaszára. Létrehozott egy centralista pártot, melynek neve Kadima, és több tucat Likud párti törvényhozót és számos kormánytagot, köztük Saul Mofaz védelmi minisztert is maga mellé állított. Emellett megnyerte többek között a Munkáspártból kilépett Simon Peresz támogatását. Saron a veterán politikusra az új kormányban a palesztinokkal való béketárgyalásokat bízná.

Eközben a 2005-ös év sem volt mentes terrorista támadásoktól, a kivonulás előtt és után is történtek támadások izraeli célpontok ellen. Kilenc jelentősebb öngyilkos merényletet tartanak számon, melyekért az Iszlám Dzsihád, az al-Aksza Mártíjai Brigád és a Hamasz terroristacsoportok vállalták a felelősséget. Januárban négy merényletet követtek el, melyek közül a legsúlyosabb január 13-án történt, és amely során hat izraeli civil vesztette életét. Februárban öten haltak meg, mikor egy merénylő felrobbantotta magát Tel Avivban. A netanjai Hasaron bevásárlóközpontnál történt öngyilkos akció öt ember életét követelte júliusban. Augusztusban egy buszállomásnál történt merénylet Beershebában, októberben pedig hat ember esett áldozatul egy piacon. December 5-én pedig öt ember életét ontotta ki Netanjában a Sharon bevásárlóközpont bejáratánál elkövetett öngyilkos merénylet. 

Fontos események várhatók már az elkövetkezendő év első felében is. Januárban kerül sor a palesztin parlamenti választásokra, melynek kapcsán a Hamasz előtörése ad komoly aggodalomra okot. 2004 decembere óta több helyi választást tartottak a Gázai övezetben és a nyugati parton, és az elmúlt hetekben a Hamasz óriási előretörése volt tapasztalható számos településen és nagyobb városban. Nabluszban például hetvenhárom százalékos eredményt értek el. 

A jövő márciusi izraeli választásokon is heves küzdelemre számítanak. A jelenlegi miniszterelnök nagy ellenfele Benjamin Netanjahu lesz, aki a héten nyerte el a Likud elnöki tisztségét. A volt miniszterelnök a legtekintélyesebb és legdinamikusabb vetélytársnak ígérkezik, győzelmi beszédében kifejezte, hogy újra hatalomra fogja juttatni pártját. 

Szintén meghatározó lesz 2006-ban az Irán részéről jövő rendkívül agresszív fenyegetés. Izrael már készültségben van, mivel márciusig körvonalazódhat, hogy sikerül-e diplomáciai úton leállítani Irán atomprogramját.
Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek, Izrael egy lehetséges katonai beavatkozásra is felkészült, mellyel évekig lelassíthatnák Irán nukleáris fegyverkezését.

Olvasson tovább: