Kereső toggle

A jövőről szavaznak Irakban

Életveszélyes karrier

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az iraki választópolgárok januárban az ideiglenes nemzetgyűlés megválasztásával kezdték az évet, októberben pedig az alkotmány elfogadásáról szavaztak. Lapzártánk után, december 15-én – idén immár harmadszor – újra a szavazóurnák elé járulhatnak a demokrácia támogatói: ezúttal azonban négy évre választanak majd maguknak képviselőket.



Választási hangulat Bagdadban. Szavazni akarnak Reuters

Az előzetes felmérések szerint közel 10 millió iraki szavazó megjelenését várják az urnáknál a – lapzártánk után sorra kerülő – december 15-ei szavazáson. Az iraki polgárok ezúttal 275 mandátum sorsáról döntenek, amelyek nagy részét az elemzők szerint továbbra is a síita és kurd dominancia jellemzi majd. A januári választásokhoz képest azonban a szunnita arabok nagyobb arányú aktivitását várják, mivel szinte bizonyosra vehető, hogy nyernek majd mandátumot azokban a tartományokban, ahol a lakosság nagy részét ők teszik ki. Nagy valószínűség szerint Anbar tartományban kilenc, Szalaheddinben pedig nyolc mandátumot szerezhetnek, de jelöltjeik az etnikailag vegyes területeken is sikerrel járhatnak. 

A nyugati biztonsági szakértők szerint a szavazás kérdése erős megosztást hozott Abu Muszab az-Zarkavi és a többi szunnita lázadó csoport közé. Zarkavi egyik közelmúltbeli nyilatkozatában a választást olyan "sátáni" projektnek titulálta, amelyet a "keresztesek és a hitetlenek" támogatnak. Ugyanakkor ezúttal nem fenyegetőzött azzal, hogy támadásokat indít a szavazóállomások ellen. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a szunniták, attól félve, hogy kiszorulnak a kormányzásból, egyre inkább részt akarnak venni a demokratikus folyamatokban. Az elmúlt napokban közel ezer szunnita vallási vezető kiadott egy olyan fatvát, amely az irakiakat a szavazásra buzdítja. Néhány szunnita felkelő pedig egyenesen megtorlással fenyegette Zarkavit, amennyiben megzavarja a választásokat. Mindazonáltal az utóbbi hetekben számos szunnita jelölt esett merénylet áldozatául.

A szavazók most tizenkilenc, különféle politikai pártokból álló koalíció és több mint háromszáz párt, illetve jelölt közül választhatnak. A nyugati elemzők szerint legnagyobb eséllyel az Egyesült Iraki Szövetség és a Kurd Szövetség, valamint a korábbi ideiglenes miniszterelnök, a síita Ijad Allawi által alapított koalíció és a Szunnita Arab Iraki Egységfront számíthat erős támogatásra. Az új parlament megválasztja majd a kabinetet és az elnöki tanácsot, illetve módosítja az alkotmány szövegét is, amelyben leginkább a szunniták szeretnének változást látni. A szavazás végleges eredményének kihirdetése december végére várható.

Sokasodnak a túszok

Az elmúlt néhány hét során újra fellángolt az iraki túszejtők rablási kedve. Novemberben egy német régésznőnek, majd négy keresztény békeaktivistának, egy amerikai állampolgárnak és egy francia mérnöknek veszett nyoma. Az események azt sugallják, hogy az emberrablók továbbra sem tesznek különbséget a túszok között annak alapján, hogy országuk vajon támogatta-e az iraki inváziót vagy sem.

Bár az utóbbi hónapokban úgy tűnt, jelentősen megcsappant a túszejtő akciók száma, az elmúlt néhány hétben hét külföldi polgár esett ilyen akció áldozatául. Elsőként a német származású Susanne Osthoff tűnt el, majd Bernard Planche francia mérnöknek veszett nyoma, akit egyik reggel hét ismeretlen fegyveres rabolt el, amikor éppen munkába indult bagdadi otthonából. Planche egy civil szervezet alkalmazásában állt, és a Rusafa víztisztító üzemnél dolgozott. Eltűnt egy észak-dakotai férfi is, akit egy videofelvétel alapján, úgy tűnik, az Iraki Iszlám Hadsereg nev? csoport ejtett foglyul. A túszejtők azt állítják, kivégezték a férfit. 

Túszként tartanak fogva négy keresztény békeaktivistát is, akiknek elrablását az Igazság Kardjai nevű, eddig ismeretlen csoport vállalta magára. A kanadai székhely? nemzetközi Christian Peacemaker Teams aktivistái között egy brit, két kanadai és egy amerikai állampolgár van. Fogva tartóik azzal vádolják őket, hogy a megszálló erők keresztény békeaktivistáknak álcázott kémei. Az al-Dzsazíra televízió bemutatott a túszokról egy videofelvételt, amelyen a rablók azt nyilatkozták: megölik mind a négy férfit, ha a csoport amerikai és iraki börtönökben szenvedő tagjait nem bocsátják szabadon. Irakban a háború kezdete óta több ezer személyt raboltak el, ebből közel kétszáz külföldi volt. A legtöbb foglyot szabadon engedték, de a külföldiek közül ötvenet kivégeztek.

Olvasson tovább: