Kereső toggle

Versenyfutás a legfelsőbb bírósági helyekért

Életfogytiglan döntenek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

George W. Bushnak köszönhetően még forróbbá vált az amúgy is meleg amerikai nyár, igaz az elnök leginkább demokrata ellenfeleinek fűtött be John Roberts jelölésével, akit a Legfelsőbb Bíróság megüresedett posztjának betöltésére javasolt a szenátusnak.



John Roberts, Bush elnök jelöltje Fotó: Reuters

Amerikában az elmúlt hetek sajtójában vezető hírként szerepelt a Legfelsőbb Bíróság háza táján történt minden egyes mozzanat. Ezt elégelte meg William Rehnquist, amikor kórházba vonulását a főbb televíziós társaságok élőben közvetítették, és megüzente, hogy nem, még nem vonul vissza a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. 

A kiemelkedő érdeklődés oka az, hogy több mint tíz év után most nyílik újra lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság összetétele megváltozzon. Rengeteg találgatás látott napvilágot arról, hogy ki vagy kik fognak a ciklus végén visszavonulni, a legtöbbeknek azonban csalódniuk kellett. Az előzetes várakozásokkal szemben a köztudottan pajzsmirigyrákban szenvedő nyolcvanéves William Rehnquist nem vonult nyugalomba, ehelyett a mérleg nyelvének is hívott hetvenöt éves Sandra Day O\'Connor jelentette be visszavonulását. 

O\'Connor bíró visszavonulásával Bush elnök számára lehetőség nyílt, hogy saját tetszése szerint befolyásolja a Legfelsőbb Bíróság összetételét, amely az elmúlt években egyre inkább a liberális és konzervatív politikai erők kultúrharcának színhelyévé vált. Az elnöki hatalom mellett ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a legbefolyásosabb politikai erő az Egyesült Államokban. A kilenctagú bíróság döntései ellen ugyanis nem lehet fellebbezni, azokat csak egy újabb legfelsőbb bírósági döntéssel vagy alkotmánymódosítással lehet megváltozatni. 

A bíróság tagjait az elnök jelöli, és a szenátus hagyja jóvá többségi szavazás útján, kinevezésük egész életükre szól – természetesen visszavonulhatnak – ebből adódik az, hogy William Rehnquist még Richard Nixon, John Paul Stevens pedig Gerald Ford jelöltjeként került a bíróságba, a többiek közül kettőt-kettőt juttatott be a testületbe Ronald Reagan, idősebb George Bush, illetve Bill Clinton. 

A Legfelsőbb Bíróság legfőbb feladata az alkotmányosság betartatása: a testület ellenőrzi, hogy a kongresszus által meghozott törvények, a különböző bírósági döntések összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Ennek megfelelően a bíróságnak számos helyzetben kell állást foglalnia "élet-halál" kérdésekben: a Legfelsőbb Bíróság tett pontot például a híres Roe-Vade ügyben 1973-ban elismerve az abortusz törvényességét. Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést a Pentagon-iratok néven elhíresült ügyben 1971-ben, amelynek során a kormányzat megpróbálta megakadályozni a New York Times-t, hogy bizonyos katonai információkat nyilvánosságra hozzon, de a bíróság döntött 2000-ben a floridai újraszavazások leállításáról, éppen a most lemondott Sandra Day O\'Connor szavazatával.

A tét tehát korántsem kicsi, így Roberts jelölése előtt sok találgatás látott napvilágot arról, hogy az elnök kit fog jelölni erre a fontos posztra. Sokan latin-amerikai, sokan pedig egy újabb női jelöltre számítottak, semmiképpen nem gondoltak azonban arra, hogy az elnök egy katolikus fehér férfit fog jelölni. Mindezek ellenére George Bush ügyesen lavírozott: John Roberts személyében egy olyan
bírót sikerül a testületbe juttatnia, akinek jogi kvalitásait a demokraták is elfogadják, akit azonban mindenképpen a konzervatív
táborba lehetne sorolni. Az elnök ezzel a Legfelsőbb Bíróság konzervatív szárnyát erősítené meg, ennek pedig – tekintettel arra, hogy Roberts még csak ötvenéves – hosszú ideig tartó hatása lehet.

Olvasson tovább: