Kereső toggle

A század árvize a Bánságban

Jött a Temes

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Száz éve nem volt ekkora árvíz Temes megyében" – közölték a döbbenetes hírt április végén a román híradások. A Temes folyó egy éjszaka öntötte el a román és szerb határ környékét. A román kormány közlése szerint az országban hét megye száznyolcvan településén négyezer házat és ötvenkétezer hektár földet tett tönkre az árvíz. A legsúlyosabb helyzet a Dél-Bánságban alakult ki, ott még mindig öt-hat méter magasan borítja a víz az elöntött területeket.



A kiáradt Temes. Egy éjszaka odalett minden Fotó: Reuters

Egy éjszaka odalett minden – mondja egy asszony, mikor Temesvár után megállunk egy faluban, hogy útbaigazítást kérjünk. Az Ótelek felé vivő úton nem tudunk továbbmenni, mert lezárták – magyarázza a kezét széttárva a csenei asszony –, az uramék ott vannak a víznél, róluk se tudunk semmit.

A falu után egyre nagyobb a forgalom, mikor a következő település szélén megállítanak minket. Nem lehet továbbmenni – közli egy karszalagot viselő férfi, és félreterel bennünket. A kollégák keresni kezdik a "kiskaput", és gyorsan odébbhúzódnak. Közben a karszalagossal próbálok szóba elegyedni. Nem lehetett ezt kikerülni – mondja a mogorva férfi. – Hetvennégy óta, mikor hasonló volt a helyzet, nem tettek semmit, a pénzt elszórták meg nyaralókat építettek belőle – szakad fel belőle egy nehéz sóhajtás. "A testvéremék Óbégán laktak, egy óra alatt vitt mindent a víz. A Temes gátja ötven kilométerre szakadt ki Fodorházánál."
A férfi által hangoztatott vádat több embertől is visszahallottam, mára már hivatalosan is vizsgálódik a román kormány. Harminc évvel ezelőtt kezdődtek a gátfelújítások, de még mára sem jutottak a végére – mondja a karszalagos őr. 

A kollégák közben visszatérnek egy idős férfi társaságában, akinek a házát az elsők között vitte el a víz. Lassan beszél, nehezen formálja mondandóját. "Éjszaka szóltak, szedjem a holmim, mert jön a Temes – emlékszik vissza. – Nem volt idő még a jószágot kiengedni se. A házam régi volt, a nagynéném lakott benne, én tőle örököltem harminc éve" – meséli, majd elhallgat. Mikor újra megszólal, reménykedve teszi hozzá: "Azt mondták a prefektúrán, felépítik a falut majd újra, ha levonul az ár."

Fotósok jöhetnek – int a karszalagos maga mögé mutatva egy pótkocsis traktorra. Ezen kell zötyögni a falu felé, mert az úton is áll a víz sok helyen – sorolja az utasításokat. A bátrabbak bevállalják, mi azonban úgy döntünk, hogy az újra eleredő esőben nem akarunk nekivágni az útnak. Helyette a közeli gát felé megyünk, ahol a Béga folyik. A helybeliek szerint lehetett sejteni, hogy idén nagy árvíz lesz, mert a tél hirtelen ért véget, és a tavasz is esős volt idáig. Katasztrófára azonban senki nem készült, mert a Temes gyors folyó, és elviszi a vizet hamar. Most azonban a Szörényi-havasokban két méteres hó volt, és hirtelen olvadt el, szinte egy nap alatt. Ezt nem bírta a gát, és a fodorházi tározónál több helyen kiszakadt a töltés. A problémát tetézi, hogy a Bánság e vidéke közel tíz méterrel alacsonyabban fekszik, mint ahol kiszakadt a gát. "Nem fog visszafolyni a víz csak úgy magától – mondják a helybéliek. – Ez a víz itt marad nyár elejéig." A házak többsége régi, ötven évnél idősebb, az anyaguk vályog, ami rövid idő alatt elázik, és összedől. Mindennap érkeznek segélyek a falvakba, de ezek csak a túlélést biztosítják, az újjáépítést pedig még senki se garantálta eddig a károsultaknak.

Segítséget kérnek Gyurcsánytól, nem ingyenkoncertet

Az egyenes beszédet és a tiszta tekintetet szerető erdélyiek nevében nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és a parlament kormánypárti részének az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetője, akik úgy vélik, hogy a határon túli politikusok esetleg megbocsátanának, ha a kormány segítene a romániai árvizek pusztította területek lakóin. "Arra hívnánk fel a figyelmüket, hogy mifelénk az egyenes beszédet és a tiszta tekintetet szeretik az emberek. Megvetik a félrebeszélést, a hazugságot, az alamizsnát. Ezért, ha valóban nem úgy akarnak bevonulni a történelembe, mint az Erdély által meg nem tűrt magyarországi kormány, ne vagyonokba kerülő zongoraestet szervezzenek a Partiumban (magyar közpénzből áprilisban Richard
Clayderman koncertet szerveztek Nagyváradon, úgymond a határon túliak csalódottságát enyhítendő – a szerk.), hanem, ha eddig nem tették meg, kérdezzék meg az embereket, mire van szükségük, hogy boldoguljanak, vagy egyáltalán megmaradjanak a szülőföldjükön, és hallgassák is meg őket. Talán még válaszolnak Önöknek." 

A hosszú levélben egy bekezdés erejéig arról ír a két fiatal politikus, hogy "árvíz pusztít a Bánságban", ami "több mint száz helységet öntött el, több ezer embert kellett kimenekíteni, lakóházak ezreit, szántóföldek és legelők hektárjainak tízezreit borította el a több mint hatmillió köbméter víz". 

Az EMI azt ajánlja a kormánypárti politikusoknak, hogy "ha valóban meg akarják indítani a magyar-magyar párbeszédet", segítsenek ezeknek az embereknek házaik újjáépítésében, életük újrakezdésében.

Olvasson tovább: