Kereső toggle

Osztrák évforduló

barna foltokkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2005. év számos évfordulót tartogat Ausztria számára: idén ünneplik a második köztársaság hatvanadik, az államszerződés ötvenedik és az Európai Unióhoz való csatlakozás tizedik évfordulóját. Az országban azonban nagy vita dúl arról, hogyan kell megemlékezni a múltról. Míg 1985-öt és 1995-öt emlékévnek nyilvánították, 2005-öt a jobboldali kormány – egy német szójátékból kiindulva – a gondolat évének nevezte ki. A liberális újságírók egy része azonban ezt átkeresztelte a "hátsó gondolat évének", míg más részük a "gondolat nélküli évről" beszél. Mindkét elnevezés jogos.



A Bécsi Operabál főpróbája. Árnyak a császárváros mögött Fotó: Reuters 

Hátsó gondolata azért is támadhat bárkinek az elnevezés hallatán, mert 2006-ban választások lesznek, és a kormány már most is milliókat költ arra, hogy önmagát dicsérje. Teszi ezt annak ellenére, hogy mindeközben a munkanélküliség évtizedes rekordokat dönt, a szociális juttatások viszont csökkennek. A kormány ráadásul a történelmet is megkísérli átírni: az óvatlan tévénézőt arról próbálják meggyőzni, hogy Ausztriában 1945 óta csak konzervatív kancellárok kormányoztak. Gondolat nélküli viszont az "A múlt jövője" elnevezésű javaslat, amelyet a kormány máris az első körben 500 ezer euróval támogat, és amely Bécs második világháborús éjjeli bombázására kívánja emlékeztetni a lakosságot. 

A Szociáldemokrata Párt önkritikával készül a 2005. évre: két osztrák történész is publikálta az év elején kutatásait arról, hogyan integrálta a párt értelmiségi szervezete, a Bund Sozialistischer Akademiker (BSA) a nácikat. A szervezet olyan magas rangú SS- és Gestapo-tiszteket, orvosokat és jogászokat integrált, akiknek vér tapadt a kezéhez. Amikor az osztrák tévé megkérdezte az egyik szerzőt, miért nem hívta vissza a szociáldemokrata párt az emigrált tagjait (köztük számos zsidót), a válasz az volt, hogy a párt nem akarta, hogy "zsidópártnak" titulálják, és a
visszahívás veszélyeztette volna a nácik integrálását. Más pártoknak, például az ÖVP konzervatív pártnak is vannak "barna foltok" a múltjában, ám ők azt remélik, ezt el tudják feledtetni az állampolgárokkal.

A Szabadság Párt (FPÖ) politikusai, például a szélsőjobboldali, fundamentalista katolikus Ewald Stadler ombudsman szerint Ausztriának a "szuverenitásának a tíz évvel ezelőtti feladására" kellene idén emlékeznie, ami lefordítva annyit jelent, hogy az EU-tagság miatt kissé nehezebb lett a hozzá hasonlók számára az uszítás. Az osztrák kormány – amelyben részt vesz az FPÖ is – nem kíván arra emlékezni, hogy az ország a demokráciát a szövetséges haderőknek köszönheti. Ők inkább arra a tényre akarnak emlékezni, hogy Bécset bombázták, és nem arra, hogy miért történt mindez.

Olvasson tovább: