Kereső toggle

Új hírszerzési törvény Amerikában

Jön a szuper CIA

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hosszú viták után az Egyesült Államok kongresszusának vezetői kedd este megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely lehetőséget teremt az ország hírszerző szerveinek gyökeres, a II. világháború óta legnagyobb átszervezésére. Az új törvény – amelyről a szenátus lapzártánk után fog szavazni – a független Szeptember 11. Bizottság számos ajánlását tartalmazza, beleértve egy új, országos hírszerzési igazgató beiktatását. Az újonnan kinevezendő vezető feladata a CIA és más szövetségi hírszerző ügynökségek rászorítása arra, hogy megosszák a nemzetbiztonságot érintő fenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési adatokat. 



Porter Goss CIA-igazgató. A szabadságjogok is sérülhetnek Fotó: Reuters

Az új hírszerzési törvény megalkotása jelentős lépés abban a folyamatban, amelyet Bush elnök Porter Gossnak a CIA élére való kinevezésével (Új vezető a Cég élén. Hetek, 2004. augusztus 13.) indított el a nyáron, és amelynek legfőbb célja a CIA és a többi hírszerző szerv közötti együttműködés megerősítése. 

A kongresszusi megállapodásra közel egy hónapos patthelyzet után került sor, ugyanis annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot mind Bush elnök, mind a Szeptember 11. Bizottság
támogatta, a Pentagonhoz közel álló republikánus törvényhozók egy csoportja nem volt hajlandó elfogadni. Duncan Hunter, a Képviselőház Fegyveres Erők Bizottságának republikánus elnöke és képviselőtársai azzal érveltek, hogy a törvény veszélyesen felhígítaná a védelmi minisztérium jogkörét a harctereken szükséges hírszerzési adatok kezelésében. A dologban természetesen érvényesül a Pentagon érdeke is, ugyanis a védelmi minisztérium a rossz nyelvek szerint a kormány 40 milliárd dollárra becsült hírszerzési költségvetésének hozzávetőleg 80 százalékával rendelkezik, és ennek egy részét fel kell majd adnia az új országos hírszerzési igazgató javára. 

A szenátusi szavazást követően Bush elnök a törvényjavaslatot napokon belül elláthatja az aláírásával, illetve törvénybe iktathatja. Az államfő szignója megindítja az ország hírszerzési rendszerének és az adatok megosztásának eddig legjelentősebb átszervezését a CIA 1947-es megalakítása óta. Az új törvény továbbá létrehoz egy Országos Terrorellenes Központot, amely összhangba hozza majd a terrorizmusról szóló hírszerzési adatokat a kormányon belül, valamint felállít egy polgári szabadságjogokkal foglalkozó független bizottságot, hogy ellenőrizze a kormánynak a magánélettel kapcsolatos titoktartási irányvonalait. 

A polgári jogok védelméért fellépő szervezetek ellenezték a szóban forgó törvényjavaslatot, azzal az indoklással, hogy az túlságosan széles kör? jogot ad a végrehajtó szerveknek a magánéletbe való beavatkozásra, valamint olyan bevándorlásellenes hatalommal ruházza fel őket, amely veszélyezteti az alkotmányos védelmet. 

A megegyezés egyébként véget vetett egy politikailag visszás erőpróbának Bush elnök és saját pártjának törvényhozói között. A javaslat republikánus pártfogói figyelmeztették az elnököt:
amennyiben a hírszerzési törvényjavaslattal kapcsolatban nem tud fegyelmet teremteni a kongresszusi republikánusok között, úgy a második hivatali időszakára tervezett, szélesebb kör? törvényhozási elképzelései, mint például az állami nyugdíjalappal és az adócsökkentéssel kapcsolatos változtatások veszélybe kerülhetnek. Hétfőn a kongresszusi vezetőkhöz intézett levelében Bush elnök felhívást tett a javaslat mielőbbi megszavazására: "Közel állunk egy jelentős eredményhez, amely jobb védelmet nyújt majd országunknak a jövőben, nemzedékről nemzedékre. Itt az idő, hogy befejezzük ezt a munkát nemzetbiztonságunk javára" – fogalmazott az elnök.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Egyesülete ellenzi a javaslatot, mivel az "összpontosítaná a hírszerző közösség beavatkozási hatalmát a magánéletbe, ami valószínűleg kormányzati visszaélésekhez vezetne". A szervezet úgy nyilatkozott, hogy aggodalommal szemléli a törvény számos részletét, különösen azt, amely kiszélesíti a kormány lehallgatási
jogkörét, ugyanakkor csupán korlátozott hatalommal ruházza fel a magánélettel és polgári szabadságjogokkal foglalkozó független bizottságot, és ez "esetleg hasonló lehet a mondásban szereplő rókához, amely a tyúkólat őrzi" – hiszen a bizottságot az elnök nevezné ki, az ő tetszése szerint működne, és nem lenne hatalma bírósági idézések kiadására sem. A megfontolásban minden bizonnyal van némi túlzás, ugyanis a szóban forgó törvényjavaslat, amelyet most már szinte bizonyosra vehetően jóváhagynak, tartalmaz számos igen kedvező előírást, mint például a repülőterek és a
légiközlekedés biztonságának jelentős előmozdítása, a határok felügyeletének megerősítése, a repülőgépek rakományainak szigorúbb ellenőrzése, valamint robbanásbiztos konténerek kifejlesztése.

Olvasson tovább: