Kereső toggle

Irán bejelentett és titkos atomprogramja

Kettős játék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az EU három tagországával folytatott tárgyalásai nyomán Irán néhány hete bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti urándúsító tevékenységét. Bár az európai partnerek remélik, hogy gazdasági és politikai ajánlataikért cserébe sikerül majd Teheránt rávenniük atomprogramja végleges feladására, az Egyesült Államok és Izrael szkeptikusan reagáltak a fejleményekre. A "gonosz tengelyéhez" sorolt országra egyre nagyobb figyelmet fordító Bush elnök várhatóan kitart majd azon korábbi kijelentése mellett, mely szerint amíg ő az Egyesült Államok elnöke, addig Iránnak nem lehet atomfegyvere. Teherán viszont időközben bejelentette, teljes mértékben nem adja fel nukleáris terveit. 



Iráni milicisták vonultak utcára az atomprogram feladása ellen. Jelszavuk: nincs kompromisszum Fotó: Reuters

Teherán hosszas huzavona után jelentette be a közelmúltban, hogy november 22-étől felfüggeszti urándúsító tevékenységét. Az ígéret szerint a felfüggesztés mindaddig érvényben marad, amíg az EU három tagországával – vagyis Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság diplomatáival – folytatott, hosszú távú és kölcsönösen előnyös megoldásokat kereső tárgyalások folytatódnak. Az uniós Hármak és Irán december közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője időközben bejelentette: úgy tűnik, Teherán valóban leállította urándúsító tevékenységét. Ezzel egyelőre csökkent az esélye annak, hogy az Egyesült Államok reményei teljesülnek, és az Ügynökség az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet. Ugyanakkor több nyugati diplomata felhívta a figyelmet arra is, hogy Irán már 2003 októberében is tett hasonló ígéretet, ám később mégis tovább folytatta a programot.

Míg Irán tagadja, hogy atomfegyver létrehozására törekedne, és azt állítja, az atomenergiát áramtermelésre kívánja felhasználni, több szakértő megkérdőjelezi, hogy a gazdag olajkészletekkel rendelkező országnak miért lenne szüksége atomerőművekre. George W. Bush amerikai elnök óvatosan annyit nyilatkozott: "Remélem, hogy Teherán igazat mond" – de azt is egyértelművé tette, hogy a szavakat tettekkel kell igazolni. Colin Powell amerikai külügyminiszter pedig kijelentette: olyan információk kerültek a birtokába, amelyek szerint Irán tervbe vette az idén augusztusban és októberben is tesztelt – és elsősorban Izraelt és a közel-keleti térségben tartózkodó amerikai haderőket veszélyeztető – Sahab-3 rakéták nukleáris robbanófejjel történő felszerelését. 

Az információ alátámasztani látszik az – Egyesült Államok által egyébként a terrorista csoportok közé sorolt – Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa nevű iráni ellenzéki szervezet állításait, melyek szerint a teheráni vezetés a felfüggesztés előtt az atomfegyvergyártáshoz használt berendezéseit átszállította az egyik reaktorból egy másik helyszínre. A csoport az információt műholdas felvételekkel támasztotta alá. Olyan hírek is felröppentek, melyek szerint Irán még a felfüggesztés előtt felgyorsította az urándúsítást, hogy a megfelelő mennyiségű alapanyag már november 22. előtt rendelkezésére álljon.

A liberális nyugati média azonban arra emlékeztette Washingtont, hogy az iraki háború előtt hasonló állításokat fogalmazott meg Bagdaddal szemben, és a hírszerzés akkori információi nem bizonyultak teljes mértékben helytállónak. David Kay, az iraki tömegpusztító fegyverek után kutató amerikai csoport tavaly decemberben lemondott vezetője szerint Irak esetében az ellenzéki csoportok téves információkat szolgáltattak Washingtonnak. Így most, még ha fenn is áll a valószínűsége annak, hogy Irán nem mond igazat, sokkal nehezebb lesz erről meggyőzni az európai és más térségbeli országokat.

Ugyanakkor Washingtonhoz hasonlóan az izraeli katonai vezetés is kitart azon állítása mellett, hogy Irán olyan titkos atomfegyverprogramon dolgozik, amelynek két éven belül "kézzel fogható" eredménye lesz. Magas rangú katonai vezetők továbbra is azt állítják, hogy a program hat hónapon belül eljuthat arra a szintre, ahonnan már nem lehet visszafordítani, és további 18–24 hónapon belül elkészülhet Irán első atombombája. "Iránnak van egy »bejelentett« titkos programja – ennek a felfüggesztésébe egyeztek most bele. Ugyanakkor van egy »titkos« titkos programja is, és az európaiakkal kötött megállapodás hatálya erre nem terjed ki." 

Teherán lépését egyébként a világ egyes részein különbözőképpen értékelték. Míg az iráni konzervatív média ellenvetését fejezte ki, a teheráni vezetés azt állította, hogy döntése nyomán az iráni–európai kapcsolatok új korszaka köszönthet be. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor óvatosabban fejezte ki magát: "Lehet, hogy új fejezetet kezdünk az iráni kapcsolataink terén, de ez még csak a kezdeti lépés. Most azon kell dolgoznunk, hogy gyors, hosszú távú megállapodás születhessen." Solana szerint amint az IAEA megerősíti, hogy Teherán valóban leállította az urándúsítást, újraindulhatnak a korábban az EU-hármak által felajánlott kereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások. A megbeszéléseken azonban politikai, biztonsági, technológiai kérdések is terítékre kerülnének. Teherán cserébe azt várja, hogy az EU támogassa a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozási törekvését. 

Úgy tűnik, az iráni kérdésben Európa most egységesebb álláspontot képvisel, mint Irak esetében: ezúttal Bush elnök szövetségese, Tony Blair is az európaiakkal egyetértésben próbál politizálni. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy az Irak–iráni határhoz közel állomásozó brit csapatok igen nagy veszélynek lennének kitéve abban az esetben, ha akár Amerika, akár Izrael megelőző csapást mérne Irán atomreaktoraira. Bush elnök üdvözölte az európai törekvéseket, de hangsúlyozta az ügy komolyságát is. Colin Powell szerint "olyan megállapodást kell létrehozni, amely valódi megoldást eredményez, és nem csupán időt ad Iránnak ahhoz, hogy kibúvókat keressen. Mi továbbra is úgy véljük, hogy Irán atomfegyver létrehozására törekszik."

Olvasson tovább: