Kereső toggle

Megtalálták a túszok kivégzőhelyét

Fallúdzsai mészárszék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

George W. Bush amerikai elnök nem sokáig ünnepelhette újraválasztását, miután Irakban az elmúlt másfél év legsúlyosabb harci cselekményei zajlanak. "Túszmészárszékekre" találtak az iraki katonák Fallúdzsában – közölte Abdul Kadír Mohamed Jaszim Mohan altábornagy. A katonák olyan lakóházakra bukkantak, amelyek korábban külföldi túszok kivégzésének helyszínéül szolgáltak. A város északi részén fellelt házakban több száz CD-t és olyan felvételeket találtak, amelyek túszok lefejezését ábrázolták, s több elrabolt személy nevét tartalmazták. 

Az amerikai csapatok három nappal az amerikai választások után teljes kör? offenzívát indítottak az iraki lázadók és terroristák főhadiszállásává vált Fallúdzsa városa ellen. A várossal kapcsolatos korábbi fiaskók alapján Donald Rumsfeld védelmi miniszter most kijelentette: ezúttal a végsőkig folytatják majd a harcot, amelyhez az iraki vezetés is beleegyezését adta. Közben Ajad Allavi iraki miniszterelnök – akinek a napokban három rokonát rabolták el a lázadók – hatvan napos szükségállapotot hirdetett ki az északi kurd területek kivételével az ország egészére vonatkozóan, Bagdadban pedig bizonytalan időre kijárási tilalmat rendelt el az éjszakai órákra. Míg az ostrom résztvevői szerint a rebellis Fallúdzsa "megszelídítése" kulcsfontosságú kérdés a rohamosan közelgő iraki választások sikeres megszervezése szempontjából, a kritikusok szerint fennáll a veszély, hogy az offenzíva visszájára sül el, és fokozza majd az iraki lakosság körében az Amerika-ellenes hangulatot.

A Bagdadtól nyugatra található várost mintegy tízezer amerikai és kétezer iraki katona zárta körül. Az ostromot a nehéztüzérség kezdte, de
a katonai beszámolók szerint a vártnál gyengébb ellenállásba ütköztek. A városban tartózkodó lázadók számát előzetesen két-háromezerre becsülték, ám mivel az offenzíva megkezdéséről már napokkal korábban felröppentek a hírek, nagy a valószínűsége, hogy az iszlám harcosok egy része még az ostrom előtt megszökött a városból. Fallúdzsa az utóbbi hónapokban vált a terroristák és lázadók főhadiszállásává, ahonnan az amerikaiak feltételezése szerint jordán származású vezetőjük, a barbár túszejtő és lefejező akciók értelmi szerzője, Abu Muszab al-Zarkavi irányította az ellenállást.

A lázadók parancsnokai nagy valószínűséggel olyan helybéliek, akik még Szaddám Huszein hadseregében vagy biztonsági alakulatában kaptak kiképzést. A harcosok egy része ugyanakkor olyan munkanélküli fiatalokból áll, akik pár dollárnyi fizetségért is vállalják néhány töltény kilövését. Ezenkívül vannak még soraikban volt Baath párti aktivisták, illetve olyan iszlám fundamentalista harcosok is, akik Korán-idézetekkel emlékeztetik egymást a mártírság gyönyörűségére. 

A lázadók között vannak szép számmal külföldiek is: szaúdiak, jordánok, egyiptomiak, palesztinok, tunéziaiak, irániak, jemeniek is. Az iraki ideiglenes kormány és Washington jelenleg erőteljes nyomást gyakorol Irak szomszédos országaira – elsősorban Szíriára – hogy zárják le határaikat, és akadályozzák meg a külföldi harcosok folyamatos beáramlását.

A Fallúdzsa ellen indított offenzíva a legjelentősebb hadmozdulat az iraki invázió megkezdése óta. Néhány elemző szerint az itt vívott harc előrevetítheti, hogy az amerikai csapatok mennyire tudják majd hatékonyan felszámolni az országban tevékenykedő lázadók hálózatát, amely a becslések szerint tíz-húszezer főből állhat. Az egyik nagy kérdés azonban az: sikerül-e az amerikai erőknek jelentős civil áldozat nélkül legyőzniük a várost? Egy nagyobb vérfürdő ugyanis a lázadók malmára hajthatja a vizet, és országszerte megerősítheti az ellenállási mozgalmat. Jeffrey White Közel-Kelet-szakértő és egykori Pentagon-munkatárs szerint a harcokat néhány nap alatt le kell zárni. "Ha a harcok elnyúlnak, és a kormány részéről csökken a politikai hajlandóság, akkor a lázadóknak nyert ügyük lesz." Kenneth Pollack a CIA korábbi Irak-szakértője szerint pedig a kudarc nem az lenne, ha Fallúdzsát nem sikerülne bevenni, hanem az, ha a várost később nem tudnák megtartani.

A modern gerillaharcok szakértői szerint a város elfoglalása után az iraki katonaságra és rendőrségre hárulna a rendfenntartás feladata. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ezek az erők nem képesek ellenállni a lázadók által indított offenzíváknak, ráadásul az amerikai hadsereg mellett sem tudnak egyenrangú partnerként fellépni. Áprilisban az amerikai tengerészgyalogság már támadást indított a város ellen, miután ott négy amerikai alvállalkozót a lázadók meggyilkoltak és megcsonkítottak. A harcoknak akkor számos áldozata volt, végül az amerikaiak egy helybéli alakulatra bízták a rendfenntartás feladatát. A "Fallúdzsa-brigád" azonban hamarosan feloszlott, a lázadók pedig megerősítették állásaikat a városban. Samarrában hasonló helyzet alakult ki.

A Bagdadtól nyugatra található Fallúdzsának közel 300 ezer lakosa van, jelenleg azonban már csak 50 ezer fő tartózkodik a városban, a többiek még a harcok előtt elhagyták otthonaikat, és most menekülttáborokban élnek. A szunnita város sokat profitált Szaddám Huszein uralmából, hiszen a volt diktátor számos tisztet és ügynököt toborzott innen. A helyi beszámolók szerint Fallúdzsára szigorú vallásosság jellemző: többi iraki várostól eltérően itt soha nem voltak alkoholt árusító boltok, a nők csak ritkán és teljesen lefátyolozva mehetnek ki az utcára, és még az éttermekben is vannak külön imaszobák.

Olvasson tovább: