Kereső toggle

Vita az iraki stratégiáról

Kerry utólag jobban csinálná

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig hat héttel az elnökválasztások előtt úgy tűnik, John Kerry végső és minden eddiginél hevesebb támadást indított riválisa, George W. Bush ellen. A demokraták elnökjelöltje, kihasználva az Irakban az elmúlt hetekben kialakult kritikus helyzetet, elsősorban Bush külpolitikáját vette célba, de ezúttal saját elképzeléseit is konkrétan ismertette. Az elemzők szerint Kerry tervei kétségkívül jól hangzanak, de valójában nem realisztikusak, sőt nem is újszerűek, mivel megvalósításukkal a Bush-kormány már maga is próbálkozott. 



John Kerry és John Edwards. Még hat hét kampány Fotó: Reuters 

"Az elnök iraki politikája nem javította, hanem gyengítette országunk biztonsági helyzetét" – jelentette ki Kerry a New York Egyetemen, ahol a hallgatóság minden hasonló állítást buzgó tapssal jutalmazott. "Irak lerohanása történelmi jelentőség? válságot hozott létre, és ha nem változtatunk a dolgok állásán, akkor vég nélküli háborúskodás elé nézünk." Mint Kerry kifejtette, Szaddám Huszein "brutális diktátor volt, aki megérdemli, hogy a pokolba kerüljön", de ez a tény önmagában még nem elég egy háború elindításához. "Megdöntöttünk egy diktatúrát, de helyette káoszt hoztunk létre, és ezáltal Amerika még kevésbé van biztonságban, mint előtte." A demokrata elnökjelölt szerint Bush katasztrofális döntéseket hozott az országra nézve, és "minden kereszteződésnél a rossz irányba fordult".

Kerry azzal vádolja a Bush-kormányzatot, hogy félrevezette az amerikai népet, mivel nem volt őszinte az Irakból fenyegető veszély mértékét illetően, és azt sem ismertette előre, mekkora terhet és áldozatot jelent majd a háború az Egyesült Államok számára. Kerry szerint hiba volt, hogy Bush nem használta ki a szeptember 11. után tapasztalt nemzetközi támogatást. "A terroristák elszigetelése helyett Bush Amerikát szigetelte el a világ többi részétől. Megosztottuk a barátainkat és egyesítettük az ellenségeinket. Még soha nem voltunk ennyire népszerűtlenek a világban." Bush ellenfele – mint elmondta – minden hatalmat és erőforrást a globális terrorizmus leverésére és bin Laden elfogására koncentrált volna. Szaddámra csak nyomást gyakorolt volna annak érdekében, hogy a diktátor ne jelenthessen veszélyt Amerika és a Közel-Kelet számára.

A demokrata jelölt ezúttal azonban nem elégedett meg a kritikával, hanem négy pontból álló konkrét tervét is felvázolta arra vonatkozóan, ő hogyan képzeli el Amerika jövőjét. Szerinte első lépésként Bushnak
össze kellene ülnie a nagyhatalmak, valamint az Irakkal szomszédos országok vezetőivel, és erőteljesen szorgalmaznia kellene, hogy egy korábbi ENSZ-határozatnak megfelelően azok mind katonai csapatokkal, mind anyagi támogatással járuljanak hozzá Irak újjáépítéséhez. "A támogatóknak konkrét és fontos szerepeket kell felajánlani: például, hogy ők is részt vehessenek az iraki olajmezők fejlesztésében." 

A második fontos lépés Kerry szerint az iraki biztonsági erők kiképzésének hatékonyabb megszervezése lenne, míg a harmadik pontban egy olyan újjáépítési terv összeállítását sürgette, amely kézzelfogható eredményeket hoz az iraki nép számára. A negyedik fontos teendő pedig a beígért jövő évi választások megtartásának garantálása lenne. Bush demokrata riválisa szerint ezen intézkedések nyomán jövő nyártól megkezdődhetne az amerikai csapatok kivonása Irakból, ami négy éven belül be is fejeződhetne.

Bush szerint Kerry mindezzel azt állítja, hogy egy diktatúra stabilitása fontosabb, mint a demokrácia által nyújtott reménység és biztonság: "Ezzel nem értek egyet, de nemrégen még ellenfelem is ekképpen nyilatkozott." Kerry ugyanis a kampány kezdetekor azt állította: aki szerint Amerika nem lett biztonságosabb hely Szaddám elfogása után, az nem alkalmas az elnöki posztra. Dick Cheney alelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy Kerry folyton változtatgatja az Irakkal kapcsolatos álláspontját. Burkoltan célozva Kerry kiszámíthatatlan szavazási szokásaira, Cheney kijelentette: egy olyan elnök, aki nem tud kitartani a döntései mellett, zavarodottságról, gyengeségről és bizonytalanságról tesz tanúbizonyságot. Kerry azonban, annak ellenére, hogy 2002-ben szavazatával jóváhagyta a katonai csapás elindításának lehetőségét a szenátusban, ma úgy véli, ez nem áll ellentétben mostani álláspontjával: "Bármilyen elnöknek szüksége lehet arra, hogy erőhatalommal fenyegesse az ellenséget. Bush elnök azonban visszaélt ezzel a hatalommal."

Amerikai szakértők üdvözölték Kerry elképzeléseit, de azok megvalósíthatóságát, illetve újszerűségét megkérdőjelezték. Szerintük ugyanis az iraki állapotok fényében erősen kérdéses, hogy bármely amerikai elnök képes lenne nagyobb nemzetközi összefogást mozgósítani.

Memogate: nem Bush, hanem a CBS hazudott

A CBS tévécsatorna bocsánatkérésével végződött az a "tudósítás", amelyben meg nem nevezett forrástól származó dokumentumokra hivatkozva megvádolták Bush elnököt, hogy a texasi nemzetőrségnél töltött katonai szolgálata idején megtagadta felettesei parancsát, illetve, hogy különleges bánásmódban részesült. A CBS "Memogate" néven emlegetett botránya a médiaelemzők szerint súlyosan csorbítja a csatorna hitelességét.

"A CBS News nem tudja bizonyítani a birtokába került dokumentumok hitelességét – jelentette be Andrew Heyward, a CBS News elnöke. – Így nem lett volna szabad felhasználnunk az anyagot. Ez hiba volt, amelyet mélységesen sajnálunk." Hasonló nyilatkozatot tett Dan Rather is, a 60 minutes cím? műsor vezetője, aki a szeptember elején leadott anyagban tényként közölte a dokumentumokban szereplő információkat, hangoztatva, hogy azok hitelességét szakértők is megvizsgálták. "Nincs mentség. Hibát követtem el, mindannyian hibát követtünk el, és ezért bocsánatot kérek." Rather, aki az 1988-as elnökválasztási kampány idején hangos szóváltásba keveredett adás közben az akkor még alelnök idősebb George Bushsal, azt állítja, nem motiválja semmilyen bosszúvágy a Bush családdal szemben. "Úgy gondolom, még akik nem szeretnek, azok is tudják, hogy rendíthetetlenül független vagyok, és nem a politika motivál a munkámban. Engem csak a hírek motiválnak."

A dokumentum, amely állítólag a Bush repülőszázadát vezénylő parancsnok hetvenes évekbeli magánfeljegyzéseiből áll, azt állítja, hogy a parancsnoknak annak idején külső nyomásra fel kellett javítania Bush teljesítményértékelését, illetve, hogy a mostani elnök akkor megtagadta felettesei parancsát, és nem vett részt egy orvosi vizsgálaton, amely harci pilótaként való szolgálatához lett volna szükséges. A CBS elismerte, hogy a dokumentum forrása a texasi nemzetőrség nyugalmazott tisztje, Bill Burkett volt, aki Rather szerint hazudott a tévétársaságnak, és félrevezette őket az információk eredetét illetően, ugyanis először nem létező forrásokat nevezett meg. Egyelőre tisztázatlan, hogy Burkett hogyan jutott a dokumentumok birtokába, sőt az is kérdéses, hogy nem hamisítványokról van-e szó.

A CBS-en leadott értesülések nagy részét a csatorna veterán producere, Mary Mapes szerezte, és ő jutott hozzá a kérdéses dokumentumokhoz is.
A negyvennyolc éves Mapest kollégái tehetséges és kitartó újságírónak tartják, aki soha nem csinált titkot liberális nézeteiből. Az ő nevéhez fűződik többek között az Abu Ghraib börtönbeli visszaélésekről szóló beszámoló is. A tévécsatorna azt is elismerte, hogy Mapes továbbította Burkett telefonszámát Joe Lockharthoz, John Kerry tanácsadójához, aki meg is kereste Burkettet. A CBS bejelentése után a demokraták honlapján még több órán keresztül fennmaradtak a dokumentumokból származó idézetek "Bush hazudott" címszó alatt.

Olvasson tovább: