Kereső toggle

Tömeggyilkosságok Irakban

A legvéresebb nap

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tragédiába fulladt kedden a síita muzulmánok legfontosabb vallási ünnepe, az Asura nap. Majdnem egy időben egyszerre több robbanás rázta meg Bagdadot és az attól délebbre fekvő Karbalát, ahová több ezer síita hívő zarándokolt el, hogy elvégezze a szent napra előírt rituálékat. A merényletek közel százhúsz halottat és több mint háromszáz sebesültet hagytak hátra, s így a háború befejezése óta kétségkívül ez lett a legvéresebb nap Irakban. Az Iraki Kormányzótanács háromnapos országos gyászt rendelt el, és elhalasztotta az átmeneti alkotmány egy nappal későbbre tervezett aláírását. Néhány órával az iraki merényletek után ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy szintén az Asurát ünneplő síita tömegre a pakisztáni Kvettában. A merényletnek negyvenkét halálos áldozata és több mint százötven sebesültje volt.



Menekülők a robbantás után Karbalában. A terroristák ezt akarják Fotó: Reuters

A helyi idő szerint délelőtt tízkor bekövetkező robbanásokat szemtanúk szerint öngyilkos merénylők és a helyszínen elrejtett robbanóanyagok okozták. A bagdadi al-Kadamija szentélyben és környékén három öngyilkos merénylő harminckét embert ölt meg, és közel százat megsebesített. Itt a helyszínen sikerült elfogni egy merénylőt, akinél a testére erősített robbanószer még nem lépett működésbe. A 88 kilométerre fekvő Karbalában öngyilkos merénylők és az utcán elrejtett pokolgépek nyolcvanöt emberrel végeztek, és több mint kétszázat hagytak hátra sebesülten. 

A szemtanúk szerint a robbanások után az utca megtelt emberi végtagokkal és deformált vagy a felismerhetetlenségig összeégett holttestekkel. A hívek pánikszerűen próbáltak menekülni a helyszínről, ám még így is akadtak olyanok, akik a felfordulás ellenére is el akarták végezni az előírt rituálékat.

Az Asura ünnepén a síiták egyik legjobban tisztelt szentjükre, Mohamed próféta unokájára,
Husszein imámra emlékeznek, aki 680-ban halt mártírhalált Karbalában, miután felkelést indított egy szunnita vezető ellen. A szintén szunnita Szaddám Huszein annak idején betiltatta a szertartásokat, attól tartva, hogy a sokak számára szimbolikus ünnep lázadást vált ki a kegyetlenül elnyomott síiták körében. A síiták számára ezért a mostani ünnep rendkívüli fontossággal bírt, hiszen harminc év óta először végezhették el újra szabadon a rituálékat. Az erőteljes érzelmi és drámai elemekkel átszőtt szertartások keretében a hívők kántálva a mellüket verik bánatukban, késekkel és kardokkal vagdossák, és összehangolt mozdulatokkal ostorozzák magukat, így azonosulva az imám szenvedésével. Az ünnepre nagy számban érkeztek zarándokok Iránból és Pakisztánból is. A háború vége óta nem ez az első eset, hogy az iraki síitákat szentnek tartott városaikban éri támadás: tavaly augusztusban a nedzsefi szentélynél követtek el ellenük súlyos merényletet.

A délnyugat-pakisztáni Kvettában síita férfiak, nők és gyermekek ünnepi felvonulással emlékeztek meg az Asuráról, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. A több száz fős tömegben pánik tört ki. A kialakult tűzharcban a tettesek közül egy súlyosan megsebesült, kettő pedig felrobbantotta magát. A város polgármestere kijárási tilalmat rendelt el. A hatóságok szerint az iraki és a pakisztáni merényletek között nincs összefüggés. A szunniták és a síiták közötti vallási zavargások igen gyakoriak Pakisztánban, s az egyik legvéresebb ilyen akcióra épp Kvettában került sor tavaly júliusban, amikor szintén ismeretlen fegyveresek megrohanták a városban az egyik síita mecsetet, és több mint ötven embert megöltek a pénteki ima során.

A brutális iraki merényleteket az amerikai hadsereg szóvivője szerint egy olyan kifinomult hálózattal rendelkező csoport hajthatta végre, amely képes volt összehangolt támadásokat szervezni. Az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztetett a várható súlyos merényletekre, különösen mióta kézre került az al-Kaidához közel álló szélsőséges Abu Muszab Zarkavi egyik levele, amelyből kiderül: a jordán származású terrorista egyik fő célja vallásos színezetű, síita–szunnita polgárháború kirobbantása Irakban, hogy ezáltal is akadályozza az ország demokratizálására tett amerikai erőfeszítéseket. Robert Springborg professzor, a Londoni Egyetem Közel-Keleti Intézetének igazgatója szerint ugyan a szunniták aggódva figyelik a síiták hatalmi pozíciójának térségbeli megerősödését, mégis valószínű, hogy közvetve az amerikaiak helyzetét kívánják megnehezíteni az akciókkal.

A merényleteket követő jelenetek arra engednek következtetni, hogy ettől nem is állnak messze: a helyszínen rendet teremteni igyekvő amerikai katonákat és iraki rendőröket a felbőszült síiták kövekkel dobálták meg, így akadályozva őket munkájukban. A merényletek mindemellett kétségkívül feszültséget szülhetnek a síiták és a szunniták között is. Szaddám idején a szunnita kisebbség kegyetlenül elnyomta a síita többséget, ám ennek ellenére a rezsim bukása óta a síiták – Springborg professzor szerint – példás önuralmat tanúsítottak, és nem kezdtek bosszúhadjáratokba. Még a legradikálisabbnak számító síita vezetők sem bujtogatták véres tettekre híveiket, mivel arra számítottak, hogy a választások révén úgyis többségi befolyásra tesznek majd szert az eljövendő kormányban. A merényletek után a síiták legbefolyásosabb vallási vezetője, Ali al-Sistani ajatollah az egység megtartására szólította fel híveit, de erősen bírálta az amerikaiakat, mert szerinte nem gondoskodtak megfelelően a városok biztonságáról.

Olvasson tovább: