Kereső toggle

Szerbiában Seselj és Milosevics lett a befutó

Kísért a múlt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A súlyos belpolitikai válság miatt a hétvégén előrehozott választásokat tartottak Szerbiában. A radikális nacionalista irányzat újra erősödött – igaz, azok száma is jelentősen csökkent, akik az adott szituációban egyáltalán szavazni kívántak. 

A szerbiai törvények szerint csak olyan személy nem jelölhető, akit jogerősen elítéltek. Így fordulhatott elő, hogy két párt is olyan személyt indított listája élén, aki háborús tettei miatt Hágában van. Az egyik a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt, élén Vojiszlav Seseljjel – ők a várakozásoknak megfelelően megnyerték az előrehozott parlamenti választást –, a másik a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), Szlobodan Milosevics nevével fémjelezve. Elemzők rámutatnak arra, hogy a korrupciós botrányokba keveredett "új demokraták" hatalomvesztése után az emberek nem tudnak már miben hinni, és sokan ezért nem is vesznek részt a választáson. A valódi változásokat akaró nagyvárosok lakossága érezhetően a szélsőségesek malmára hajtotta a vizet.

A hétvégi voksolás előtt még sokan reménykedtek abban, hogy az érdektelenség miatt érvénytelen lesz az eredmény. Érdektelenség volt, de a szavazás ettől függetlenül érvényes lett. Igaz, a radikálisok győzelmét sokan már előre tudták, de a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül az egyik befutónak tartott Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – az eddigi kormánykoalíció tagja – nem jutott be. Pedig a kis pártok szempontjából kedvezőnek tartott alacsonyabb részvétel alapján nem ennek kellett volna történnie. Kasza József az eredmények fényében le is mondott vezetői szerepéről. 

Igaz, hogy a magyar szavazók az eddigiekkel ellentétben nem egységesen szavaztak. Nem jutott be a parlamentbe a Vajdasági Reformpárt által létrehozott koalíció sem, amelynek tagja volt az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Ágoston az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: legjobb lett volna, ha az öt délvidéki magyar párt koalícióra lép egymással. 

Még a választás előtt Szvetozar Marovics államfő abban reménykedett, hogy Szerbia polgárai a demokratikus politikára, az európai Szerbiára fognak szavazni. Az eredményeket nézve ez csak közvetett módon teljesült, hiszen a választásokat megnyerő, Seselj fémjelezte mozgalom nem tud kormányt alakítani, akkor sem, ha összefog a Milosevicset és idejét visszahozni kívánó szocialistákkal. 

Az európai politikusok mindenesetre nem optimisták, igaz, a demokratikusabb Szerbia eddig sem mindenben követte a Nyugat követeléseit. Egy szerb lapban a választási lehetőségeket a következőképpen foglalták össze: háborús bűnösök, bűnözők és korrupt politikusok között lehetett választani. Immáron sokadszor marad a kérdés, vajon mi jöhet ezek után, és tudja ezt bárki is kezelni?

Olvasson tovább: