Kereső toggle

Fekete zászló a Fehér Házon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vasárnap reggel az iraki Faludzsa város közelében a gerillák föld-levegő rakétával lelőttek egy amerikai katonai helikoptert. A támadás következtében 16 katona életét vesztette, 20 megsebesült. Ez volt a legnagyobb emberáldozatot követelő akció az amerikai csapatok ellen, amióta az Egyesült Államok márciusban megtámadta Irakot. A gépen utazó katonák nagy része szabadságra igyekezett, amelyet Irak határain kívül szeretett volna eltölteni. 



Egy Blackhawk mentőhelikopter a roncsok felett. Sokkhatás Fotó: Reuters

Az eset hatása súlyos kihívást jelent a Bush-kormány számára. A Fehér Ház ugyanis ígéretet tett arra, hogy folytatja a szabad és demokratikus Irak megteremtésére irányuló politikáját. Az elmúlt tíznapos időszakban legalább 31 amerikai katona esett el, aminek az országra gyakorolt hatása egyelőre még nem mérhető fel. "Ez minden bizonnyal tragikus nap Amerika számára. Egy hosszú és nehéz háborúban lesznek tragikus napjaink. Ezek azonban szükségesek, és részei egy súlyos és bonyolult háborúnak" – fogalmazott Washingtonban Donald H. Rumsfeld védelmi miniszter. 

A Fehér Ház fájdalmának adott kifejezést "minden bátor férfi és nő elvesztése felett, akár a katonaságon belül, akár azon kívül, aki a végső áldozatot hozza azért, hogy biztonságosabbá és jobbá tegye a világot". A halálos támadás által előidézett politikai kihívás Bush elnök számára az, miként akadályozza meg, hogy a közvélemény ellene forduljon, miközben nem hajlandó elállni a szilárd demokrácia megteremtésére irányuló törekvésétől Irakban? A helikopter lelövése ugyanis új szintre emelte a lázadást, és annak növekvő hatékonyságáról tett tanúságot. A demokraták élesen bírálták az államfőt az iraki helyzet kezelése miatt, és ez csak fokozódik majd, amint az elnökválasztási kampány erősödik. Különösen azt rótták fel neki, hogy nem képes jelentősebb elkötelezettséget elérni a szövetségesek részéről – kivéve Angliát –, és rábírni őket csapatok kivezénylésére Irakba. A kritikusok ezért a kormány vonakodását tették felelőssé, mivel a háború előtt nem hozott létre valódi koalíciót. Az államfő különösen érzékeny arra a nyomásra, amely azért nehezedik a vállára, hogy amint csak lehet, hozzon haza minél több amerikai katonát. Amikor legutóbbi sajtóértekezletén azt kérdezték tőle: tenne-e olyan ígéretet, hogy egy év múlva csökkenti a csapatok létszámát Irakban, "ravasznak" minősítette a kérdést, és nem adott rá feleletet. 

A jelek szerint valóban szükség lenne egy ilyen lépésre, mivel a helikopter ellen intézett vasárnapi támadás nem az egyetlen volt. Bagdad egyik külvárosában összetűzésbe keveredtek a megszálló csapatok és a polgári lakosok, és legalább egy amerikai katona meghalt. Egy másik amerikai
katona ugyancsak vasárnap vesztette életét, amikor Bagdadban út menti bomba robbant gépkocsioszlopa közelében. A balesetek és ellenséges tűz következtében elesett amerikai katonák száma a vasárnapiakkal együtt legalább 375 azóta, hogy az Egyesült Államok megtámadta Irakot. 

A helyiek egyáltalán nem gyászolják a hősi halott amerikaiakat, inkább örülnek, hogy a helikopter lezuhant, és az amerikai katonák meghaltak. "Bármennyire is törekedjenek az amerikaiak az irakiak bizalmának megnyerésére, minden kísérletükkel betonfalba ütköznek" – mondják. 

A béke megnyerése ebben a helyzetben nem lesz könnyű. Rumsfeld védelmi miniszter vasárnap a tévében leszögezte: "Külföldi csapatok jelenléte egy országban nem természetes dolog. A cél az, hogy csak addig maradjanak, amíg szükség van rájuk, és egy nappal sem tovább." Nem világos azonban, mennyire lesznek képesek az irakiak megszilárdítani országukban a helyzetet, felszámolni a politikai és vallási megosztottságot, különösen, ha a lövöldözések és bombázások folytatódnak. Az állandó támadások és áldozatok arra kényszerítették a kormányt, hogy elismerje az előtte álló nehézségeket.

Olvasson tovább: