Kereső toggle

Saron: a cselekvés következik

Véráztatta jubileum

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ariel Saron izraeli kormányfő lerövidítette történelmi jelentőség? indiai látogatását, hogy részt vehessen a biztonsági kabinet ülésén. Itt határoznak arról, hogy miképpen válaszoljanak a kedd este végrehajtott robbantásos merényletre, amelynek legkevesebb tizenöt halálos áldozata és több mint ötven sebesültje van. 

A késő délután elkövetett öngyilkos merénylet célpontja Rison Le Cionban a Criffin katonai bázis és az Aszaf Harofe kórház közvetlen közelében álló buszmegálló volt. A merénylő, akinek bombáját – iszlám szokás szerint – szögekkel és fémdarabokkal szerelték fel, a buszra várakozó katonák csoportja között robbantotta fel magát. A robbantásban legkevesebb heten haltak meg. 

A második merénylet célpontjául a jeruzsálemi történelmi német negyed Hillélről elnevezett kávézóját szemelték ki. A támadó magyar idő szerint nem sokkal 22 óra előtt, rövid dulakodás után jutott be a közkedvelt szórakozóhelyre, és felrobbantotta a testére erősített szerkezetet. Legkevesebb hét izraelit ölt meg, több tucat a sebesültek száma. 

A Hamasz Izzadin el-Kasszem katonai szárnya üdvözölte a kettős merényletet, de nem vállalta értük a felelősséget. A két öngyilkos merénylő a palesztin források szerint ugyanazon családhoz tartozó Ihab Abu-Szalim és Ramed Abu-Szalim volt, akik mindketten a Ramallahtól északnyugatra fekvő Rantisz falu lakosai és a Hamasz terroristái voltak, valamint a ramallahi Bir Zeit Egyetem hallgatói. Úgy tűnik, hogy a két
merényletet összehangolták. A Hamasz korábban megesküdött, hogy megbosszulja az alapító Ahmed Jaszin sejk ellen múlt szombaton elkövetett rakétatámadást. A tolókocsihoz kötött sejk könnyebb sebesülésekkel élte túl az akciót. Izraeli katonai szakértők azonban emlékeztetnek arra, hogy a Hamasztól érkező terrorfenyegetések folyamatosak, és egy ilyen kettős merénylet több hónapos előkészítést követel. A merényletek hírére Hamasz-hívek lepték el a gázai utcákat, akik örömük kifejezésére cukorkákat osztogattak a palesztin lakosok körében. 

Néhány napja Arafat halottnak nyilvánította az Oroszországból, az Egyesült Államokból, az ENSZ-ből és az Európai Unióból álló kvartett békemenetrendjét, az úgynevezett útitervet. Mahmud Abbasz palesztin kormányfő is benyújtotta lemondását, amelyet Arafat elfogadott, és helyére Ahmed Koreit, a Palesztin Törvényhozó Testület elnökét nevezte ki. A Palesztin Hatóság még a merényletek előtt Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért. Az új miniszterelnök pedig azzal a feltétellel fogadta el Arafat megbízatását, hogy a kvartett nyomást gyakorol a zsidó államra az Útiterv kötelezettségeinek teljesítésében. 

Arafat szavait tettek követték. A Hamasz két gyilkos akciója végérvényesen megpecsételte a kvartett kezdeményezésének sorsát, ugyanakkor Washington és Brüsszel ezt nem fogadja el. A Powell vezette amerikai külügyminisztérium abban reménykedik, hogy az új palesztin miniszterelnök nagyobb eséllyel veheti fel a harcot a terrorizmussal. Az Európai Unió pedig annak a reményének adott hangot, hogy Mahmud Abbasz valamikor ismét miniszterelnök lehet. 

A Palesztin Hatóság Izraelt vádolja a békemenetrend zátonyra futtatásával, Izrael viszont Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóságot, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád terrorszervezeteit. Izrael korrekt módon járt el, hiszen újabb lehetőséget biztosított a Palesztin Hatóság számára: felfüggesztette terrorellenes háborúját, megadta az esélyt Mahmud Abbasz kormányának, hogy eleget tehessen a békemenetrend diktálta kötelezettségeknek. A Hudnát, a terrorszervezetek ideiglenes tűzszünetét azzal a feltétellel fogadta el, hogy az egy hónapos türelmi idő alatt a palesztin kormány megkezdi a terrorszervezetek lefegyverzését, tagjaik letartóztatását
és felelősségre vonását. Szoros együttműködést követelt az izraeli biztonsági szervekkel és a terrorcselekmények módszeres és kérlelhetetlen megakadályozását – mindhiába. Tette ezt annak ellenére, hogy Mahmud Abbasz és társai közölték: nem hajlandók e kötelezettség teljesítésére. 

A terrorcselekmények folytatódtak, és a Hatóság kormánya semmit nem tett azok megakadályozására. Az izraeli támadások hatására meggyengült terrorszervezetek ismét megerősödtek, soraik feltöltődtek szimpatizánsokkal, Egyiptomból új fegyvereket kaptak, bombagyáraik pedig sorozatban szállították a robbanóanyagokat, és Kasszem rakétáikat is tökéletesítették. Izrael emiatt újraindította a terrorcsoportok tagjai és vezetői ellen célzott megsemmisítéseket. A huszonkét áldozattal járó jeruzsálemi buszmerénylet, amelynek hat gyermek is áldozatul esett, azt jelezte, hogy a totális háború ismét kezdetét vette. 

A békemenetrend ellehetetlenüléséért nemcsak a palesztinok, de maga a kvartett is felelős. Tavaly júniusi beszédében Bush elnök új palesztin vezetést követelt. Arafat nevét ugyan nem említette, de terror - és korrupciómentes vezetést követelt. Ez egyértelművé tette, hogy a palesztin vezérnek a politikai életből távoznia kell. Később a kvartett tagjaként Bush abba is beleegyezett, hogy Arafat mindössze jelképes hatalmat tartson meg, és maga helyett teljes jogkörrel felruházott kormányfőt nevezzen ki. Washington és Brüsszel azonban elnézte, hogy Arafat a főbb biztonsági (terror-) szervezetek feletti ellenőrzés és finanszírozás jogát magának tartotta fenn. 

Az Európai Unió megsértette az Egyesült Államokkal kötött megállapodását. Vezetői sorra támogatásukról biztosították a palesztin terrorvezért, és közös nyilatkozatban álltak ki mellette. Sőt, amikor Saron kormányfő bejelentette, hogy nem találkozik olyan politikussal, aki Arafatnál tisztelgő látogatást tesz, az európai vezetők – köztük Javier Solana, az EU biztosa – inkább a palesztin politikust választották. Az
EU-t terheli továbbá az is, hogy csak ezen a héten helyezte tilalmi listára a Hamasz politikai szárnyát. Ez azt jelenti, hogy a terrorszervezet egészen mostanáig az EU által támogatottak közé tartozott. Solana egyébként is kijelentette, hogy ha a szervezet jó útra tér és politikai párttá alakul, akkor ismét számíthat az Egyesült Európa támogatására. A Hezbollah libanoni terrorszervezet azonban még most sem került fel az EU tilalmi listájára. Az EU üzenete egyértelm? volt Arafat számára: a szemükben még most is ő a palesztin nép vezére. A békemenetrend által a palesztinokra kirótt terrorellenes harc kötelezettségét a Hatóságnak nem kell komolyan vennie. 

Talán nemcsak jelképes értelme van annak, hogy éppen tíz éve, 1993. szeptember 10-én Oslóban írta alá Mahmud Abbasz, Jichak Rabin és Simon Peresz a mára már hírhedtté vált Elvi Nyilatkozatot. Három nappal később Washingtonban a Fehér Ház zöld gyepén Arafat, Rabin és Peresz kézfogással erősítette meg a norvég fővárosban aláírt dokumentumot. A legutóbbi évek és hetek eseményei megerősítették azt a vélekedést, hogy a közel-keleti konfliktust jelenleg nem lehet békés úton rendezni. Egy politikai megoldáshoz két fél egyező békeakarata szükséges, ami megtalálható az izraeli oldalon, de hiányzik a palesztinok részéről. 

Jegygyűrű a síron

Az utolsó közös este az utolsó estévé is vált annak az apának és lányának a számára, akik a keddi jeruzsálemi bombatámadás áldozatául estek. Dr. David Applebaumot és lányát, Navát szerdán temették el, azon a napon, amelyre a lány esküvőjét tervezték. Apa és lánya az esküvő előtti estét szerették volna kettesben, beszélgetéssel eltölteni Jeruzsálem népszerű szórakozóhelyén, a Hillél kávézóban.



Dr. David Applebaum és lánya, Nava Fotó: Reuters

Applebaum, aki orvosként nagy tapasztalatot szerzett a bombatámadások áldozatainak kezelésében, és akinek jeruzsálemiek ezrei köszönhetik az életüket, általában elsőként jelent meg munkahelyén, a Saarei Zedek kórházban, ha robbantásos merénylet történt. Azon a kedden nyoma sem volt, ezt munkatársai szokatlannak találták. Jonatán Halevi, a Saarei Zedek igazgatója, Applebaum munkatársa és barátja elmondta: amikor hírt kapott a merényletről, és Applebaum nem jelent meg, rögtön tudta, hogy baj van. A megerősítést nemsokára meg is kapta. A helyszínen dolgozó mentők egyike felismerte Applebaum holttestét.

Applebaum doktor csak aznap reggel érkezett meg New Yorkból, ahol egy orvosi konferencián a terrortámadások áldozatainak ellátásával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg kollégáival, az augusztus 19-ei merényletre alapozva. New York-i útján vele volt Jonatán Halevi is, aki elmondta: kollégája örömmel készült a lánya esküvőjére és büszke volt jövendőbeli vejére.

A terrortámadásról szóló hír hallatára az Applebaum család tagjai a kórházba érkeztek. Apjuk halálhíréről értesülve a fiúk a gyász jeleként megtépett inggel a földön ülve várták, hogy hírt kapjanak Naváról, akinek halálhírét nem sokkal apjáé után hivatalosan megerősítették.

Nava halálhírére vőlegénye, aki a zsidó szokásoknak megfelelően az esküvő előtt egy hétig nem találkozhatott menyasszonyával, rosszul lett, és orvosi ellátásra szorult. A szerdai nap az öröm helyett a gyászé lett: az Applebaum családban esküvő helyett temetést tartottak. Hanan, a vőlegény a temetésen a jegygyűrűjét menyasszonya testére helyezte, amikor azt leeresztették a sírba. A temetésen több ezer ember jelent meg, közöttük az esküvőre meghívott vendégek. 

Applebaum munkája ellenére családjában soha nem uralkodott a félelem, nem beszéltek a lehetőségről, hogy ők is áldozatul eshetnek egy terrortámadásnak.

"Nem olyan család vagyunk, amelyik fél" – jelentette ki az áldozat fia, Nátán Applebaum. "Gyakran járunk kávézókba, és a buszra is felszállunk, és továbbra is ezt fogjuk tenni. Nem a pillanatnak élünk, hanem a jövőnek."

A detroiti születés? és Clevelandben tanult dr. David Applebaum 1981-ben vándorolt ki Izraelbe. Az ortodox zsidó, aki fekete kipában járt, és könnyedén idézte a Bibliát és a Talmudot, nem az a fajta orvos volt, akit az amerikai Vészhelyzet sorozat rendezői főszereplőnek választottak volna. Mégis ő volt az az innovatív orvos, aki létrehozta a huszonnégy órás ellátást biztosító Terem kórházat, és úttörő módon átszervezte a Saarei Zedek kórház sürgősségi osztályát, amelynek az elmúlt évben vezetője is volt. A gyakori terrorcselekmények miatt számos sürgős eset ellátására kényszerülő kórházban olyan orvosi gárdát hozott létre, amelynek tagjai bármilyen sürgősségi esetet el tudnak látni, kiiktatva ezzel a késedelmet, amit a más osztályról lehívott szakorvos esetleges késlekedése okoz. Szintén nagy jelentőséget tulajdonított a számítógép használatának, ami a betegek állapotának pontosabb és napra készebb nyilvántartását tette lehetővé. Leánya, Nava Applebaum pedig rákos gyerekek mellett teljesített önkéntes szolgálatot. (Lukács Ibolya Anna)

Korei álma

"Izrael az erőfölényére óhajt támaszkodni, mi pedig az igazság egyensúlyára és a törvényességre, az érdekek egyensúlyára és végül a nemzetközi törvényességre. Izrael az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata alapján és nem a Tóra tanításai alapján jött létre, tehát tiszteletben kell tartania az ENSZ határozatait. Ha az erőfölényre akar támaszkodni, az ma az ő oldalán áll, de holnap esetleg másnak az oldalán lesz" – állította Ahmed Korei a Heteknek adott korábbi nyilatkozatában, amely lapunk 2000. február 12-i számában jelent meg. A most megválasztott palesztin miniszterelnök akkor a Palesztin Törvényhozó Tanács elnökeként járt Magyarországon.

Olvasson tovább: