Koszovóban több mint ezerkétszáz embert gyilkoltak meg azóta, hogy a tartomány ENSZ-protektorátus
lett, s az áldozatok túlnyomó többsége – mintegy ezer fő – szerb nemzetiségű volt. A halottak számában a helyi albán bűnözői csoportok közötti leszámolások áldozatai is benne
vannak. Ugyan a nemzetközi helyzet miatt a térségre kevesebb figyelem irányult, az elmúlt időben sikerült újra a hírek élére kerülnie a tartománynak. Belgrádban eközben megerősítették, hogy a tartomány Szerbia része, és ettől az álláspontjuktól még az egyre jobban elharapózó kegyetlen erőszak sem tudja eltántorítani őket.
A kelet-koszovói Cernica falu egyik boltjába – feltételezhetően albán szélsőségesek – kézigránátot
dobtak, megsebesítve négy szerbet, akiknek egyike bele is halt a sérüléseibe. A támadással nagyjából egy időben még egy kézigránát robbant a falu jobbára szerbek lakta részében. Cernicában összesen kétszáz szerb
lakik, háromezer albán mellett. A faluban hat szerbet öltek meg az elmúlt években – 1999 óta, amikortól a KFOR vette át az ellenőrzést.
Albán fegyveresek szerb gyerekekre nyitottak tüzet. A tizenévesek a Pristinától közel nyolcvan kilométerre lévő Bisztrica folyóban fürödtek, amikor tüzet nyitottak rájuk. Ketten azonnal
meghaltak, négyen komolyan megsebesültek. Még nem fordult elő – legalábbis Koszovóban –, hogy orvul gyerekekre támadtak
volna. A támadás ráadásul a NATO-erők által védett helyen érte a
fiatalokat. Természetesen az ENSZ-rendőrség és a NATO-katonák azonnal akcióba lendültek, egyelőre azonban eredménytelenül. Öt nappal a halálos áldozatokat követelő támadás után, szinte ugyanott újra sorozatlövéseket adtak le a folyóban játszó
gyerekekre, de ekkor már nem történt sebesülés.
Derek Chappell, az ENSZ-rendőrség szóvivője hangsúlyozta: "Semmi sem indokolhatja gyerekek lemészárlását, csak az
elmezavar." Chappell elmondta, hogy az ENSZ-rendőrség "összes bevethető különleges egysége" bekapcsolódott a nyomozásba, de egyelőre nem sikerült a tettesek nyomára
bukkanni. Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök megvetően szólt az ártatlan gyerekek elleni támadásról:
"Ez terrorcselekmény, nem elmebaj. Világos üzenet volt, hogy a szerbeket ki kell kergetni Koszovóból" –
nyilatkozta. Zsivkovics szerint a Biztonsági Tanácsnak újra kell tárgyalnia az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó helyzetét. Zsivkovics reményét fejezte
ki, hogy a BT döntést hoz az 1244-es számú határozat azonnali és teljes körű végrehajtásáról:
"Ez azt jelenti, hogy le kell fegyverezni mindenkit, aki illegálisan tart a birtokában
fegyvert." A szerbek véleménye szerint mintegy hétszázezer illegális lőfegyver van még Koszovóban.
Nem csak Kelet-Szerbiában válnak mindennapossá a szerbek elleni terrorcselekmények, a koszovói területtel szomszédos Macedóniában is egyre feszültebb a
helyzet. Albán fegyveresek legutóbb két rendőrt ejtettek túszul, hogy pokolgépes merényleteket elkövetett társuk szabadon bocsátását ezzel segítsék elő. A rendőröket sikerült kiszabadítani, de a feszültség ezzel nem csökkent. Közel kétezer albán lakos kezdett elköltözni arról a vidékről, ahol 2001-ben több száz ember már életét vesztette a macedón katonaság és az albán szélsőségesek közötti
harcban. A költözők azzal az indokkal kerekedtek fel, hogy újra fegyvereseket láttak a környéken, és nem szeretnék megvárni
azt, amit már 2001-ben egyszer átéltek.
Az augusztusi merénylethullám fellángolását a térségben összekötik egy új albán szervezet feltűnésével: az AKSH félkatonai szervezet bizonyíthatóan felelős több Koszovóban, Kelet-Szerbiában és Macedóniában elkövetett merényletért. Nyugatról már figyelmeztették Belgrádot és Szkopjét, hogy ha
lehet, ne rögtön katonai eszközökkel lépjen fel a megújult támadásokkal
szemben.
2003. 09. 05. (VII/36)
