Kereső toggle

A vallásüldözést nem nyeli le Amerika

A kínai nagy falat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Nyilvánvalóan különbözik a két ország társadalmi berendezkedése. Magyarország kész megosztani a társadalmi átalakítás során szerzett azon tapasztalatait, amelyeket a kínai fél kész, illetve képes átvenni" – mondta Szentiványi Gábor helyettes külügyi államtitkár lapunk kérdésére, vajon Medgyessy Péter miniszterelnök kínai tárgyalásai során felveti-e az emberi jogokat és a vallásszabadságot érintő problémákat.



Kínai keresztény aktivista Hongkongban. A járvány elmúlt, az elnyomás maradt Fotó: Reuters

A diplomatikus válasz azt sejteti, hogy a magyar külpolitika – a legtöbb nyugat-európai kormányhoz hasonlóan – pragmatikus szempontok alapján tudomásul veszi az emberi jogok sajátos kínai értelmezését, amely alapvetően különbözik a nyugati – főként amerikai – felfogástól.

A kínaiak azt hangsúlyozzák, hogy nem a politikai szabadságjogok a döntőek, hanem a munkához, a megélhetéshez, az élethez való jog. A kínai vezetés szerint az emberjogi kérdés csak ürügy, hogy Amerika beavatkozhasson más országok belügyeibe. Ez a megközelítés megmutatkozik abban is, ahogyan az ország vallási kisebbségeivel bánnak: az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadságról szóló éves jelentése szerint a hivatalok országszerte lerombolják a be nem jelentett istentiszteleti helyeket, az iskolákban az ateizmust tanítják, a rendőrség bezárja a nem legális mecseteket, templomokat és szemináriumokat, csakúgy, mint a katolikus csoportokat és a protestáns házi gyülekezeteket. A Falun Gong közösség tagjainak élete továbbra is veszélyben van. Igaz, annyiban igaza van a magyar diplomáciának, hogy az elmúlt évekhez képest némileg javult a helyzet: a "szektátlanítást" már nem egyforma intenzitással végzik a hatalmas ország különböző részein.

A hivatalosan el nem ismert vallási csoportosulásokkal kapcsolatba hozható kihágásokat a kínai vezetés a társadalmi rend megzavarásaként könyveli el. Kínai adatok szerint az ilyen jelleg? bűncselekmények miatti letartóztatások a kilencvenes évek végén több tízezerrel növekedtek, s a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány lecsapott az olyan spirituális mozgalmakra, mint az evangéliumi keresztények vagy a Falun Gong csoportjai. A hivatalosan elismert tanoktól eltérő meggyőződéseket hirdető, illetve karizmatikus vezetővel rendelkező vallási csoportok gyakran különösen súlyos zaklatásokat kénytelenek elszenvedni. Sok vallási vezetőt – és követőiket – tartóztatnak le, és ítélnek el. A nem nyugati eredet? vallási irányzatok élénk növekedésnek indultak az elmúlt években, ami a kormány aggodalmát váltotta ki.

Kínában minden protestáns és katolikus közösséget hivatalosan is be kell jegyeztetni, ha ezt nem teszik meg, akkor "törvénytelen kultusznak" számítanak. A kínai vámosok továbbra is igyekeznek megakadályozni a Biblia "becsempészését" az országba. Tavaly év elején egy hongkongi lakost két év börtönre ítéltek, mivel az anyaországba Bibliákat akart bevinni.

A nemzetközi vallásszabadságról szóló tavalyi jelentés szerint, melyet az amerikai külügyminisztérium állított össze, tovább folytatódott a Kemény csapás nev? kampány Kínában a be nem jelentett vallási csoportok ellen. A Colin Powell külügyminiszter által jegyzett dokumentum szerint "Kína különleges aggodalomra ad okot a vallásszabadság súlyos megsértése miatt csakúgy, mint az előző években".

Az ázsiai ország alkotmánya elvben garantálja a vallásszabadságot, azonban a kormány igyekszik fennhatósága alá vonni a vallási csoportosulások tevékenységét, növekedését, különösen, ha úgy érzik: egy vallási közösség veszélyt jelent a kormány és a Kínai Kommunista Párt egyeduralmára. Ezeknek az erőfeszítéseknek dacára sok vallás híveinek száma intenzíven növekszik.

Több forrás is megerősíti, hogy több ezer Falun Gong-követőt tartóztattak le és börtönöztek be, s közülük több százan haltak meg büntetőintézetekben 1999 óta. Sok helyütt többnyire egyszer?bb a helyzetük a buddhistáknak, katolikusoknak és protestánsoknak, akiket a hivatalok igyekeznek bevonni a szociális munkákba és jóléti intézkedésekbe: iskolákat, gyógyintézményeket, nyugdíjasotthonokat építenek, de a működési lehetőségért cserébe a nyugati eredet? vallási mozgalmaknak le kell mondaniuk a nyilvános térítésről.

Ez év nyarán legalább félszáz be nem jelentett házi gyülekezeti tagot tartóztattak le Kínában a kaliforniai Compass Direct hírügynökség szerint, amely a vallási üldözés témájára szakosodott. A letartóztatások a Kemény csapás kampány keretében zajlottak. A keresztények kárára elkövetett üldözések megfigyelésével foglalkozó Voice of Martyrs (Mártírok hangja) nev? szervezet szerint az őrizetbe vett keresztényeket többször vallatták és "agymosásban" részesítették. Az egyik letartóztatott, a több mint nyolcvan éves Sen Sao-Cseng mintegy 25 éve alapította gyülekezetét Sanghajtól délre. A Compass szerint Hengpeng faluban a vasárnapi istentisztelet alatt a hatóságok lerombolták az összejövetelnek otthont adó épületet. A Kicsiny nyáj nev? gyülekezet alapítója, Watchman Nee 1973-ban munkatáborban halt meg.

Bár a tavaly év végi vezetőváltást külföldön általában a kínai nyitás jeleként értékelték, az emberi jogi szervezetek szerint az üldözések továbbra is országszerte jellemzőek, s egyes vélemények szerint csak fokozódtak, amióta Csiang Cö-min előző elnököt Hu Csin-tao váltotta fel.

Egy független szövetségi hivatal, a Nemzetközi Vallásszabadság Amerikai Bizottsága nemrégiben elhalasztotta kínai látogatását, mivel a kínai kormány hátráltatta küldöttségük utazását. Különösen hongkongi útjuk elé gördítettek akadályokat, ami megerősíti, hogy a kínaiak fennhatóságuk alá akarják vonni a britektől nemrég átvett sziget külföldi kapcsolatait, s ezzel a kínai vezetés ellentmond az "egy ország, két rendszer" elvének.

Tárgyalnak, hogy tárgyalhassanak

Az észak-koreai nukleáris válság megoldására ültek össze szerdán Kínában Észak-Korea, Dél-Korea, Oroszország, Kína, Japán és az Egyesült Államok képviselői. Kína önmérsékletre inti partnereit Észak-Korea iránt, míg a nukleáris fegyverkezéssel fenyegető ország Washingtontól be nem avatkozási szerződést követel. Kína szerint a keményvonalas álláspont csak elmélyíti a vitát és fenyegeti a régió békéjét.

Washington szerint viszont Phenjannak azonnal le kell állítania nukleáris programját, míg Észak-Korea biztonsági garanciákat és gazdasági segélyt követel Amerikától.

A tárgyalásokkal egy időben lövöldözés volt a két Korea határán, ami jelezte, mennyire feszült a helyzet. Egy észak-koreai katona belelőtt egy dél-koreai őrbódéba, de szerencsére senki nem sérült meg. A hét elején egy dél-koreai hadihajó figyelmeztető lövéseket adott le, miután egy észak-koreai parti őrhajó dél-koreai vizekre tévedt.

Az amerikaiak szerint Észak-Koreának lehet egy vagy két atomfegyvere, s a következő hónapokban még másik öt-hatot is elő tud állítani.

Októberben az amerikaiak szerint Észak-Korea beismerte, hogy titkos atomprogrammal rendelkezik, az ez után következő szócsata vezetett végül a tárgyalásokhoz. Mint emlékezetes, Bush elnök már 2002 januárjában exponálta magát a kérdésben, amikor a renitens ázsiai országot a gonoszság tengelyéhez tartozónak titulálta.

A meglévő bizalmatlanság miatt a mostani tárgyalásokkal szemben nem túl nagyok az elvárások: Li Dun-Kiu kínai szakértő szerint "a tárgyalások megvetik az alapját a következő megbeszélésnek".

A tárgyalások egyetlen célja mégsem pusztán annak megakadályozása, hogy az elszigetelt Észak-Korea nukleáris fenyegetést jelentsen. Dél-Korea szeretné, ha a Phenjannal való kibékülését nem akadályozná semmi, Japán pedig a hidegháború idején elrabolt japán állampolgárok ügyét szeretné előrelendíteni. Kína igyekszik elkerülni a konfliktust mind Észak-Koreával, régi szövetségesével, mind az Egyesült Államokkal, amely létfontosságú kereskedelmi partnere. A gazdasági összeomlással szembenézni kénytelen Észak vezetői biztonsági garanciákat szeretnének, valamint gazdasági támogatást, elsősorban persze a kommunista elit fényűzésének finanszírozására (Kim Dzsong Il elnök egy orosz újságírónak elárulta, hogy a "hosszú lábú párizsi nők és az ezerdolláros francia konyak" a kedvencei), de Amerika továbbra is Észak-Korea nukleáris leszerelésétől teszi függővé a segélyeket.

Olvasson tovább: