Kereső toggle

A sziámi ikrek nem élték túl a műtétet

Végzetes választás volt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden délután meghalt az a sziámi ikerpár, akiknek szétválasztásán egy szingapúri orvoscsoport dolgozott ötvenhárom órán keresztül. Az agyuknál összenőtt huszonkilenc éves ikrek tudatában voltak a műtét kockázatainak, ennek ellenére ragaszkodtak hozzá, hogy életüket ezután már külön kívánják élni, vagy sehogy. Mint azt a riportereknek a műtét előtt elmondták, a jövővel kapcsolatosan számos – egymásétól különböző – tervet dédelgettek. Haláluk máris heves vitákat váltott ki a nemzetközi orvostársadalomban arról, vajon etikus volt-e egy ilyen magas kockázatú operáció elvállalása.



Az altatás pillanata. Az ikrek nem ébredtek fel Fotó: Reuters

1952 óta választanak szét agyuknál összenőtt sziámi ikreket sikerrel, de az iráni testvérpáré volt az első olyan műtét, amelynek során felnőttkorban választják szét a két összenőtt agyat. A beavatkozás – agyműtétről lévén szó – önmagában is igen bonyolult, és további gondot jelent az, hogy a hosszú évek alatt a szervek erősen összenőttek.

Az iráni ikrek régóta keresték a lehetőséget a szétválásra, mindeddig azonban elutasításra találtak: a szétválasztás túl veszélyes. A műtét elvégzését végül Keith Goth szingapúri sebész vállalta el, aki néhány évvel ezelőtt egy négynapos műtét során operált szét egy szintén a fejüknél összenőtt, tizenegy hónapos nepáli ikerpárt. 

A Bidzsani nővéreken végzett műtétben huszonnyolc orvos és száz asszisztens vett részt ötvenhárom órán keresztül. Az agy szétválasztása bonyolult feladatnak ígérkezett, mivel az ikerpár két agya egy közös vénán osztozott. E probléma megoldását szolgálta az úgynevezett bypass műtét, melynek során az egyik agyból hiányzó eret egy lábból vett vénával pótolták, létrehozva a két különálló vérkeringést. Hétfőn este fél hétkor azonban problémák léptek föl: az orvosok megállították a műtétet, hogy megkérdezzék a hozzátartozókat, folytassák-e a szétválasztást, ami nagyon veszélyes lehet, vagy próbálják meg stabilizálni a testvérek állapotát. A hozzátartozók válasza az volt, hogy Laleh és Ladan ragaszkodtak a szétválasztáshoz, minden körülmények között. A műtétet ezért folytatták: Ben Carson és Keith Goth nekiláttak a két agy szétvágásához, amelyekről kiderült, hogy huszonkilenc év alatt sokkal jobban összenőttek, mint ahogyan azt korábban sejtették. Milliméterről milliméterre haladtak, estétől reggelig. Kedden fél egykor bekövetkezett a teljes szétválasztás, és a műtét a két, immár különálló testen folytatódott. Délután kettőkor azonban Ladan vérkeringése instabillá vált, és fél óra múlva beállt a halál. 

Mindeközben Laleh agyán folytatódott a műtét, és újabb vértranszfúziót kapott. Ennek ellenére nem sokkal testvére halála után az ő vérkeringése is felmondta a szolgálatot, és meghalt. 

A sikertelen műtétet követően szinte azonnal felmerült a kérdés: etikusan járt-e el a maratoni műtétet végző szingapúri orvoscsoport. Az etikai vizsgálódások során többen emlékeztetnek arra, hogy az iráni ikerpár tudta: megvan az esély arra, hogy a műtétet nem élik túl; a kritikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy 1988-ban Madzsid Samii német idegsebész megvizsgálta az akkor
14 éves Laleh és Ladan Bidzsanit, de a szétválasztó műtétet túl veszélyesnek találta. Samii a CNN-nek nyilatkozva elmondta: teljesen meglepődött, amikor megtudta, hogy a testvérpárt megműtik, mivel szerinte semmi esély nem volt a sikerre. Véleménye szerint az orvosoknak le kellett volna állítaniuk a műtétet, amikor kiderült, hogy baj van. C. Rollins Hanlon, az Amerikai Sebészek Kollégiumának korábbi elnöke szerint viszont nem merülhet fel etikai kifogás a műtétet végző orvosokkal szemben: esélyt láttak a sikerre, de ismertették a páciensekkel a lehetséges kockázatokat is. Ezek után a döntés az ikrek kezében volt. Más véleményen van Carol Taylor, a Georgetowni Bioetikai Központ társigazgatója, aki szerint az orvosok túlzottan optimisták voltak, és az is kérdéses, hogy volt-e elegendő hasonló precedens korábban.

Sziámi-történelem

A sziámi ikrek olyan egypetéjű, minden esetben egynem? ikrek, akiknél az embrió osztódása túl későn történt meg. Egypetéj? ikrek esetében a megtermékenyített petesejt normálisan fejlődik, míg egy adott pillanatban a fejlődő embrió kettéválik, és két, genetikailag szinte tökéletesen azonos új embrió jön létre. Ha a szétválás a hetedik nap környékén történik meg, két magzatburok és két méhlepény jön létre. A hetedik nap után már csak egy méhlepény, később pedig egy magzatburok fejlődik ki. Ha a szétválás két hét után történik meg, akkor a két magzat összenőtt marad, ekkor beszélünk sziámi ikrekről. 

A sziámi ikrek elnevezés az 1811-ben, Sziámban (a mai Thaiföldön) született Eng és Csang Bunker után terjedt el. Nem ők voltak azonban az első ismert összenőtt ikrek: az első ilyen eset egy 945-ben született örmény ikerpár volt, akik derék- és hastájékon voltak összenőve. Megpróbálták őket szétválasztani, de egyikük már a műtét során, a másik pedig három nappal később halt meg. A következő híres eset Mary és Eliza Chulkhurst, akik válluknál és csípőjüknél voltak összenőve, mint ahogyan ezt korabeli ábrázolásokon is látni lehet. Összesen harmincnégy évet éltek, egyikük halála után a másik megjegyezte, "együtt jöttünk és együtt megyünk el". Így történt. 

Az első sikeres szétválasztást egy König nev? német orvos hajtotta végre 1689-ben. Utólag úgy tűnik, szétválasztható lett volna a világhír? sziámi – Bunker – ikerpár is. Ők azonban hatvanhárom évet éltek együtt, úgy, hogy közben megházasodtak: Csangnak tizenkettő, Engnek pedig tíz gyermeke volt. Rengeteget vitatkoztak, egyikük alkoholista lett, végül ők is ugyanazon a napon haltak meg. 

Az orvostudomány fejlődésével sok összenőtt iker még gyermekkorában sikerrel szétválasztható. Magyarországon a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen hajtottak végre sikeres műtétet egy erdélyi testvérpáron, akik a hasuknál nőttek
össze. A műtétet, amely végül nagyon sikeresnek bizonyult, az tette bonyolulttá, hogy a két csecsemő különálló szívvel, de közös szívburokkal rendelkezett. Izabella és Melinda a műtétet követően rendkívül gyors növekedésnek és fejlődésnek indultak.

Olvasson tovább: