Kereső toggle

Az összecsapás következményei

Súlyosan károsítja egészségét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orosz megítélés szerint az Irak elleni támadásnak nemcsak a politikai, hanem a környezeti kockázatai is jelentősek – állítja a lapunknak nyilatkozó Alekszej Jablokov, az Orosz Környezetpolitikai Központ elnöke.



Gyengített uránlövedékek nyomai egy iraki harckocsin. Maradandó nyomok Fotó: Reuters

– Milyen ökológiai következményei lehetnek az Irak elleni katonai akciónak?

– A támadás – az olajkutak és tartályok tüzein kívül, amelyeket rendszeresen emlegetnek – további ökológiai veszélyekkel járhat. Az olajjal kapcsolatos félelmek az Öböl-háború tapasztalatai szerint erősen túlzottak voltak. Nem keletkeztek az éghajlatot megváltoztató koromfelhők, a kiömlő olaj részben természetes úton, részben emberi segédlettel megsemmisült, és a terület egyensúlya helyreállt.

Az alapvető veszélyt a gyengítetturán-tartalmú páncéltörő lövedékek alkalmazása okozhatja. Az U-235-t természetes uránból állítják elő, és atomfegyverek gyártásához, valamint az atomerőművek üzemanyagaként használják. Az urán 1,7-szer nehezebb az ólomnál és 2,5-ször az acélnál. Ez teszi lehetővé a lövedék nagyobb átütő erejét. A páncélon való áthatolás közben azonban az uránmag 70 százaléka a hő és a nyomás következtében elpárolog, bomlásnak indul, és sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzó anyagot a szél több tíz vagy száz kilométerre is elsodorhatja, szélcsendben néhány száz méter sugarú körben leülepszik. A szervezetbe jutva daganatos megbetegedéseket okozhat. A legkisebb lövedék urántartalma 75, az ágyúlövedéké 2500 gramm. 

– Ez lehet a felelős a rejtélyes "öbölháború-szindrómáért"?

– Az Öböl-háború után több ezer amerikai és angol katonánál észlelték a máj- és veseműködés elégtelenségét, fejfájást, a vérnyomás csökkenését és emlékezetkiesést. Az uránnal leginkább szennyezett iraki város, Bászra környékén megnőtt a koraszülések, illetve a spontán vetélések, a születési rendellenességek, a leukémia és más daganatos betegségek száma. Hasonló születési rendellenességek (a szemek vagy fülek hiánya, végtagok torzulásai) jelentkeztek nagy számban az Öböl-háborús veteránok újszülött gyermekeinél is. A hivatalos amerikai álláspont tagadja az összefüggést, azonban a tudományos bizonyítékok meggyőzőek ebben a kérdésben. Nemrég az Európai Parlament határozatot hozott az uránlövedékek alkalmazása ellen. Az uránmaradványok – addig, amíg nem ülepszenek le mélyen a talajba – tíz vagy akár száz évig is veszélyesek lehetnek az élőlényekre. 

Az Öböl-háborúban mintegy 300 tonna urántartalmú lövedéket alkalmaztak. Most az amerikai hadsereg Irak ellen – egyes számvetések szerint – 1900 tonna ilyen lövedéket használhat fel.

A háború más környezeti ártalmakat is okozhat. A Tigris és az Eufrátesz több millió költöző madár telelőhelye. A harcok nyomán rájuk szomorú sors vár.

– Milyen következményei lehetnek a nemrég kipróbált "bunkertörő bomba" alkalmazásának?

– A "bunkertörő bomba" tömeges alkalmazása szeizmikus aktivitást okozhat, nemcsak Irakban, hanem a Föld más tájain is. Ezeket a bombákat a több tíz méter mélyen lévő létesítmények megsemmisítésére alkalmazzák. A mélyben robbannak, és rombolják az ott lévő építményeket. A Föld kérge pedig nem olyan szilárd, ahogyan hiszik: nagyon érzékeny az ilyen robbantásokra. A "bunkertörő bomba" afganisztáni alkalmazása után a szeizmológusok komoly mozgásokat jeleztek sokkal távolabbi körzetekben is. Az ilyen bombák tömeges alkalmazása meg nem jósolható rengéssorozatot válthat ki. Különösen veszélyesek lehetnek az utórengések, amelyek egy távolabbi tájon erősebbek lehetnek a robbanás helyén keletkezett rengésnél is. A miniatűr méret? atombombák – amelyek bevetését az új amerikai katonai stratégia szintén nem zárja ki – hatóereje, még ha alig nagyobb is egy hagyományos bombáénál, komoly rengéshullámokat kelt a Föld szerkezetében. A "bunkertörő bombák" és a miniatürizált atomeszközök együttes alkalmazásának szeizmológiai következményei jelenleg beláthatatlanok.

Olvasson tovább: