Kereső toggle

Észak-Korea megunta az atomcsendet

Készül a második front

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Észak-Korea az elmúlt hétvégén olyan lépésre szánta el magát, amely nem kis visszatetszést keltett szinte világszerte. Phenjan bejelentette: kiutasít valamennyi nemzetközi atomfegyver-ellenőrt, és újfent üzembe helyez egy nukleárisüzemanyag-előállító laboratóriumot. Szakértők attól tartanak, hogy az intézmény képes lesz arra, hogy hat hónap leforgása alatt ellássa az országot fegyvergyártásra alkalmas plutóniummal. 



Észak-ellenes tüntetők Szöulban. Elítélik a harcias szomszédokat Fotó: Reuters

A Bush-kormányzat vezetői megkísérelték, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, Kínára, Japánra és Dél-Koreára: győzzék meg Észak-Koreát, hogy változtassa meg álláspontját, amely összeütközésre adhat alkalmat. Két nappal azután, hogy Dél-Korea elnökké választotta Ro Mo Hjunt, az észak-koreai technikusok feltörték a szóban forgó nukleáris laboratórium pecsétjeit, és letakarták a biztonsági videofelvevő gépek lencséit. Széles körben úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel és az ENSZ-ellenőrök tervezett kiutasításával Phenjan megsérti az Atomcsend Egyezményt, amelyet 185 országgal karöltve írt alá. Egy ismert szakértő szerint Észak-Korea úgy véli, megteheti a dolgot, mivel dél-koreai támogatást érez maga mögött. "Célja, hogy az USA-t ellenfélként kezelje, és maga mellé állítsa Szöult mint barátot, illetve szövetségest" – mondotta. 

A Bush-kormány átfogó tervet dolgozott ki, hogy fokozza az Észak-Koreára nehezedő politikai és gazdasági nyomást, amennyiben nem hagy fel atomfegyverek gyártására irányuló törekvéseivel. Ennek alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa gazdasági megtorló intézkedésekkel fenyegetheti Phenjant, az amerikai fegyveres erők pedig elfoghatnak és elkobozhatnak rakétaszállítmányokat, hogy megfosszák fegyvereladásból származó jövedelmétől. A szomszédos országok ugyancsak csökkenthetik gazdasági kapcsolataikat Észak-Koreával, jóllehet Washington nem gyakorol rájuk nyomást ennek érdekében. Kormánykörök szerint a növekvő elszigetelés kilátásba helyezése a legjobb eszköz, amely nukleáris ambícióinak feladására kényszerítheti Phenjant. Hozzáfűzték, hogy az Egyesült Államok nem munkálkodik azon, hogy megbuktassa Kim Il Dzsong kormányát, de ha nem hajlandó politikájának megváltoztatására, úgy növekvő nehézségekkel találhatja magát szemben, és esetleg a gazdasági összeomlás veszélyével néz farkasszemet. Leszögezték továbbá, hogy "Kidolgozott elszigetelés" nev? tervük keretében hajlandóak az egyezkedésre, de csak akkor, ha Észak-Korea előbb befejezi atomfegyverprogramját.

Kim De Dzsung dél-koreai elnök kijelentette: politikai és gazdasági nyomás, illetve elszigetelés nem győzné meg Phenjant arról, hogy véget vessen atomfegyver-gyártási törekvéseinek, majd rámutatott saját országának nézetkülönbségeire az Egyesült Államokkal. "A nyomás és elszigetelés sohasem volt sikeres kommunista államokkal szemben, Kuba ennek egyik példája" – fogalmazott. Washington azonban szinte egyidejűleg azt javasolta, hogy a nyomás párosulni fog diplomáciai kezdeményezéssel. Philip Reeker külügyminisztériumi szóvivő kifejtette: "A Bush-kormány hajlandó nyílt párbeszédet folytatni, amelynek célja a jobb kapcsolatok kiépítése Észak-Koreával." Közölte továbbá, hogy az Egyesült Államok kivárja, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség befejezze január 6-ára tervezett ülését, mielőtt elhatározza, vajon az ENSZ Biztonsági Tanács elé terjessze-e az észak-koreai helyzetet. Nyilvánosságra hozta azt is, hogy a kormányon belül senki sem tett javaslatot újabb megtorló intézkedések életbe léptetésére Phenjan ellen. Végül cáfolta, hogy szakadás állna be az Egyesült Államok és Dél-Korea között. Rámutatott, hogy mind a távozó, mind a hivatalba lépő elnök támogatta a nyomás gyakorlását Észak-Koreára atomfegyverprogramjának beszüntetése érdekében. Oroszország – Phenjan szövetségese – figyelmeztette Kim Il Dzsong elnököt: ne mondja fel az atomfegyverek terjedését gátló nemzetközi egyezményt.

Bush elnök a hétvégén éles válaszfalat húzott az Észak-Koreával fennálló nézetkülönbségek és az Irakkal folyó összetűzés között. Kijelentette: biztos abban, hogy a phenjani fegyverkérdés megoldható "békésen, diplomáciai úton". Egyidejűleg leszögezte: Szaddám Huszein azonban "nem hallotta az üzenetet", hogy végre kell hajtania a lefegyverzést, avagy katonai akcióval néz szembe. Kérdésekre válaszolva az elnök nem hangoztatott semmiféle követelést, hogy Észak-Korea állítsa le atomprogramját, amelynek újrakezdésével fenyegetőzött, és nem említette a nemzetközi ellenőrök kiutasítását sem, akik figyelték az ország elsődleges nukleáris üzemének tevékenységét. "Úgy hiszem, ez nem katonai, hanem diplomáciai leszámolás." Hanghordozása azonban érezhetően megváltozott, amikor Irakról esett szó. Phenjannal kapcsolatos véleményéből az derült ki, hogy nézete szerint Kim Il Dzsong meggyőzhető irányvonalának megváltoztatására, ha gazdasági nyomással fenyegetik. "Azt hiszem, ez a kérdés békés úton is megoldható" – nyilatkozta. Az említett módszer azonban – úgymond – sikertelen volt Irak esetében. 


Az engedékeny Dél

Az International Herald Tribune elemzése szerint az új dél-koreai elnök, Ro Mo Hjun eddig képviselt politikájából arra lehet következtetni, hogy hatalomra kerülésével válságos időszak kezdődik országa és Amerika kapcsolatában. Ro kampányában kijelentette, hogy az ő vezetésével Dél-Korea semleges maradna, ha esetleg háború robbanna ki az USA és Észak-Korea között. Mindebből az derül ki, hogy Ro kész megbontani Dél-Koreának az Egyesült Államokhoz fűződő katonai szövetségét, ez pedig a szakértők számára azt jelenti, hogy kész országát ismét Kína védelme és befolyása alá helyezni. Úgy hogy Észak-Korea szándéka is éppen az, hogy kiszorítsa az USA-t a félszigetről. Kína pedig Washington határozott kéréseinek ellenére mindeddig nem sokat tett az észak-koreai nukleárisfegyver-program leállításának előmozdítására. Ebben a helyzetben Washingtonnak újra fel kell mérnie, hogy milyen érdekeit képviselje a térségben. Mivel az Egyesült Államok tengeri nagyhatalom, nem fűződnek különösebb érdekei a Koreai-félszigethez. Ott állomásozó csapatai sokkal inkább Japán védelmét szolgálják. Japán pedig láthatólag jól tudja ezt, ezért a növekvő kínai befolyással szemben igyekszik erősíteni szövetségét az Egyesült Államokkal. Ezt jól mutatja az is, hogy tétovázás nélkül a Perzsa-öbölbe irányította egyik legmodernebb, Aegis típusú hadihajóját az amerikai akciók támogatására.

Olvasson tovább: