Vegyvédelmi gyakorlat Izraelben Fotó: Reuters
Az International Policy Center for Counter Terrorism nyugalmazott munkatársa, Joni Fighel ezredes szerint létszámát tekintve az al-Kaida nagymérték? katonai akciók kivitelezéséhez ugyan nem elég erős – az amerikai hadsereg afganisztáni akcióit követően az al-Kaida decentralizálódott: egy részét elfogták, más része pedig menekülni kényszerült –, ám továbbra is hatékonyan képes befolyásolni a világ közvéleményét. Ennek természetesen egyenes következménye, hogy a szétszóródott szervezet jóval mobilisabb, tehát szükségszerűen nehezebb ellene hatékonyan fellépni. Szakértők szerint igazából már magára Oszama bin Ladenre sincs szükség: amit szeptember 11-én tett, az bőségesen elegendő volt arra, hogy világszerte mozgósítsa és "inspirációval" lássa el a fundamentalista csoportokat.
A befolyásolás azonban, úgy tűnik, nem elegendő. Politikai elemzők és szakértők már régóta beszélnek arról, hogy az al-Kaida terrorszervezet terjeszkedése újabb veszélyeket rejthet az egész világ számára. Ezt a folyamatot bizonyítandó, egy szerdai sajtótájékoztatón az izraeli hadsereg egyik tisztje többek között arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy Oszama bin Laden 2001-ben kapcsolatba lépett Iman a-Zwahil egyiptomi terroristavezérrel, így szélesítve ki hálózatát. "Az egyiptomi erőkkel való együttműködés nélkül az al-Kaida nem készülhetett volna fel a szeptember 11-ei támadásra" – véli a tiszt. A múlt hónapban az izraeli miniszterelnök, Ariel Saron szintén arról számolt be, hogy az al-Kaida már Libanonban és a Gázai övezetben is tagokat toboroz. Ennek oka egyszer?: ha sikerül a palesztin kérdés szószólójává és védelmezőjévé előlépnie, könnyűszerrel megszerezheti az egész arab világ szimpátiáját. Szakértők szerint a Gázai övezet iszlám fundamentalizmusa olyan időzített bomba, amelynek aktiválásához pusztán némi pénzre van szükség.
Az al-Kaida megfékezésére tett több milliárd dolláros erőfeszítések ellenére a terrorszervezet egy év leforgása alatt legalább tizenhárom támadást hajtott végre Tunéziától (ahol egy világhír? zsinagóga volt a célpont) kezdve Balin át Kenyáig (ahol egy izraeli tulajdonú szállodát robbantottak fel). Nem most került tehát először az al-Kaida célkeresztjébe izraeli célpont, ám az utóbbi hónapokban elemzők szerint mégis egyértelm? hangsúlyeltolódás figyelhető meg. Ez az eltolódás egyáltalán nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az al-Kaida annak az 1992-ben a szudáni Khartoumban alakult csoportnak a tagja, amely a Nemzetközi Front a Zsidók és a Keresztények Ellen elnevezéssel illeti magát. Steven Emerson, a terrorizmussal foglalkozó szakértő szintén úgy véli: az Egyesült Államok helyét egyre inkább úgynevezett "puha" izraeli célpontok veszik át – ilyenek többek között például a turistaközpontok, utasszállító repülőgépek vagy kulturális intézmények.
Az al-Kaida tagjai korábban megpróbálkoztak azzal is, hogy beszivárogjanak Izraelbe. 2001 augusztusában például az izraeli hatóságoknak sikerült letartóztatniuk Nabil Ukalt, aki a Hamasz aktivistájaként kezdte pályafutását, ám végül Oszama bin Laden szervezetében kötött ki. Ukal volt az is, aki később a "cipőbombás" repülőgép-robbantási kísérletéről ismertté vált Richard Reidet azzal bízta meg, hogy 2001 nyarán keresztül-kasul utazza Izraelt és a megszállt területeket, hogy új tagokat toborozzon az al-Kaida soraiba. A gázai al-Kaida-sejtek egyes tagjai egyiptomi területről érkezhettek, a föld alatti csempészalagutakon keresztül, amelyek a határ alatt húzódnak. A Hamasz – legalábbis szóban – tiltakozik a nemzetközi terrorkonkurencia megjelenése ellen. Szóvivőjük, Abdel Aziz Rantisi a Jerusalem Postban öntudatosan nyilatkozta: "Elég harcosunk van a Nyugati parton és Gázában, nincs szükségünk segítségre."
Az izraeli szakértők szerint a következő célpont lehet Thaiföld, ahol rendkívül erős a Dzsamaa Iszlamija nevű, al-Kaidával rokonszenvező szervezet. A legrosszabb forgatókönyv szerint azonban a terrorcsoport Izraelen belül készít elő támadást. Egy több ezer fő áldozattal járó, New York-i típusú mega-terrorakció a Tel Aviv-i felhőkarcolók ellen, vagy egy biológiai fegyverrel felszerelt, kis hatótávolságú rakéta kilövése Gázából azzal a következménnyel járhat, hogy Izrael még inkább magára marad, mivel a világ legtöbb országa úgy érezheti: saját maga is hasonló akció célpontjává válhat, ha szolidaritást mutat Izrael iránt.
2003. 01. 05. (VII/1)
