Kereső toggle

Újabb botrányok a brit uralkodócsalád körül

A királynő megvédte komornyikját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nehéz idők járnak mostanában az angol királyi családra. A végéhez közeledik II. Erzsébet királynő uralkodásának jubileumi éve, amelyet már eddig is beárnyékolt két haláleset: előbb nővérének, Anna hercegnőnek, majd édesanyjának, a britek által szinte bálványozott anyakirálynőnek az elvesztése hozott gyászt a londoni Buckingham-palotára. Újabban pedig Paul Burrellnek, Diana hercegnő egykori komornyikjának meglepő hirtelenséggel félbeszakadt pere okoz fejfájást a királyi családnak – különösen azóta, hogy a napokban az angol bulvársajtó egy homoszexuális erőszakkal kapcsolatos ügyet is megszellőztetett körülöttük. 



II. Erzsébet angol királynő. Nem tud örülni a jubileumának Fotó: Reuters

Tovább gyűrűzik a Burrell körüli botránysorozat, miután Diana hercegnő komornyikját korábban azzal a váddal állították bíróság elé, hogy különféle tárgyakat tulajdonított el a néhai hercegnő hagyatékából. A vádat néhány nappal ezelőtt váratlan gyorsasággal ejtették, amikor a királynő hirtelen megvilágosodás eredményeként bejelentette: annak idején Burrell személyesen közölte vele, hogy megőrzésre magához veszi Diana néhány holmiját. Hogy ezzel miért nem lépett idejében a nyilvánosság elé a királynő, azt alattvalói is buzgón találgatják. Többekben – bizonyára nem ok nélkül – felmerül a kérdés, vajon nem attól tartva emlékezett-e mégiscsak vissza néhány évvel ezelőtti beszélgetésére Burrellel, mert a per során a család számára igen kényelmetlen tények is napvilágra kerülhetnek. 

Ilyen, nem kis kellemetlenséget okozó részlet például a brit bulvársajtó által a napokban megszellőztetett hír, mely szerint a St. James-palotában, Károly trónörökös rezidenciáján a herceg egyik közeli munkatársa szexuális erőszakot követett el egy komornyik ellen. A magát George Smith néven azonosító áldozat, a palota volt alkalmazottja, a falklandi háború veteránja a Mail on Sunday cím? lapnak adta el sztoriját. Smith állítása szerint az erőszak 1989-ben történt, majd 1995-ben az illető újra próbálkozott, amikor a trónörököst kairói útján kísérték. Smith azt állítja, hogy a herceg a botrány elkerülésére igyekezett eltussolni a dolgokat. A rendőrség tavaly nyomozást kezdett az ügyben, a Scotland Yard azonban úgy nyilatkozott, hogy később ejtették az ügyet, mivel a sértett nem kívánt vádat emelni. Az eset azután került újra reflektorfénybe, hogy Burrell pere váratlanul félbeszakadt. 

Smith nyilvánvalóan úgy döntött, ez a legmegfelelőbb idő a leleplezésre. Burrell ugyanis rögtön a per lezárása után eladta sztoriját a Daily Mirror nev? bulvárlapnak. A lapban – és a tárgyalás folyamán is – szóba került, hogy Diana egy alkalommal magnón rögzítette az egyik alkalmazott vallomását az 1989-es erőszakról. Más bulvárlapok felkapták a sztorit, ami végül Smith megnevezéséhez vezetett. Az erőszakkal vádolt személy nevére egyelőre nem derült fény, az illető azonban nyilatkozatban "szavahihetetlen alkoholistának" bélyegezte Smith-t. A volt komornyik saját esetén kívül említést tett arról is, hogy egy alkalommal szemtanúja volt egy hasonló esetnek a királyi család egyik tagja és a palota egyik alkalmazottja között. A királyi család részéről hangsúlyozták, hogy a krónikus kimerülésben szenvedő Smith "ebben az esetben nem a legmegbízhatóbb tanú". A Mail on Sunday-nek tett nyilatkozatában Smith elmondja: 1996-ban beszámolt az eseményekről Diana hercegnőnek, aki magnóra rögzítette vallomását. A kazetta sorsáról egyelőre senki nem tud. 

A királyi családdal foglalkozó elemzők egyetértenek abban, hogy a királyi palotákban folyó illegális cselekedetek leleplezése jelentős kárt okozhat a brit monarchiának, és adut adhat azok kezébe, akik már eddig is a monarchia felszámolását kívánták. Burrell mindenesetre már bezsebelhette a maga hasznát: A Daily Mirror kerek 300 ezer fontot (több mint 110 millió forintot) fizetett neki a sztoriért. 

Károly herceg kedden belső vizsgálatot kezdeményezett a St. James-palotában a királyi családot és alkalmazottait ért vádak tisztázására. A vizsgálatot Sir Michael Peat, a herceg személyi titkára és Edmund Lawson tekintélyes londoni ügyvéd fogja vezetni. Peat Károly herceg alkalmazottja, így nem csoda, hogy sokan máris szerecsenmosdatásról beszélnek. Erre reagálva Peat kijelentette, hogy jelenlegi hivatalában új ember, tehát a múltbeli eseményeknek semmilyen módon nem lehet érintettje, ennélfogva bizonyos objektivitással képes kezelni az ügyet. A nyomozás a tervek szerint arra is kiterjed majd, hogy Diana hercegnő és a trónörökös házasságkötését követően az alkalmazottak eladtak-e királyi ajándékokat, vagy hozzájutottak-e olyan ajándékokhoz, kedvezményekhez és pénzhez, melyeket nem kellett volna elfogadniuk. A St. James-palotában történt nemi erőszak hírére kitörő médiaőrület több botrányos ügyet is a felszínre dobott, melyekről egyelőre nem lehet tudni, mennyi igazságtartalommal bírnak. Ilyen többek között az a "szenzációs leleplezés", mely szerint korábban rendszeresen csempésztek be a palotába férfi prostituáltakat. 

II. Erzsébet királynő, akinek a nyilatkozata megmentette Burrellt a per folytatásától, nem fog részt venni a vizsgálatban, hiszen korábbi nyilatkozatában már elmondta, amit tudott. A hivatalos változat szerint a királynő 1997 decemberében fogadta Burrellt, az elhunyt Diana hercegnő komornyikját, aki elmondta neki: Diana néhány holmiját magához vette megőrzésre. A királynő nem sok jelentőséget tulajdonított a komornyik által elmondottaknak, és amikor megtudta, hogy Burrellt több száz tárgy ellopásával vádolják, biztos volt benne, hogy a vádak megalapozottak. Az ügy akkor vett kedvező fordulatot Burrell számára, amikor a királynő az újságból értesült, hogy a rendőrségnek nincs bizonyítéka a Burrell ellen felhozott vádakra, miszerint Diana holmijait a tengerentúlon értékesítette, és egyes ruháit viselte is. Csak ekkor döbbent rá, hogy az 1997-es találkozásukkor Burrell által elmondottaknak jelentősége lehet, ezért értesítette fiát, Károly herceget, aki pedig a rendőrséghez továbbította a királynőtől származó információt. A bulvársajtótól tüzelt közvéleményt azonban elég nehéz meggyőzni arról, hogy a királynő emlékezetét nem az egyre kínosabb részleteket feszegető per, és az esetleges következményektől való félelem frissítette fel ilyen hirtelen. A királynő egyébként mindenképpen a törvény fölött áll – a brit törvények értelmében a királyi család bármely tagja vád alá helyezhető és elítélhető, kivéve magát a királynőt.

Olvasson tovább: