Kereső toggle

Likvidálták a terrorvezért

Betelt a pohár

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Élénk arab és nemzetközi tiltakozást váltott ki Izrael legújabb katonai akciója, melynek során megölték a Hamasz katonai parancsnokát, Szaleh Sehadeh-t, és életét vesztette tizenhárom polgári személy is. Az elítélő nyilatkozatok, amelyek az Európai Uniótól az ENSZ-en és az Arab Ligán át egészen Kanadáig és Ausztráliáig visszhangoztak, nem említették, hogy a Hamasz és Sehadeh az izraeli polgári lakosság szándékos, módszeres irtására szakosodott, hogy Arafat szabad teret biztosított számára, és nem vonta felelősségre tömeggyilkos tettei miatt, valamint hogy Sehadeh polgári személyeket használt "élő pajzsul".



Szaleh Sehadeh már nem él. Gondoskodott utánpótlásról Fotó: Reuters

Hétfőről keddre virradó éjszaka egy F–16 típusú izraeli vadászgép Gáza városában rakétákkal megölte Szaleh Sehadeh-t, a Hamasz katonai parancsnokát és helyettesét, valamint tizennégy palesztint, közöttük tíz gyermeket. Több mint százan sebesültek meg az akcióban, amely nemcsak a célszemély házát rombolta le, de a környező épületekben is jelentős kárt okozott. 

Sehadeh 1953-ban született Gázában jaffai szülőktől, akik az 1948-as háborúban menekültek a városba. Az izraeli katonai hírszerzés szerint Sehadeh kezdetben éltanulója a gázai középiskolának, majd az egyiptomi Alexandriába utazik tanulmányai folytatására. Gázába visszatérve az Iszlám Egyetemet látogatja. Itt kóstol bele a politikába, és csatlakozik a fundamentalista Muzulmán Testvériséghez. 1987-ben egyik alapítója (Ahmed Jaszin sejk mellett) a fundamentalista Hamasz szervezetnek. 1988-ban Jaszin sejkkel együtt letartóztatják, majd 1995-ben – a békeszerződés keretében – palesztin börtönbe kerül át. Innen rövidesen szabadul, és élére áll a szervezet katonai szárnyának. 

Sehadeh az izraeli körözési listán előkelő helyet foglalt el. Több száz fegyveres akciót szervezett Izraelben, a Gázai övezetben és a Nyugati Parton egyaránt, a kezéhez több mint kétszáz izraeli vére tapad. A "Védőpajzs" hadműveletet követően, az izraeli csapatok kivonása után ő szervezte újjá a terrorszervezet nyugati parti (elsősorban nabluszi) sejtjeit. Családi házát Beit Hanounban az izraeli hadsereg rombolta le, ám ő megmenekült. Gázában bérelt lakást, de sosem töltött két vagy három éjszakát egy helyen.

A Hamasz, amely az elmúlt két évben számtalanszor hajtott végre tömeggyilkosságokat izraeli polgári személyek ellen, bosszút esküdött, és tömeggyilkossággal fenyegette meg Izraelt. A Palesztin Hatóság is elítélte a légicsapást, és sürgette a nemzetközi közösség beavatkozását "az efféle tömegmészárlások megakadályozására". Arról nem szólt a nyilatkozat, hogyan lehetséges az, hogy a Hamasz terrorszárnya – csaknem kilenc évvel az oslói folyamat megindulása után is – szabadon szervezheti az izraeli polgári lakosság elleni tömeggyilkos akciókat. A Palesztin Hatóság kötelessége lett volna elejét venni a Hamasz terrorjának, felszámolni a szervezetet és begyűjteni fegyvereit. 

Kofi Annan ENSZ-főtitkár elítélte az izraeli támadást. Fred Eckhard szóvivő szerint Izraelnek jogi és erkölcsi kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerülje ártatlan emberek halálát. Azzal, hogy rakétával lőtt egy lakóépületre, ezt a kötelezettségét megszegte. 

Ariel Saron izraeli miniszterelnök szerint Sehadeh megölése "egyike a legnagyobb sikereknek" a palesztin terrorizmus ellen vívott harcban. 

A kormányfő ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az akciónak polgári áldozatai is vannak. Kijelentette, hogy nem köt semmiféle kompromisszumot a terrorral, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel harcol ellene. Gideon Meir, az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint a támadás egy "olyan ismert terroristát ért, aki több száz izraeli polgári személy ellen szervezett terrortámadást". Meir szintén sajnálkozását fejezte ki a polgári veszteségek miatt. Az izraeli hadsereg és a Shin Bét vizsgálatot rendelt el a nagyszámú polgári áldozatot követelő támadással kapcsolatban. A katonai források szerint nem volt helyes döntés, hogy az F–16-os harci gép egytonnás bombát használt Sehadeh házának megsemmisítéséhez Gáza város viszonylag sűrűn lakott területén. A Miniszterelnöki Hivatal és a Honvédelmi Minisztérium által kiadott közleményben az áll, hogy az akciót abban a tudatban hagyták jóvá, hogy az nem okozza majd ártatlan polgári személyek halálát. Benjamin ben-Eliézer izraeli védelmi miniszter Londonban jelentette ki, hogy korábban több ízben elhalasztották a támadást, mivel fennállt a veszély, hogy civilek halálát is okozhatja. Sehadeh likvidálásáról és annak módszeréről két hónapja döntött a biztonsági kabinet, benne Simon Peresz külügyminiszterrel.

A légicsapásra az után került sor, hogy július 16-án a Hamasz terrorsejtje kilenc izraeli polgári személyt ölt meg Emmanuel közelében. Valamennyien egy autóbusz utasai voltak. A terroristák előbb pokolgépet robbantottak a busz alatt, majd kézigránátokat hajítottak a menekülőkre, és géppuskatűzzel árasztották el őket. Két nappal később egy palesztin gyilkos páros robbantott Tel Aviv régi autóbusz-állomásán. A támadásban hárman haltak meg, köztük egy román és egy kínai vendégmunkás.

Sehadeh, a Hamasz alapítója és katonai parancsnoka temetésén százezres, bosszúért kiáltó tömeg vett részt. Több száz álarcos a levegőbe lövöldözött. A menetben valamennyi palesztin frakció, így a Hamasz, az Iszlám Dzsihád, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Fatah is képviseltette magát. Jasszer Arafat felhívta a nemzetközi közösséget, hogy küldjenek fegyveres erőket a térségbe a palesztin polgári lakosság védelmére. Az Al-Dzsazíra televíziós állomásnak adott interjújában a palesztin vezető kilátásba helyezte, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért a "Saron által elkövetett bűnök miatt". 

A Hamaszról szóló összeállításunk:  Céljuk a végső megoldás

Olvasson tovább: