Kereső toggle

Kijózanító bizonyítvány

Tom Lantos Amerika hangja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Azt tanácsolom a magyar választóknak, hogy éljenek a szabad társadalomban az állampolgárok számára a jogaik érvényesítéséhez rendelkezésre álló legfontosabb eszközzel: a titkos szavazással – mondta a héten magánlátogatáson Budapesten tartózkodó Tom Lantos. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti társelnöke a Hetek kérdésre kijelentette: a magyarországi szélsőséges jelenségek erősödése is azt jelzi, hogy régi adósság a budapesti Holokauszt Múzeum megnyitása. 



Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet és Tom Lantos Budapesten Fotó: Somorjai L.

"Egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek mintegy hatszázezer állampolgárát gyilkolták meg vallási meggyőződésük vagy születésük miatt, erkölcsi kötelezettsége, hogy létrehozzon egy nagyszabású, állami forrásokból finanszírozott múzeumot a holokauszt rémtetteinek dokumentálására" – jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva budapesti sajtótájékoztatóján Tom Lantos. A képviselőtől azt kérdeztük, hogy mi a véleménye az évek óta halogatott budapesti Holokauszt Múzeum ügyéről, miközben a rekordgyorsasággal elkészült Terror Házában egy szó sem esik a zsidó vészkorszakról. A washingtoni képviselőház külügyi bizottságának társelnöke – Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet és a budapesti izraeli nagykövetség képviselőinek jelenlétében – leszögezte, hogy egyetért azokkal, akik szerint már réges-rég meg kellett volna nyitni egy ilyen múzeumot. 

Tom Lantos az amerikai példára hivatkozott: "A washingtoni Holokauszt Múzeum megnyitása óta a leglátogatottabb múzeum az amerikai fővárosban, amelyet több millió ember látott már. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy helyet kaptam a múzeum elnökségében. Ez a múzeum az egyik legkiválóbb pedagógiai eszköze az amerikai társadalomnak. Nem az egyetlen, mivel hasonló múzeumaink vannak más városokban is Los Angelestől New Yorkig. Figyelembe véve az országban jelentkező egyes folyamatokat nyilvánvaló, hogy a magyar társadalomban fájdalmasan nagy szükség van arra, hogy az emberek halljanak arról, milyen fontos minden egyes emberi lény elfogadása. Arról, hogy minden ember tiszteletet érdemel, függetlenül a nemzetiségétől, vallásától vagy származásától, és joga van arra, hogy képességei alapján megvalósíthassa önmagát."

Sajtótájékoztatóján Tom Lantos elmondta: reméli, hogy az áprilisi parlamenti választásokon a magyar állampolgárok a szabad és demokratikus társadalomra voksolnak, és nem engedik a gyűlölet nyelvét beszélő politikai erőket a hatalom közelébe. Tom Lantos nem kívánta kommentálni a Fidesz–MIÉP-koalíció lehetőségét firtató kérdést. "Minden demokratikus alapelv? szervezettel, emberrel szívesen szóba állok, de nem hiszem, hogy a MIÉP vezetősége ilyen lenne" – mondta. Úgy vélte, hogy a MIÉP a gyűlölet nyelvét alkalmazza, ez pedig a "gyűlölet alkalmazásához" vezet. Utalt a MIÉP elnökének arra a kijelentésére is, amelyet Csurka István az Egyesült Államokat ért terrortámadás napján tett. A budapesti Terror Házának megnyitása kapcsán a politikus megjegyezte: emlékeztetni kell mindenkit arra, hogy a szélsőségeknek nincs helye a civilizált társadalmakban. 

Tom Lantos Magyarország mellett több országot is – Kínát, Japánt, Franciaországot és Németországot – meglátogat. Az utazás célja, hogy kiálljon a George W. Bush amerikai elnök által a nemzetközi terrorizmus ellen meghirdetett harc mellett. Említést tett arról is, hogy Bush elnök néhány hét múlva találkozik Tony Blair brit miniszterelnökkel. Sajtóhírek arra utaltak, hogy a csúcstalálkozón feltehetően egy Irak elleni katonai művelet terveinek véglegesítéséről lesz majd szó. Tom Lantos szerint tavaly szeptember 11-én, a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadás napján az Egyesült Államok elveszítette ártatlanságát és illúzióit, ugyanakkor eltökéltségét nem.



***

A sajtótájékoztatót követő nap reggelén Budapest több forgalmas pontján – így az Árpád-híd Parlament felé eső oldalán – gyalázkodó, angol nyelv? feliratok jelentek meg. Az óriásplakátokra festett feliratok többek között azt követelték, hogy Tom Lantos "takarodjon haza". A szélsőséges feliratok napokkal később, lapzártánk idején változatlanul olvashatóak voltak ezeken a helyeken. Tom Lantost 1944-ben, tizenhat évesen Budapesten a csendőrök elfogták, és munkaszolgálatra hurcolták. A fogságból megszökött, és a Raoul Wallenberg által létesített védett házakban bujkálva túlélte a nyilas terrort. Szüleit és más rokonait azonban elhurcolták, és csak apja élte túl a holokausztot. Lantos egyike volt annak az öt magyarországi túlélőnek, akiknek a vallomásai alapján Steven Spielberg és az általa vezetett Soá Alapítvány elkészítette az Utolsó napok cím? dokumentumfilmet a magyar zsidóság pusztulásáról.

Olvasson tovább: