Kereső toggle

Tízéves német magyar barátság

A bajor kártya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor kabinetfőnöke leintette a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítóját, aki a kisebbségi kérdést firtatta a héten Budapesten rendezett magyar–német szimpóziumon, melyet a magyar–német partnerségi szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A Bundestag német–magyar képviselőcsoportjának elnöke szerint a magyar kormány "kemény hangú leveleket" kap az utóbbi időben Brüsszelből. 

"Mi, németek azért harcolunk, hogy Magyarország, amilyen hamar csak lehet, tagja legyen az Európai Parlamentnek" – mondta a Heteknek Markus Meckel német parlamenti képviselő. A képviselő hangsúlyozta, hogy vannak olyan országok, amelyek újabb uniós pénzforrásokért kiabálnak, holott "a már rendelkezésre álló eszközöket sem tudják lehívni", nyilvánvalóan utalva ezzel a Magyarország által igénybe nem vett lehetőségekre. Némileg meglepő volt Meckel "elszólása", mely szerint a hamarosan összeülő Európai Konventben, amely Európa jövőjének hivatott utat szabni, a résztvevő kelet-európai államok "talán nem szavazhatnak". Meckel nehezményezte azt is, hogy a magyar–német szimpóziumon mindössze két magyar ellenzéki politikus vehetett részt, akik közül Szabó Vilmos, az MSZP külügyi szakértője nem tartotta az ünnepi alkalomhoz méltónak, hogy emiatt panasszal éljen. Meckel a Heteknek hangsúlyozta: "A vonat halad előre, a kritériumok is világosak. A legjobb országokkal – és Magyarország közéjük tartozik – be fogjuk fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, és a következő európai parlamenti választáson már Magyarország is tagországként fog részt venni." A német képviselő a német parlamenti választásokkal kapcsolatban sietett aláhúzni: "Lehet, hogy Stoibernek van a legjobb esélye a
konzervatívok között, de a konzervatívoknak semmi esélyük sincs a küszöbön álló németországi választásokon."

A szimpózium kormánypárti felszólalóitól meglepő kijelentéseket is hallhattunk. Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke leszögezte: "A 2000. évig lényegében lezártuk a rendszerváltást." A politikus azt nem indokolta, miért éppen ez a kerek esztendő a vízválasztó. Azt is fontosnak tartotta megállapítani, hogy a Mohács és Trianon után elharapózott magyar pesszimizmus és panaszkodási kedv az utóbbi évek során megváltozott. Nagy Andor egyébként rövid úton "helyre tette" a szimpóziumon elnöklő Matthias Rüböt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítóját, aki a Magyarországon meglévő, kisebbségekkel kapcsolatos problémákat firtatta kérdéseivel. Nagy Andor sietett leszögezni, hogy nem helyesek a német újságíró felvetései, hiszen Magyarországon nincsenek "nagy" kisebbségi problémák. Rüb egyébként utalt arra, hogy valószínűleg azért érti meg egymást olyan jól a két ország politikai elitje, mert mindkét helyen "polarizált a politikai térség". Rüb szerint viszont ez az állapot rossz hatással lehet a politikai intézményrendszerre olyan országokban, ahol még nem volt ideje stabilizálódni a demokráciának, míg a nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező USA-ban ez nem okoz gondot. Az újságíró utalt rá: valószínűleg a magyar–német kapcsolatokat is meghatározza a politikai színezet, bizonyára ezért is fog sor kerülni hamarosan a Duna menti csúcstalálkozóra Orbán Viktor magyar, Stoiber bajor miniszterelnök és Schüssel osztrák kancellár részvételével. Reinhard Schorlemer, a Bundestag német–magyar képviselőcsoportjának elnöke elmondta, hogy bár a magyar–német partnerségi szerződés február 6-án lejárt, a német parlament újabb öt évre meghosszabbította, ami a kormányzó hatalmat bizonyos ígéretekre kényszeríti. "A német kormány mindent megtesz, hogy Magyarország részt vegyen a 2004-es európai parlamenti választásokon – szögezte le Schorlemer.
– Magyarország Brüsszelből kemény hangú leveleket kap, mivel az Európai Bizottságot aggasztja a nyugdíjreform és az egészségügy reformja (illetve ezek hiánya)" – állította a német képviselő, aki szerint Németország segítséget fog nyújtani hazánknak az immár schengeni határok védelmében.

Olvasson tovább: