Kereső toggle

Román magyar csúcstalálkozó

Derűs félelmek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahhoz képest, hogy a román sajtó vért várt a miniszterelnöki találkozón, minden nagyon simán, sőt elegáns der? közepette zajlott. Orbán Viktor és Adrian Nastase nem győzték dicsérni egymást a kapcsolatok javításában betöltött szerepükért. Kiszivárgott hírek szerint valóban kezd kirajzolódni a kompromisszum: ha a magyar fél a romániai románok számára is korlátlanná teszi a magyarországi munkavállalást, abbamaradhat a véget nem érő vita. Ez annyira meglepte a román sajtót, hogy a bukaresti lapok azóta sem kommentálták: a román közvélemény és a média nemigen tud mit kezdeni pozitív vagy annak látszó fejleményekkel a román–magyar viszonyban.



Közép-európai miniszterelnökök. Orbán Viktor balján Miller lengyel, Nastase román és Dzurinda szlovák kormányfő

Persze a valóban meglepően enyhe hangulat nem feltétlenül azonos a problémák megoldásával. Lehet, hogy csak a pillanatnyi helyzet átmeneti következménye, és a státustörvény kapcsán a kampány hamarosan a régi hevességgel folytatódik. Az is lehet, hogy átmegy egy másik kampányba, mondjuk a Sapientia ellen: a helyi román szervezetek heves harcba kezdtek, amiért az egyetem csíkszeredai részlegében bemutatták a Duna TV dokumentumfilmjét a székely megyék románosításáról.

Sok oka lehet annak, hogy Nastase és csapata most épp csitítja a botrányt. Gyanítható, hogy a kormányfő és Iliescu elnök washingtoni látogatása során nem kapott megerősítést arra, hogy Románia profitál a kampányból. Hogy egy vitatott értelmezés? mondat a magyarországi uniós jelentésben az európai normákkal ellentétesnek minősíti a törvényt, nem változtat azon, hogy a Romániára vonatkozó jelentés keményen hiányolja a valóságos integrációs erőfeszítéseket. Nehéz megítélni hogy most épp mit remélnek vagy mit nem remélnek a román politikusok a NATO-tagság ügyében: gyaníthatóan nem akarják az esélyt a minimálisra csökkenteni a vita elmélyítésével.

Egy viszont sajnos biztos: a békülékeny hang mögött sem érzékelhető annak fel- és elismerése, hogy a magyarok hátrányos helyzetben vannak Romániában, érthető a támogatásuk. A nyilatkozatokból továbbra is süt a felháborodás, amiért Magyarország megengedheti magának, hogy segítse őket, méginkább, amiért a romániai magyarok ezáltal több perspektívát kapnak, mint a romániai románok. 

Ráadásul azt sem tudni, mi van abban a paksamétában, amit Orbán Bukarestben kapott: a megoldás esélye vagy a kapcsolatok időzített bombája. Ha a dokumentum azoknak a kifogásoknak tételes összefoglalója, amiket eddig rendezetlenül és ötletszerűen emlegettek, akkor a románok olyan státustörvényt követelnek, amely maximum a könyvtárhasználat terén nyújt előnyöket a romániai magyaroknak. 

Nastase korábban elkotyogta, hogy a jelenlegi magyar vezetéssel nem akar, nem fog megegyezni – talán azért volt ilyen derűs a bukaresti találkozó, mert a román kormányban először merült fel, hogy a következő négy évben is Orbánékkal kell küszködniük. Nastase abban (is) téved, hogy a törvény nem egy nacionalista kormányzat produktuma, hanem a félelemé, hogy Magyarország uniós tagsága és Románia lemaradása elszakítja a határon túliakat az anyaországtól és saját jövőjüktől. Márpedig ez akkor is reális félelem, akkor is megoldandó kérdés, ha tavasztól új koalíció vezeti Magyarországot.

Olvasson tovább: