Kereső toggle

Az új világkorszak feladatairól

Közösen az életért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tony Blair brit miniszterelnök élete eddigi legfontosabb beszédében a közösség eszméjén alapuló új világrend körvonalait vázolta fel. A Munkáspárt brightoni konferenciáján Blair hangsúlyozta, hogy a terrorcsapások után megrendült világot "újra kell rendezni". Az új egységet a világ konfliktusainak kezelésére, így például Afrika, Észak-Írország gondjainak rendezésére, és a közel-keleti béke megteremtésére lehetne felhasználni. 



Tony Blair: "A modern szociális demokrácia útmutató gondolata a közösség, amely a szociális igazság elvén alapul. Azon az elven, hogy az emberek felemelkedését nem a születésük, hanem az érdemeik határozzák meg. Minden tisztességes társadalom számára a mércét nem a gazdagok és az erősek elégedettsége, hanem a szegények és a gyengék iránti elkötelezettsége jelenti." Fotó: Reuters

Szuggessztív beszédében Blair a "terror nélküli életet" nevezte a legalapvetőbb szabadságjognak, amelynek védelme érdekében új menekültügyi és egyéb törvények kellenek.

A brit miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől sem, hogy az új világrend kialakításában Amerika mellett Nagy-Britannia döntő szerepet kíván játszani. Blair egyértelműen a George W. Bush amerikai elnök utáni második legfontosabb világpolitikai szereplőként állította be magát. A brit politikus szemmel láthatóan megpróbálja kihasználni azt a lehetőséget, amit a szeptemberi terrortámadás jelent pozícióinak megerősítésére a világpolitika színpadán.

Elemzők felhívják arra is a figyelmet, hogy a brit kormányfő beszéde morális meggyőződéssel átitatott volt: erkölcsi kötelességként állította be a demokrácia ellenségei és a terrorizmus elleni harcot. Blairt egyébként az egyetlen olyan európai politikusnak tartják, aki meggyőződésből beszél és politizál. Mostani állásfoglalása, amely összefüggő politikai ideológiát tartalmaz, valószínűleg meg fogja határozni vezetési stílusát a közeljövőben, és akár még a Munkáspárt jellegét is megváltoztathatja. 

Blair beszédében új közösségi szellem szükségességét hangsúlyozta, mely szerinte mindig is a magvát képezte az ő személyes politikai, sőt még spirituális meggyőződésének is. Kiállt azok mellett az értékek mellett, amelyek szerinte mindig is jellemezték a Munkáspártot: a közösség, a társadalmi igazságosság, a demokrácia, valamint a gyengék és szegények iránti elkötelezettség. "Ha az 1993-as ruandai események, amikor is egymillió embert mészároltak le hidegvérrel, ma ismét megtörténnének, erkölcsi kötelességünknek tartanánk, hogy fellépjünk" – utalt Blair a humanitárius beavatkozásoknak a nemzeti szuverenitást figyelmen kívül hagyó új korszakára. A brit vezető hangsúlyozta, hogy sem a britek, sem az amerikaiak nem tudnak egyedül sikerrel fellépni az egyetemes értékek védelmében, "de a nemzetközi közösség együtt, ha akar", eredményes lehet. Blair igyekezett visszautasítani a "kettős mérce" vádját, mely szerint a nemzetközi közösség csak akkor lép fel, ha gazdasági érdekei fűződnek a beavatkozáshoz. A politikus szerint ennek ellenkezőjét bizonyítja Milosevics Jugoszláviájának két évvel ezelőtti bombázása. 

Blair lándzsát tört a globalizmus mellett is. "Nem az a kérdés, hogyan kellene megállítani a globalizmust, hanem az, hogy hogyan tudjuk a közösség erejét felhasználni arra, hogy igazságos legyen. Ha a globalizáció csak keveseknek hajt hasznot, akkor el fog bukni, és megérdemelten…; de ha a hatalom, a gazdagság és a lehetőségek sokak számára elérhetőek lesznek…, akkor olyan nemzetközi mozgalommá fog válni, amit büszkén vezethetünk" – húzta alá a brit miniszterelnök.

Olvasson tovább: