Kereső toggle

Kényszerű hadviselés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az első amerikai megfontolás a támadás lett volna a tálib kormány ellen, de végül mind a politikai, mind a katonai vezetés jobb belátásra tért: ráébredtek, hogy a szokványos hadműveletekkel nem tudnak fellépni az ilyen nemzetközi terrorszervezet ellen, mivel a bombák és rakéták ismét csak ártatlan emberek vérét ontanák, a bűnözők pedig biztos helyen röhöghetnének a markukba, majd pedig ismételt terrorcselekményekkel vághatnának vissza, ami megint csak felesleges vérontáshoz vezetne. 

A megoldás tehát nem más, mint az, hogy saját módszereikkel kell fellépni a gyilkosok ellen, és nem szabad megengedni, hogy ők hozzák a háborút hozzánk, inkább nekünk kell elvinni hozzájuk. Vagyis: sokkal nagyobb hatáskört kell adni a hírszerző szerveknek, hogy ügynökeik beszivároghassanak a terrorcsoportokba, és katonai csapást még azt megelőzően lehessen rájuk mérni, hogy elkövethetnék aljas cselekedeteiket. 

Pontosan erre az elvre épült John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter és a Bush-kormányzat terrorellenes csomagterve, amely fokozott hatáskört kért az elhárító szervek számára, hogy a korszer? technika vívmányait, különösen az elektronikát szélesebb körben alkalmazhassák az erőszakos cselekedetek megelőzése, illetve elkövetőik ártalmatlanná tétele szolgálatában, illetve meghatározatlan időre őrizetben tarthassák azokat a bevándorlókat és látogatókat, akikre a nemzetbiztonság veszélyeztetésének gyanúja hárulhat. Szükséges lenne továbbá szigorúbb rendszabályok foganatosítása a repülőtereken, drákóibb rendelkezések a pénzmosás megakadályozása érdekében, a hírszerzési adatok szélesebb kör? és nagyobb mérv? cseréje, valamint a külföldi diákok behatóbb ellenőrzése. Ashcroft leszögezte: "Szükségünk van eszközökre a terrorizmus megelőzése érdekében." Sürgette tehát a törvényhozást ezeknek a szinte elengedhetetlen rendszabályoknak a jóváhagyására. 

Voltak már persze hasonló javaslatok a kongresszus előtt, de a légiforgalmi társaságok felemelték szavukat az erélyesebb biztonsági intézkedések ellen, mivel azok túlságosan sokba kerülnének. A bankok ellenezték a tengerentúli pénzmosók elleni megtorló intézkedéseket, a számítógép-vállalatok pedig sikeresen meggyengítették azokat a törekvéseket, amelyek korlátozták a rejtjelező szoftverek eladását a határokon kívül. A közoktatási intézmények megtagadták a külföldi diákok megfigyelését. Konzervatív és liberális csoportok egyetértésben munkálkodtak, hogy meghiúsítsák a szövetségi hatóságok jogkörének kiszélesítésére irányuló javaslatokat a telefonlehallgatások és egyéb megfigyelési eszközök alkalmazása terén. Az ilyen hozzáállások még most, a tragédiát követően sem szűntek meg. Egyes polgári szervezetek ma is a szabadságjogok megnyirbálásának esetleges lehetőségét látják e törekvésekben. Mind 

a törvényhozás, mind az igazságszolgáltatási hatóságok, mind pedig a rendfenntartás és a biztonsági szolgálat nehéz helyzetben van a kérdést illetően, de rövid időn belül valamiféle egyetértésre kell jutniuk. Amint Ashcroft igazságügy-miniszter mondotta: "Beszéddel nem lehet megelőzni a terrorizmust. Tettekre van szükség a kongresszus részéről."

Bush elnök a napokban türelmet kért az amerikai néptől, biztosítva honfitársait, hogy a Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett merénylet nem marad büntetlenül, de ez nem lesz valamiféle rövid lejáratú háború, és nem is lehet a szokványos mércével mérni. Az amerikai különleges egységek behatoltak Afganisztán területére, és kutatnak bin Laden holléte után, ugyanakkor célpontokat keresnek, amelyekre le lehet csapni, mégpedig eredményesen, hogy ezzel gyengítsék, végső fokon pedig megsemmisítsék a rejtőzködő terrorbandákat. Idáig rendben is lenne a dolog, csak egyet nem tud valójában senki: hol vannak még terroristasejtek Afganisztánon kívül. Vajon mely országok tűrik el, illetve adnak menedéket ezeknek a hordáknak, jóllehet az ENSZ már határozatot hozott, hogy meg kell fékezni a terrorizmust. A világ országainak nagy része kiállt az Egyesült Államok mellett, vannak azonban olyanok is, mint Irán, ahol Khomenei Ajatollah, az ország legfőbb vallási vezetője így nyilatkozott: "Nem, mi nem vagyunk veletek, és nem vagyunk terroristák." 

Az ENSZ meghívta New York polgármesterét, Rudolph W. Giulianit, hogy beszédet mondjon a közgyűlésen, amely hétfőn kezdte meg vitáját a terrorizmus kérdésében. A Nagy Almának is nevezett város első embere a jelenlévő küldöttekhez folyamodott, és kérte a világ országait, hagyjanak fel az erőszak iránti semlegességükkel. "Önök vagy a civilizáció oldalán állnak, vagy a terrorizmusén. Nincs idő a további tanulmányozásra vagy homályos irányelvekre. A terrorizmus brutális és embertelen, semmibe veszi az életet, illetve a béke elveit. Ennek bizonyítékai ott fekszenek a Világkereskedelmi Központ romjai alatt, amelyek nem egész két mérföldre vannak innen, ahol ma összegyűltünk… Akik pedig azt mondják, hogy meg kell értenünk a terrorizmus okait, jöjjenek el velem a temetések ezreire New Yorkba, és magyarázzák meg ezeket a tébolyodott és elmebajos megfontolásokat azoknak a gyerekeknek, akik apa és anya nélkül fognak felnőni, valamint a szülőknek, akiktől minden ok nélkül elszakították a gyerekeiket. Az Egyesült Nemzeteknek ebben a kérdésben meg kell vonnia a határt. Véget kell érnie az erkölcsi relativitás korszakának a terrorizmus gyakorlói és elnézői, valamint az ellene fellépő nemzetek között" – mondotta. Szabatosabban talán megfogalmazni sem lehetne a civilizált világ véleményét.

Olvasson tovább: