Kereső toggle

Bush balkáni látogatása

Maradnak a békefenntartók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai államfő a hét elején, a G8-csúcstalálkozót követően felkereste a Koszovóban állomásozó amerikai békefenntartó egységeket. Négyórás ottléte alatt Bush aláírásával törvényerőre emelt egy javaslatot, amely 1,9 milliárd dollárral megemeli a fegyveres erők fizetését és juttatásait, beleértve a betegbiztosítást.



George W. Bush egy koszovói bázison. Nem vonul ki, csak átcsoportosít Fotó: Reuters

A katonák hurrával fogadták azt a bejelentését is, hogy jövőre több milliárddal növelik majd életszínvonalukat, amely a Clinton-kormányzat alatt sülylyedő irányt mutatott. "Amerika tartozik Önöknek a megfelelő életnívóval. Amikor felléptem mint elnökjelölt, megígértem Amerikának, hogy útban van a segítség egyenruhát viselő polgárainknak. Ma büszkén mondhatom: a segítség megérkezőben van." Az elnök megragadta az alkalmat arra is, hogy felszólítsa Európát, vállaljon nagyobb részt a balkáni békefenntartó szolgálatban. Sürgette továbbá a helyi és nemzetközi rendőrséget, foglalja el mielőbb a NATO-erők helyét, hogy az amerikai csapatok hazatérhessenek. Bush, aki a választási kampány alatt a Balkánon szolgálatot teljesítő amerikai békefenntartók kivonásának szükségéről beszélt, kijelentette: jelentős mennyiség? tennivaló maradt a béke biztosítása érdekében, mielőtt az amerikaiak nélkülözhetővé válnak. Hangsúlyozta azt a tervét, hogy szilárdan kitart az európai szövetségesek mellett, akik a Balkánon állomásozó nemzetközi erők derékhadát szolgáltatják. "Együtt vonultunk be, és távozni is együtt fogunk" – szögezte le.

Bush a koszovói látogatás alatt olyan tájékoztatást kapott, hogy csökkent az amerikai hozzájárulás a békefenntartó tevékenységhez. Az Egyesült Államok 5400 katonája állomásozik Koszovóban, ami a NATO vezette 36 200-as létszámú erők 15 százalékát teszi ki. "Amerikának létfontosságú érdeke az európai stabilitás, vagyis a béke a körzetben" – mondotta a katonáknak egyhetes európai látogatásának utolsó napján. Az elnök további feladatokat is kitűzött a békefenntartók elé: "A polgári intézményeket helyre kell állítani és meg kell erősíteni. A szervezett bűnözésnek véget kell vetni. A háborús bűnösöknek szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással. Koszovó nem lehet menedékhelye a másutt folyó zavargásoknak" – szögezte le Bush, aki egy hosszú, 75 kilométeres körzetet szemlélt meg a szomszédos Macedónia hegységeinek lábánál, ahol az elmúlt napokban a tűzszünet ellenére erősödtek a harcok az albán felkelők és a kormánycsapatok között. Bush szeretné, ha a megválasztott macedóniai vezetők együttműködnének az Egyesült Államokkal, illetve az Európai Unió képviselőivel, és létrehoznának "egy olyan rendezést, amely fenntartaná a békét, valamint egyengetné Macedónia útját Európa felé".

Bush a balkáni látogatást megelőzően Putyin orosz elnökkel találkozott Genovában. A két államfő megegyezett abban, hogy egy olyan hidegháború utáni fegyverzetkorlátozási keretmegállapodáson fognak munkálkodni, amely mindkét oldalon csökkentené az atomfegyvereket, ugyanakkor az Egyesült Államok számára lehetővé tenné egy rakétavédelmi pajzs kiépítését. Egy ilyen megállapodás segítene Bushnak eloszlatni a szövetségesek félelmét, hogy egy rakétavédelmi rendszer telepítése újabb fegyverkezésre késztetné Oroszországot. Putyinnak ezzel szemben biztosítékot nyújtana afelől, hogy csökkenne az amerikai fegyverkészlet, amikor a sajátja egyre jobban elavul. "Fiatal vezetők vagyunk, akiknek érdeke, hogy békésebb világot alakítsanak ki: mindketten meg szeretnénk ragadni a pillanat lehetőségét, hogy vezethessünk" – mondotta Bush a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Politikai elemzők már hónapokkal ezelőtt jelezték egy ilyen együttműködés lehetőségét, amely végeredményben újjáalakítaná a két ország több évtizedes leszerelési politikáját. Amerikai kormányzati politikusok azonban nem vártak ekkora haladást a találkozótól. A két vezető fegyverzetkorlátozásról szóló, mindössze hárommondatos nyilatkozata a helyszínen született meg: "Egyetértettünk abban, hogy a világ alapvető megváltoztatása konkrét tárgyalásokat követel mind a támadó, mind a védelmi rendszerekről. Egyes kérdésekben máris erős és kézzelfogható megegyezés született. Rövidesen megkezdjük a beható tanácskozásokat a támadó és védelmi rendszerek egymással összefüggő tárgyköréről." Egyik fél sem adott meghatározott időpontot arról, hogy erre mikor kerül sor, de az egyik amerikai vezető szerint "meghatározott időbeosztást" vettek tervbe. 

A dolog érdekessége, hogy az Egyesült Államok és Oroszország először vette egy kalap alá a támadó és védelmi fegyverrendszereket. Eddig mindkét fajtáról külön tárgyalások folytak. Így viszont megvan a lehetőség arra, hogy könnyebben jutnak majd megállapodásra, mivel a felek jobban át tudják tekinteni a kérdés lényegét. Ugyancsak érdekes megemlíteni, hogy Tom Daschle, Dél-Dakota állam demokrata törvényhozója, aki a szenátusi többség vezetője, visszavonta bírálatát Bush elnök külpolitikájáról azt követően, hogy az államfő a rakétavédelem terén egyetértésre jutott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Úgy tűnik, sikert ért el, nem tudom azonban, hogy tehetek-e nyilvános nyilatkozatot a dologról addig, amíg nem kapok megfelelő tájékoztatást a kormánytól." A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke, Carl Levin kijelentette: komoly hatást gyakorolt rá Bush elnök megegyezése Putyinnal. 

Az orosz elnökkel kötött megállapodás talán hozzásegítette Bush elnököt ahhoz, hogy ellensúlyozhassa a genovai találkozó sikertelenségét. A héten ugyanis több európai vezető sürgette az amerikai államfőt, hogy fogadja el a Kioto egyezményt. Bush megígérte, hogy az Egyesült Államok munkálkodni fog a mérgező gázok kibocsátásának csökkentésén, de nem a szerződés keretein belül. Trent Lott, a szenátus republikánus kisebbségének vezetője elégedett az elnök európai útjának eredményeivel. "Azt hiszem, jelentős mérték? haladás történt Bush elnök és Putyin államfő között. Nézetem szerint Putyin nagyobb hajlandóságot mutat a dolgok átgondolására és azok megbeszélésére, valamint arra, hogy ésszer?bb legyen, mint sok európai szövetségesünk" – nyilatkozta Mississippi állam republikánus szenátora.

Olvasson tovább: