Kereső toggle

Új német rendezési terv

A Balkánhoz csatolnák Magyarországot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Magyarországnak és a többi érintett országnak nem egy délkelet-európai unióhoz kellene csatlakoznia, hanem az Európai Unióhoz. Mindazok a problémák, amelyeket így akarnak kezelni (például a kisebbségi kérdés), azok az EU-n belül oldhatók meg jól" – fejtette ki a Heteknek Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának SZDSZ-es elnöke a napokban a közvélemény elé tárt új német tervekkel kapcsolatban, melyeket a magyar külpolitika értetlenül fogadott. A javaslat ugyanis Magyarországot a balkáni régióhoz, a megalakítandó délkelet-európai unióhoz sorolja, s nyilvánvaló célja, hogy a nacionalista konfliktusoktól sújtott térség ne jelentsen veszélyforrást és többletköltségeket az EU számára. 

A konzervatív német ellenzék pártjai, a CDU és CSU nevével fémjelzett javaslat szerint egy délkelet-európai unió megalakítása visszaszoríthatná a nacionalizmust a balkáni térségben, akár a határok módosításával is. A tervezet szerint a koszovói albánoktól sem lehet megtagadni a függetlenséget, hiszen a szlovének és a horvátok már megkapták az önállóságot. A dokumentum értelmében az EU mintájára jönne létre a délkelet-európai unió, melynek a jugoszláv utódállamok mellett tagja lenne Magyarország, Albánia, Görögország, Bulgária és Románia. Lamers, a két párt frakciójának külügyi szóvivője úgy véli, hogy "konszenzus esetén" lehetséges volna a jelenlegi államhatárok módosítása. 

"A határmódosítások részben a maradék Jugoszláviára vonatkoznak, a többi balkáni ország között vannak ugyan határviták, de ezek nemzetközileg elismert határok"– mondta lapunknak Csapody Miklós, az MDF külpolitikai szakértője, aki szerint "annyira bornírt az ötlet, hogy bár azt mondjuk, érdekes, de gyorsan felejtsük el". Csapody a Heteknek elmondta: "A terv konstruktív ellenzéki javaslat lehetett volna abban az esetben, ha Magyarország jó néhány esztendeje nem az euroatlanti integráció útját választotta volna. Magyarországon nincs, aki megértené, miért kellene nekünk egy délkelet-európai vagy észak- balkáni szövetséghez tartoznunk. Ez teljes mértékben ellentmond minden magyar külpolitikai törekvésnek, az egész ország irányvételének. Majd hozzátette: – A német ellenzék vegye ki Magyarországot a tervből, és mondják azt, hogy a német ellenzék ötletadói plusz a balkáni országok alkossanak egy csoportot, de mi nem." 

A tervezetet a Külügyminisztérium is értetlenül fogadta. Horváth Gábor külügyi szóvivő a Hetek kérdésére elmondta, hogy a hivatalos európai politikában és a német kormány külpolitikájában semmifajta ilyen elképzelés nem jelentkezett. Magyarország NATO-tagként, európai uniós tagjelöltként és a térséggel szomszédos országként tevékeny szerepet vállal a délkelet-európai stabilitást és demokratikus fejlődést előmozdító politikai törekvésekben. A Külügyminisztérium szerint a délkelet-európai térség felzárkóztatása már megindult, a térségbeli országok együttműködnek a NATO-val, erősödnek a kapcsolatok az EU-val. "Pontosan ez az a fejlődési irány, amely a régió országait is bekapcsolja demokratikus értékeken és a stabilitáson alapuló újraegyesítésébe" – mondta a szóvivő.

Szent-Iványi rámutatott, hogy sajnos a javaslat hasonlít azokra a kísérletekre, amelyek az elmúlt tíz évben ütötték fel a fejüket. Az EU megpróbált nekünk valamiféle előszobát teremteni, hogy ne őket zaklassuk, hanem majd valami mást kitalálnak nekünk. A határok módosításának kérdése mindig több konfliktust okoz, mint amennyit megold. 

"Mi azt akarjuk, hogy 2004-re, ahogyan azt Göteborgban elhatározták, a legfelkészültebb tagok lépjenek be az EU-ba, és utána a többiek is bekerüljenek. Nem akarunk semmiféle előszoba-intézményt" – mondta Szent-Iványi.

Olvasson tovább: