Kereső toggle

Ingadiplomáciába kezdett Powell

Amerika ismét aktív

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mosolyok és kézszorítások ellenére más-más nézetet vallott az amerikai elnök és az izraeli kormányfő a közel-keleti helyzetről. Bush arra ösztökélte izraeli vendégét, hogy legyen fogékonyabb a politikai rendezés iránt, míg Saron fenntartotta álláspontját, miszerint legalább tíz erőszakmentes napot tart szükségesnek, mielőtt Izrael megtenné a következő mérsékelt lépést, amelyet az amerikai kormány javasol. 



Colin Powell amerikai és Simon Peresz izraeli külügymi-niszter. "Zéró tolerancia" az erőszakkal szemben Fotó: Reuters

Saron voltaképpen egy hétfőn tartott pénzszerző rendezvényre érkezett New York-ba, de felkérést kapott, hogy látogasson el a Fehér Házba. Míg az amerikai államfő – ha óvatosan is, de – hangsúlyozta az elmúlt hetekben elért haladást, addig Saron az áldozatokról beszélt: "Meg kell értenie, Elnök Úr, hogy ha a múlt héten öt halottunk volt, az annyi, mintha az Egyesült Államokban 250, esetleg 300 személyt gyilkoltak volna meg a terroristák" – szögezte le az izraeli kormányfő, aki kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Jasszer Arafattal, amíg folytatódik az erőszak. "Az izraeli álláspont az, hogy mi csakis akkor tárgyalhatunk, azaz akkor szeretnénk tárgyalni, amikor teljesen megszűnnek a háborús cselekmények, a terror, az erőszak és az uszítás. Különben nem hiszem, hogy betartható békét sikerülne kötnünk" – hangsúlyozta Saron. A két politikus tanácsadói a találkozót követően megkísérelték a lehető legjobban eltussolni az ellentéteket a két vezető között. Míg az Egyesült Államok száz-százalékos erőfeszítést akar, addig Izrael százszázalékos eredményhez ragaszkodik a tűzszünet terén. Figyelembe véve, hogy a Fehér Ház eredetileg húzódozott a közel-keleti közvetítéstől, a Bush–Saron találkozó és Colin Powell külügyminiszter ezt követő útja fordulatot jelent a kérdésben – alig öt hónap leforgása alatt. Nem egyedi jelenség ez a Bush-adminisztráció eddigi külpolitikájában. Voltak változások például az általános felmelegedés kérdésében, a rakétavédelmi pajzs merev álláspontjában, a kínai politikában, az energiakérdésben – és még lehetne sorolni. 

Az ilyen irányváltások nem tesznek jót politikusi népszerűségének. Két hete a New York Times és a CBS tévéhálózat közvélemény-kutatást folytatott, amelynek eredményei azt mutatták, hogy George W.

Bush népszerűsége alaposan megcsappant, annak ellenére, hogy adócsökkentési tervét megszavazta a törvényhozás, és európai útja is nagyrészt kedvező sajtóvisszhangot váltott ki. Az amerikaiaknak több mint a fele kétségbe vonja, hogy Bush képes lenne megoldani egy komoly nemzetközi válsághelyzetet. Az amerikaiak nagyobb része úgy véli, hogy az elnök nem kapja meg a kellő tiszteletet a világ vezetőitől. Személyes népszerűsége, amely egyik legnagyobb segítsége volt a legutóbbi választásokon, 2000 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre esett le. Egyre növekszik azoknak a száma is, akik nem hiszik, hogy Bush betartja a szavát. A népszerűségvesztést azonban más felmérések – így a Gallup hasonló vizsgálata – nem erősítették meg.

Olvasson tovább: