Kereső toggle

Gazdasági vagy katonai kockázat Kína

Vihar a Tajvani-szorosban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kína azzal vádolta meg George W. Bush amerikai elnököt, hogy igen veszélyes vizekre evezett kijelentésével, miszerint az Egyesült Államok akár katonai erővel is megvédené Tajvant. Bush szerdai interjújában azt mondta, hogy ez Egyesült Államok "bármire kész", hogy megvédje a szigetet egy esetleges kínai inváziótól, hozzátéve, hogy ez akár katonai erő alkalmazását is jelentheti. Az Egyesült Államok hivatalosan elismeri az "egy Kína" elvet, vagyis Peking szuverenitását a kis sziget felett. A kínai külügyminisztérium reakciója szerint Washingtonnak nincs joga beavatkozni Kína "belügyeibe", mert ezzel csak árt a kémrepülőgép esete miatt amúgy is feszült kínai–amerikai kapcsolatoknak. 



AEGIS-radarokkal felszerelt amerikai hadihajók gyakorlaton. Kínai tiltakozás Fotó: Reuters

Bush elnök még választási hadjárata során ígéretet tett, hogy sokkal erélyesebben kiáll majd Tajvan mellett, mint a Clinton kormány. Hivatalba lépésének pedig szinte kezdetétől hangoztatta: az Egyesült Államok fegyvereket fog eladni a Pekingben renegátnak kikiáltott szigetnek, hogy ellensúlyozza a kínai hadigépezet nagyarányú fejlesztését és annak Taipeit fenyegető irányzatát. 

Az amerikai felderítő repülőgép személyzetének több mint egy hetes fogva tartása, nem kevésbé a gép visszaszolgáltatásának megtagadása valamelyest talán szintén hozzájárult az amerikai kormány elhatározásához, hogy Tajvannak megvételre ajánlott négy Kidd osztályú torpedórombolót, valamint egy sor egyéb fegyverzetet, köztük hadirepülőgépeket, tengeralattjárókat, a Paladin önjáró tüzérségi rendszert, aknaszedő helikoptereket, kétélt? rohamjárműveket, torpedókat, az Avenger föld-levegő rakétarendszert, valamint mentőberendezéseket repülőgépek számára. Az Egyesült Államok ezen kívül műszaki tanácsadást biztosít a szigetország fejlesztés alatt álló rakétavédelmi rendszeréhez. A felsorolt fegyverek közül néhánynak az eladása ugyan vörös posztó lesz Kína szemében, de Bush elnök elhatározása, hogy visszatartotta – legalábbis egyelőre – a legkorszer?bb Aegis radarberendezéssel felszerelt torpedórombolókat, annak a törekvésnek a jele, hogy meg akarja előzni a fegyverkezési versenyt Peking és Tajvan között. 

Az államfő elhatározása ugyan kiváltotta Kína hivatalos tiltakozását, de nem nyerte meg a konzervatív republikánusok nagy részének tetszését. Azt remélték ugyanis, hogy Bush sokkal határozottabban fog fellépni Tajvan mellett, és jóval keményebben reagál Kína hadigépezetének gyors iramú fejlesztésére. Befolyásos republikánus szenátorok közül jó néhányan elismeréssel nyilatkoztak a kormány lépéséről, amely eleget tett az amerikai kötelezettségnek Tajvan védelmére, ugyanakkor nem fokozta a feszültséget Washington és Peking között. Csiang Cö-min elnök kormányzata viszont nem nézi jó szemmel a dolgot. Kinyilvánította ugyan elkötelezettségét a "békés egyesítés" iránt Tajvannal, figyelmeztette a szigetországot, hogy az új fegyverek vásárlása "még viharosabbá teszi" Tajvan körzetét.

A fegyvercsomag, amelyet Bush elnök ajánlott Taipeinek, jelentősen hozzájárul a szigetország egyik alapvető aggodalmának – egy esetleges kínai blokád lehetőségének – ellensúlyozásához. Az anyaországot és Tajvant elválasztó százmérföldes, viharos tenger áthidalhatatlan akadálya a kínai erők partraszállásának, de egy teljes, vagy legalábbis részleges blokád eshetősége fennáll. Persze egyik lépés sem biztosítana feltétlen győzelmet Kínának. Peking azonban reméli, hogy a fenyegetések belekényszerítik Tajvant a Népköztársaság szuverenitásának elfogadásába. Tehát a Bush-kormány elhatározása voltaképpen nem más, mint a tajvani haditengerészet megerősítése, amely segítséget nyújt a szigetországnak, hogy ellenállhasson a kínai politikai nyomásnak. 

A tajvani politikusok elégedettségüket fejezték ki a Bush kormány által felajánlott fegyvereket illetően. A kérdésnek azonban jelenleg nem tulajdonítanak olyan fontosságot, mint tették volna néhány évvel ezelőtt. A szigetország akadozó gazdaságából ugyanis egyre több tőke áramlik a virágzó Kínába, és hirtelen úgy tűnik, hogy a nagy szomszéd sokkal inkább jelent gazdasági, mint katonai veszélyt. Mivel pedig Tajvan legnagyobb vállalatai óriási beruházásokat eszközöltek Kínában, ezek úgy vélik, hogy sokkal fontosabb a "status quo" fenntartása, mint az ország biztonságának fokozása. 

Csen Suj-pien tajvani elnök mindeddig nem nyilatkozott a fegyvereladás kérdéséről, de pártjának tagjai szerint az amerikai kormány lépése fokozza majd a befektetők lanyhuló bizalmát, sőt talán meggyőzi őket arról, hogy Tajvanban tartsák a pénzüket. Az elnök egyik volt biztonsági tanácsadója így nyilatkozott: "A helyi vállalkozók közössége úgy érzi, hogy az USA mögöttünk áll. Ez a bizalom talán megállítja a tőkeáramlást Kínába."

Olvasson tovább: