Kereső toggle

Amerikai titkok kínai kézben

Erőpróba Ázsiában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kína továbbra is ragaszkodik az amerikai bocsánatkéréshez, Washington viszont úgy véli, a kínaiaknak kell lépnie, és sürgősen hazaengednie a balesetet szenvedett amerikai katonákat – körülbelül ez a mérlege a hét elején történt balesetnek, melynek során egy amerikai, EP–3E Aries II típusú, hírszerző szolgálatot teljesítő felderítőgép összeütközött egy szorosan a nyomában repülő kínai vadászgéppel, majd kényszerleszállást hajtott végre a Kínához tartozó Hainan-szigeten. Az amerikai gép szerencsésen földet ért, és legénységéből senki nem szenvedett sérülést. A kínai vadászgép azonban a tengerbe zuhant, és pilótáját, akit ugyan a katapult kirepített, nem sikerült megtalálni. 



Kínai biztonsági őr elhessegeti az újságírókat. Csak ők kérdeznek Fotó: Reuters

A baleset Hainan szigetétől mintegy hetven mérfölddel délkeletre, nemzetközi vizek felett történt. A kínai pilóta testét nem találták meg, ezért Bush elnök részvétét fejezte ki a pilóta családjának. Ugyanakkor nem mutatkozik hajlandónak semmilyen konkrét lépésre addig, amíg Kína hozzá nem járul az amerikai gép és személyzete hazatéréséhez. 

Washingtoni hivatalos körök az elmúlt hónapokban már több ízben panaszt emeltek a pekingi kormánynál amiatt, hogy a kínai vadászgépek túlságosan közel férkőznek a felderítést végző amerikai gépekhez. Az említett felderítőgép az amerikai haditengerészet egyik legkorszer?bb és legmodernebb felszereléssel ellátott egysége, ezért Washington követelte, hogy a kínaiak ne lépjenek a fedélzetére, és ne kutassák át engedélyük nélkül. A kínai tévé vasárnap esti adása szerint "az amerikai oldal teljes felelősséggel tartozik az esetért". 

Bush elnök hétfő reggeli nyilatkozatában követelte a gép azonnali és biztonságos visszatérésének lehetővé tételét: "Elsődleges kívánságunk a legénység azonnali és biztonságos hazatérése, valamint a gép visszaszolgáltatása további károk okozása, illetve felszerelésének megbolygatása nélkül." 

Kína válaszában az amerikaiakat tette felelőssé az esetért, és a gép legénységének szabadon bocsátását washingtoni bocsánatkéréshez kötötte. Egy kínai kormányszóvivő kijelentette: "Az amerikai oldal az oka az esetnek, és Kína az áldozat. Az Egyesült Államoknak vállalnia kell a teljes felelősséget, bocsánatot kell kérnie a kínai kormánytól és néptől, valamint magyarázatot kell adnia lépéseire." 

Colin Powell külügyminiszter kedden leszögezte: "Nincs miért bocsánatot kérnünk." Az elnök kedden megismételte az amerikai katonák hazatérésére irányuló kívánságát – de nem szabott határidőt, és tisztázatlanul hagyta, milyen lépésekre határozná el magát, ha Peking nem tenne eleget a követeléseknek. 

A Pekingi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezetője szerint az adott körülmények között az amerikaiak teljesíthetetlen követeléseket támasztottak Kínával szemben, különösen amikor ragaszkodtak ahhoz, hogy Peking származtassa viszsza a gépet annak átkutatása nélkül. "Ez hírszerzést végző gép volt, és az Egyesült Államok arra használta, hogy adatokat gyűjtsön Kínáról. Hogyan mondhatja az Egyesült Államok, hogy nekünk jogunk van kémkedni ellened, de neked hivatalos egyezmény nélkül nincs jogod bemenni a gépbe, amely a te felségterületeden szállt le?" – tette fel a kérdést.

Kínai hivatalos körök azzal vádolják az amerikaiakat, hogy mialatt a bántatlan legénység kiszabadítására törekszenek, vajmi keveset törődnek az elveszett és már halottnak nyilvánított kínai pilótával. Amerika hangsúlyozta, hogy felkínálta segítségét a kutatási tevékenységhez, de a kínaiak nem fogadták el azt. Mind az amerikai, mind a kínai vezetők attól tartanak, hogy ez az eset hanyatlást okozhat a két ország kapcsolatában, és olyan feszültségkeltő események sorozatát indíthatja el, mint a belgrádi kínai nagykövetség bombázása 1999-ben a Jugoszlávia ellen folytatott NATO-légicsapások idején, az amerikai állítások a kínai hírszerző tevékenységet illetően, Bush elnök terve a rakétavédelmi pajzs kiépítésére, fegyvereladás Tajvannak, valamint Peking elítélése az emberi jogok megsértése miatt. 

A pekingi vezetők, akik az amerikai együttműködést elengedhetetlennek tartják Kína gazdasági fejlődése szempontjából, ismételten hangsúlyozták: a két országnak fenn kell tartania a jó kapcsolatokat annak ellenére, hogy ellentétek állnak fenn Tajvan, az emberi jogok és egyéb dolgok kérdésében. Csiang Cö-min elnök úgy jellemezte az események sorozatát és az odaillő nemzetközi alapelveket, hogy azok gyökeresen különböznek az amerikai állításoktól. A külügyminisztérium szóvivője ugyan nem mondta ki, hogy az összeütközés készakarva történt, de azt bizonygatta, hogy az amerikai gép hirtelen fordulatot hajtott végre, és ezzel megsértette mind a nemzetközi szabályokat, mind a Kína és az Egyesült Államok között fennálló, és a légi közlekedés biztonságáról szóló egyezményt. Hozzátette még azt is, hogy az amerikai gép, miután megsérült, belépett kínai területre, és leszállt engedély nélkül, ezzel megsértve Kína szuverenitását. A hainani légitámaszpont szerinte nem kapott értesítést a küszöbön álló kényszerleszállásról, amint azt a nemzetközi szabályzatok előírják. 

Az Egyesült Államok Hawaiiban állomásozó csendes-óceáni parancsnokságának szóvivője ezt kétségbe vonva megismételte, hogy a sérült gép leadta a szabályos vészjelzést, és a nemzetközi gyakorlat ilyen esetben az, hogy annak hallatára "egy repülőtér köteles fogadni a repülőgépet függetlenül attól, hogy melyik országból való". 

Ezzel persze mindkét fél tisztában van, és bizonyos mértékig el is ismeri. A feszültség lehetősége fennáll a két ország kapcsolatában, de mindketten igyekeznek szem előtt tartani, hogy szükségük van egymásra és az együttműködésre. Csiang Cö-min elnök és Csien Csi-csen miniszterelnök-helyettes szerdán 12 napos latin-amerikai látogatásra indult. Szakértők nézete szerint a két vezető távozása arra enged következtetni, hogy a kínai elnök nem várja komolyabb válság kibontakozását az amerikai és a kínai gép összeütközése miatt.



(Kattintson a képre a nagyobb méretért)


Kincsesbánya kémeknek

Az amerikai–kínai kapcsolatok szakítópróbája lehet az EP–3E nevű, legmodernebb figyelőrendszerekkel felszerelt repülőgép. A kényszerleszállással landoló és a pekingi hivatalnokok kezébe esett felderítőgép sorsa miatt okkal aggódnak Washingtonban. A "talált" amerikai szuperrepülőt (teljes neve EP–3E Aries II – légi megfigyelő integrált elektronikus széria) a kínai kormánynak, úgy tűnik, esze ágában sincs visszaszolgáltatni. A Pentagonnak ezt a félelmét látszik igazolni az is, hogy műholdas felvételek szerint a kínaiak nem sokkal a kényszerleszállás után elkezdték szétszedni a gépet. Egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a felvételekről az is egyértelműen látszik, amint a kínai mérnökök szerszámokkal a kezükben dolgoznak a repülőgépen. "Kína sokat tanulhat a gép felépítéséből. Nem elsősorban az adatokból, amelyeket a gép éppen begyűjtött, hanem azokból a módszerekből, ahogyan működik" – állítja Bryan Brender amerikai katonai elemző. Bár az amerikai pilótákat arra az eshetőségre is kiképzik, ha vészhelyzetben saját maguknak kell megsemmisíteniük a fedélzeten található, méregdrága felderítőrendszereket, erre a 24 fős amerikai legénységnek nem biztos, hogy maradt ideje a "koccanás" után, a kényszerleszállás alatti húsz percben. A 30 méter fesztávolságú és 32 méter hosszúságú kémrepülőgép és a fedélzetén található csúcstechnológia elemzése és reprodukálása jelentősen segítené bármely ország hírszerzését. A "csúcstechnológiás porszívóként" funkcionáló felderítőgép háromezer tengeri mérföldnyi területet tud befogni. Az EP–3E típusú gépek elsődleges feladata az elektronikus hírszerzés, megfigyelés, adatgyűjtés és -feldolgozás, a harcászatilag értékes információk és radarjelek értelmezése – írja a Periscope cím? elektronikus katonai hírújság. Az önmagában nem túl érdekes repülőgépet a rengeteg beépített, hang és műholdas kommunikáció "elfogására" alkalmas szenzor illetve tányérantenna teszi szinte felbecsülhetetlen értékűvé. Míg a politikusok nem szívesen nyilatkoznak a gép drága rakományáról, a katonai szakértők szerint a gép legértékesebb részei azok a dekódolást végző szoftverek, amelyek képesek rejtjelezett katonai üzeneteket értelmezni. 

A legfejlettebb technológiával ellátott repülőgépek "lemásolása" nem új kelet? gyakorlat. A katonai szaknyelvben visszafordított fejlesztésnek nevezett technológia alkalmazásával egyes államok jelentősen növelhetik a versenyképességüket a katonai szférában. A mostanihoz hasonló érvágás volt az Egyesült Államoknak, amikor 1944-ben a kor legfejlettebb bombázója, a B–29-es az akkor amerikai szövetségesnek számító Szovjetunió területén hajtott végre kényszerleszállást. A B–29-es és két másik hasonló sorsra jutott gép azonban sohasem került vissza az USA birtokába. Az elkobzott gépet a szovjetek szétszedték, majd két év múlva előálltak a saját gyártmányú hasonmással, a TU–4 típussal. A szovjetek ezután még 850 ilyen harci repülőt gyártottak, és többek között TU–4 típusú gépről hajtották végre az 1951-es atomrobbantást Kazahsztánban. (Szikora Márton)

Olvasson tovább: